Mi lesz a nyugdíjvagyon elköltése után?

A magán-nyugdíjpénztári vagyon bevételezése a költségvetésben 2011-re 7 százalék körüli GDP arányos rekordtöbbletet eredményez, az egyszeri rendkívüli bevételek kiesése után azonban a központi alrendszer egyenlege jelentősen romlik, és a GDP 4-5 százaléka körül alakul a hiány - áll a Költségvetési Tanács középtávú kitekintésében.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A deficit nagyságát alapvetően meghatározza, hogy a 3 százalék körüli gazdasági növekedés egyenlegjavító hatását ellensúlyozzák a 2012-ben és 2013-ban hatályba lépő adócsökkentések a testület szerint. A KT és a kormány középtávú kitekintésében szereplő egyenlegek közti különbség 2011-14 között folyamatosan növekszik; 2013-ban és 2014-ben a rés már meghaladja az ezermilliárd forintot.

A magán-nyugdíjpénztári portfolióban található, nem állampapír típusú eszközök értékesítésével a következő években a kormány az elsődleges költségvetési egyenleg kiigazítása - és így a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása - nélkül is átmenetileg jelentősen csökkentheti a bruttó államadósságot - fogalmaznak.

GDP, infláció és munkanélküliség

A testület javuló külső konjunktúrára és a korábban vártnál gyorsabb növekedésre számít: a GDP növekedése az idei 1,2 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2012-ben 3,4 százalékra gyorsul, 2013-ben 3,3 százalék, 2014-ben pedig 3 százalék lehet. Az éves átlagos infláció az idei 4,9 százalékról jövőre 3,8 százalékra lassulhat, a következő években pedig rendre 3,2 százalék, 3 százalék és 3,1 százalék lehet. A KT arra számít, hogy a jegybank olyan monetáris politikát folytat, amely középtávon az inflációs cél eléréséhez vezet, ebből a feltételezésből jegybanki szigorítás következik, főleg a 2011-2013 közötti időszakban. A munkanélküliségi ráta a 2010-es 11,1 százalékról 2014-re 8,1 százalékra csökken.

A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya a GDP arányában az idén 3,2 százalék lehet, ami jövőre a magán-nyugdíjpénztári vagyon átvétele után 7,3 százalékos többletre emelkedik. 2012-ben azonban a hiány 4,1 százalék, majd 5,5 százalék lesz, 2014-ben 5 százalékra csökken.

Sok múlik az exporton

A rövid távú kilátásokhoz képest némileg kedvezőtlenebb hosszú távú kilátások arra vezethetők vissza, hogy Magyarország főbb partnerországaiban a fiskális szigorítás és a gazdasági visszaesés lehetősége fékezheti a magyar kivitel iránti külső keresletet. Hosszabb távon azonban a konszolidációk végrehajtása stabilizálhatja a nehéz helyzetbe került országok adóssághelyzetét, helyreállítva a piaci bizalmat, így újból erőre kaphat a magyar export iránti kereslet. Az alappályában nem számolnak azzal, hogy a forint kockázati prémiuma emelkedne a piaci megítélés romlása miatt.


Újból erőre kaphat a magyar export iránti kereslet

Továbbra is úgy látják, hogy a növekedés a fogyasztás korábbinál mérsékeltebb trendnövekedése mellett valósul meg, míg a beruházások a GDP-t meghaladó ütemben nőnek hosszabb távon is. A magyar gazdaság fellendülése jelenleg a nettó export növekedéséből ered, a belső kereslet meglehetősen visszafogott, hosszabb távon azonban a növekedés szerkezete egyre inkább a fogyasztás és a beruházás felé mozdul el.

Idővel nőhet a beruházási kedv

A 2009-en és 2010-ben hatályba lépő változások alapján az adórendszer a munkát a korábbinál kevésbé, a fogyasztást pedig jobban megadóztatja, így hosszabb távon növelheti a gazdaság kibocsátását és magasabb foglalkoztatottsági szinthez vezethet. Az adórendszer idei változásai közül az egyes ágazatokat terhelő különadók (válságadók) bevezetése átmenetileg csökkentően hat a beruházásokra, de 2013-as kivezetésükkel és ezzel egy időben a társasági adó módosításának érvénybe lépésével ez a tendencia megfordulhat - jegyzik meg. A beruházások 2010 egészében továbbra is csökkenést mutatnak, és számításaik szerint a csökkenő trend csak 2011 során fordulhat meg. A várható fellendülésben szerepet kapnak egyedi tényezők, például az autógyártók (Daimler-Benz, Audi, Opel) beruházásai, míg a hitelkorlátok esetleges enyhülése tovább módosíthatja felfelé az általuk várt pályát. A beruházások növekedése 2012-ben érheti el a 6 százalék körüli szintet, majd ezt követően tovább gyorsul

Összhatásukat tekintve a válságadók a trendkibocsátásra nincsenek hatással a KT szerint. Az szja szabályainak módosítása élénkíti a gyenge belső keresletet, aminek hatására a nettó export hozzájárulása a növekedéshez az elmúlt időszakkal ellentétben ismét negatívba fordulhat. Az  szja-változások hosszú távon növelik a kibocsátást és a foglalkoztatottságot - írják.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo