Mérsékelt javulás tapasztalható a vállalatok következő egy évre vonatkozó várakozásaiban, ami a kedvezőbb külpiaci lehetőségeknek, az emelkedő forráskeresletnek, a cégek megítélése szerint némileg jobb (kevésbé kedvezőtlen) finanszírozási feltételeknek, valamint az erősödő beruházási aktivitásnak volt köszönhető a Magyar Fejlesztési Bank 2012. őszi vállalati felmérésének (MFB-Indikátor) eredményei alapján.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A felmérésben szereplő vállalatok makrogazdasági várakozásai nem változtak a fél évvel ezelőttiekhez képest, a következő 12 hónapban alacsony gazdasági növekedéssel (átlagosan 0,8 százalékos GDP bővüléssel) és magas inflációval kalkulálnak (6,0%). A fogyasztói árak várt alakulásával kapcsolatos vállalati válaszok alapján az MFB szakértői arra következtetnek, hogy a tartósan alacsony belső kereslet és a visszafogott belföldi értékesítési kilátások ellenére az inflációs várakozások (a kínálati oldalon) magas szinten ragadtak be.
A makrogazdasági kilátások alakulása továbbra is elsősorban a külső (piaci) hatásokkal mutatnak együttmozgást. A válaszadó cégek makrogazdasági várakozásait továbbra is elsősorban a külső hatások határozzák meg. A külföldi piaci lehetőségek megítélésének kismértékű javulását a magyarországi vállalatok exportpiaci pozícióinak stabilizálódása okozta.
A beruházást tervező vállalatok aránya közel 8 százalékponttal 59,4 százalékra emelkedett, miközben tovább nőtt a kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások részesedése is (2012 őszén 57,3 százalék, amely 2009. nyár óta mért legmagasabb érték.). Ez arra enged következtetni, hogy a tervek többsége inkább pótló, tovább nem halasztható beruházásokra vonatkozik, nem pedig új fejlesztéseket takar.
A forráskereslet emelkedése alapvetően a beruházási elképzelésekhez kapcsolódik, ugyanakkor csökkent a folyó költségeik fedezésére is külső forrásokra szoruló cégek aránya. A fél évvel ezelőtti eredményekhez képest valamennyi hitelfelvételi körülményt kedvezőbben ítélték meg a felmérésben szereplő cégek: különösen a devizaárfolyamok változásában, a forint- és devizahitelek kamatkülönbségében, valamint a kamat mértékében tapasztaltak javulást.
A bankok mérlegalkalmazkodása elsősorban a beruházási hitelezést veti vissza a felmérés szerint. Tíz hónap után ismét bővült a vállalati szektor hitelállománya a tranzakciók eredményeként: szeptemberben 9,4 milliárd forintos volt a növekedés a forintkölcsönök állományának bővülése következtében. Régiós összevetésben Lengyelország kivételével a vállalati hitelezés dinamikája lassulást mutat, s egyre kevésbé számít egyedinek a gyenge magyarországi hitelaktivitás.
Tovább tart a magyarországi hitelintézetek mérlegalkalmazkodása, a hitel/betét ráta 2012. augusztus végén 129, százalékos, 2006 eleji szintre süllyedt. A bankrendszer csökkenő hitelezési aktivitása elsősorban a beruházási hitelekre hat negatívan: az 5 évnél hosszabb lejáratú vállalati kölcsönök állományának aránya augusztusban csupán 16,2 százalék, amely 1,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
A bankok forrásköltségeinek csökkenése a vállalati hitelkamatokat is fokozatosan lefelé mozdítja, így a legalább 5 éves kölcsönök kamata szeptemberben négy hónap után ismét 10 százalék alá süllyedt. (Tavaszi felmérésében az MFB még a kétszámjegyű hitelkamatokra hívta fel a figyelmet.) Ennek ellenére a magyarországi vállalatok régiós versenytársaikhoz képest változatlanul drágábban jutnak finanszírozáshoz az MFB felmérése szerint.
