Mi várható az európai gazdaságban 2019-20-ban?

2018. november 09. péntek - 14:10 / Zubor Zalán
  •    

Amerikából és Kínából begyűrűző válság, lassuló növekedés Európában, nagyobb költségvetési szigor Magyarországon – elkészült az Európai Bizottság kétéves gazdasági előrejelzése.

Nem sok jót ígér jövő évre a gazdaságban az Európai Bizottság gazdasági előrejelzése: az egész Unióban a növekedés lassulását jósolják, ötéves dinamikus növekedés után bizonytalan periódus következik. A 2019-re és 2020-ra vonatkozó előrejelzés szerint az európai piacokon önmagukban nincs nagy baj: a foglalkoztatottság növekedése általános az unióban, a fogyasztás növekszik, és a cégek fiskális állapota, a finanszírozás feltételei is kedvezők. A problémát leginkább külső faktorok okozhatják, elsősorban az amerikai gazdaság „túlhevülése”. A fent említett pozitív folyamatok a következő két évben is velünk maradnak, de a korábbiakhoz képest enyhébben. Európának a globális konjunktúra, külső tőke bevonása helyett egyre inkább a saját termelékenységére kell hagyatkoznia, ami összességében a növekedés megtorpanásához vezet.

Nőnek a hitelkockázatok a régióban
Az idén az erős belső fogyasztásnak köszönhetően 3,2 százalék lehet Kelet-Európa gazdasági növekedése, de 2019-ben a növekedés visszaesik 2,5 százalékra – írja az Atradius hitelbiztosító.

Külső-belső kockázatok

Mint írják, az amerikai kormányzat az utóbbi két évben rátaposott a gázpedálra, a beruházásokat élénkítő fiskális politikát folytatott. Ez azonban könnyen oda vezethet, hogy a Fed a vártnál előbb kényszerüljön kamatemelésre, hogy megelőzze a gyorsított ütemű növekedés negatív hatásait. Az amerikai kamatemelés pedig a globális kamatkörnyezetre, üzleti feltételekre is kihat, különösen Európa feltörekvő gazdaságaira.

További kockázatot jelenthetnek a kereskedelemmel, importvámokkal kapcsolatos újabb viták. Bár az EU és az USA közötti vita rendeződni látszik, más a helyzet Kínával. Az EB elemzése szerint az amerikai importvámokat számos kínai cég megérezte, jelentősen nőtt a kínai vállalatok adósságállománya. A kínai növekedés lassulását a Kínával szoros kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó EU is megérezheti.

Forrás: ec.europa.eu

Forrás: ec.europa.eu

Ezek az aggodalmak már idén éreztették a hatásukat, a beruházási kedv jelentősen visszaesett az eurózónában. Az eurót használó országokban 2017-ben 2,4 százalék volt a GDP-növekedés, a jelentés szerint az idei bővülés már csak 2,1 lesz. Jövőre ez 1,9, 2019-re pedig 1,7 százalékra csökkenhet.

Belső kockázatot leginkább az olasz gazdaság jelent: a 2019-es olasz költségvetésen máig vitatkoznak a római és brüsszeli döntéshozók, utóbbiak szerint az olasz kormány a tervezett osztogatással az euró bedőlését kockáztatja. Az olasz államadósság az Európai Bizottság szerint 2020-ra átlépheti a 3 százalékos határt, ami miatt túlzottdeficit-eljárás indulna. A vita miatt (ahogy korábban a görög válság alatt) felmerült, hogy Olaszország kivezetné az eurót. A lehetőség aggasztó, az EB szerint azonban nincs rá reális esély.

A jelentés szerint az Unión belül nem okoz jelentős sokkot a brit kilépés: mint írják, a brexit hatása Nagy-Britanniában sokkal nagyobb lesz, mint a kontinensen.

Nem úgy tűnik, hogy Kínában minden rendben van
Kína néhány nappal ezelőtti bejelentése a banki kötelező tartalékráta csökkentéséről, amellyel a likviditást növelné, a piac szemében olyan jel, ami inkább a problémákra utal, mintsem arra, hogy az ország gazdasági kilátásai javulni kezdenének.

Csaknem 50 százalékos lassulás

Magyarországon – az idei, 4 százalék feletti növekedés után – ennél is jelentősebb lehet a visszaesés. A második negyedévben a magyar GDP-növekedés rendkívül magas, 4,9 százalékos volt. A növekedésnek, olvasható a jelentésben, főleg az állami költések adtak lökést, a lendület azonban hamar kifulladhat. A bővülés év végére 4,3 százalékos lehet, ami jövőre 3,4 százalékra, 2020-ra pedig 2,6 százalékra lassulhat. A lassulás egyik fő oka, hogy az építőipar kapacitásai kimerültek, ami már most látható az építési költségek emelkedésén, a beruházások csúszásán. Mindez, tetézve a lakásáfa emelésével jelentősen visszafogja a beruházási kedvet a következő két évben.

Eközben az infláció tovább növekedhet, elsősorban az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása várható. Az átlagos magyarországi infláció idén és a következő két évben is 3 százalék fölötti lehet. Ez persze a munkaerőpiac helyzetén és a bérek minőségén is múlik, ha folytatódik a munkaerőhiány miatti béremelkedés és ezzel a fogyasztás, a drágulás is magasabb lehet.

Nem kell félni, nem fog fájni

Bár a magyar kormány nem szeret megszorításokról beszélni, az Európai Bizottság szerint elkerülhetetlen, hogy a következő két évben szorosabbra húzzák a nadrágszíjat. A jelentés szerint az államháztartási hiányt a kormány jelentősen szeretné csökkenteni, a mostani, 2,4 GDP-százalékos deficitről 2 százalék alá mennének. Ez keresztülhúzhatja, hogy még a következő két évben még többezer milliárd forint értékű állami beruházás van tervben, ezek költségei azonban a munkaerőhiány miatt tovább nőhetnek.

A költségvetésben rendkívül nagy tételt jelentenek az EU-s források. A jelentés szerint a strukturális deficit (ami úgy jön ki, ha a még be nem érkezett EU-s támogatásokat nem számítjuk be a költségvetés egyenlegébe) idén és a következő évben is 3 százalék felett lehet. 2019-ben még jelentős kohéziós források érkeznek Magyarországra, 2020-ra azonban már csaknem elapad a kifizetés, a 2021-ben kezdődő új támogatási ciklusig. Ez azt jelenti, hogy az EU-s források nélkül a nominális deficit is 3 százalékra emelkedne. A tartósan 3 százalék fölötti hiány már túlzottdeficit-eljárást vonna maga után – ez pedig jelentős kiadáscsökkentéssel vagy a költségvetési bevételek növelésével (például adóemeléssel) érhető el.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor