Megvédik a munkahelyeinket, de milyen áron?

A mindenütt látható hirdetésekből és most már a miniszterelnök levele kíséretében megkapott kormányprospektusból is szinte mindenki értesülhetett a munkahelyvédelmi akciótervről. Az intézkedések megvalósítása érdekében a 2013-as költségvetés tárgyalása közben érkezett törvénytervezetek és módosító javaslatok megszavazása alapjaiban tette kétségessé a büdzsé amúgy is ingatag sarokszámait. A parlamenti vita időszakában megfogalmazott aggodalmak, majd a Költségvetési Tanács most nyilvánosságra került újabb kétkedése után most egy újabb elemzés is arra figyelmeztet: vagy a mintegy 300 milliárd forintos költségvetési kiadással kalkuláló akcióterv részbeni feladásával kell majd számolni, vagy borul a jövő évi büdzsé. Ez viszont az újabb vállalati sarcok rémét vetíti előre.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A munkahelyvédelmi akcióterv tartalmát a szakmai közvélemény óvatos optimizmussal fogadta, de többen - szakértők és érdek-képviseleti szervezetek is - figyelmeztettek arra, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítményét, növekedési trendjét figyelembe véve a program nem fogja elérni a kívánt hatást: beruházások hiányában, szűkülő lakossági fogyasztás mellett a vállalkozói kedv nem élénkül, a munkaerő iránti kereslet nem bővül, legfeljebb a foglalkoztatottak összetétele változhat az egyes csoportok munkabére terheinek mérséklésének hatására. Ráadásul a terv finanszírozásához szükséges 300 milliárd forint költségvetési fedezete több, mint kétséges.

Mire lesz elég a tranzakciós illeték meg a többlet-adóbevétel?

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) most publikált elemzése szerint nem a program tartalma és nem is várható hatásai, hanem a költségvetési fedezete jelenti a legnagyobb problémát. Mint írják: az erre szolgáló többletbevétel egy részét a kormány a Magyar Államkincstártól érkező tranzakciósilleték-bevételtől várja el. Az elemzés szerint „a kormány lemondott a Magyar Nemzeti Bankra kivetett tranzakciós adóról". A korábbi elképzelések a két intézménytől beszedett illeték mértékét mintegy 100-100 milliárd forintra tették. Ugyanakkor szerdán Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a júliusi államháztartási adatok publikálása alkalmából tartott online sajtótájékoztatón kérdésre azt válaszolta: a kincstártól tranzakciós adó címen mintegy 10 milliárd forintot vár a költségvetés. Ez a tizede a korábban tervezett összegnek. Emellett a helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy a már elfogadott törvény értelmében a jegybankra is kiterjed a tranzakciós illeték hatálya, ettől eltérő kormányzati, országgyűlési döntés pedig nem született.

A kormány jelentős többletbevétellel számol az adóbeszedés hatékonyságának javulásán keresztül - emlékeztet az IDEA-elemzés. A dokumentum kiemeli: az adóbeszedés hatékonyságának javulását a költségvetési javaslat indoklása nem részletezi, többletforrást sem rendeltek az adóhatóságnak, így kérdéses, miként javulhat érdemben a hatékonyság. Mint ismeretes, épp ez az egyik pont, amellyel kapcsolatban a Költségvetési Tanács már többedik alkalommal aggályát fejezte ki. A kormány kamatmegtakarítási várakozása is túlzó lehet az elemzés szerint. A program további fedezetét jelentené ugyanis, hogy a leendő IMF/EU-hitelmegállapodás miatt javuló országkockázati megítélés megtakarítást hozna a kamatfizetésben is.

Romló kilátások

A magyar növekedési kilátások egyértelműen romlottak 2012 elejéhez képest, ezt támasztják alá a friss tényadatok és a különböző prognózisok is: a GDP növekedési üteme idén -0,3 és -1,3 százalék között lehet, jövőre pedig 1 százalék körül alakulhat - szögezi le az IDEA elemzése. Ez utóbbi adat azonban kétséges, sokak szerint - az egyre alacsonyabb bázis ellenére is - elképzelhető, hogy jövőre is stagnál majd a gazdaság.


               Forrás: KSH 

Az elemzés is emlékeztet arra: „az Európai Bizottság tavaszi előrejelzései alapján a magyar gazdaság növekedése a régióban az egyik legalacsonyabb lehet 2013-ban. A nemzetközi konjunktúrakilátások romlása már érezhető az exportteljesítményben, ez pedig a világgazdasági bizonytalansággal együtt a beruházások elmaradására enged következtetni, különösen a továbbra is alacsony kapacitáskihasználtság fényében".

A jövő évi költségvetés viszont 1,6 százalékos GDP-növekedésre alapul. Ezzel kapcsolatban az NGM helyettes államtitkára a már említett tájékoztatóján azt mondta: „A belföldi folyamatokat illetően kiemelendő a hazai autógyárak felfutó termelése, a döntően beruházásokat finanszírozó európai uniós források növekvő összege. Mindemellett a munkahelyvédelmi akciótervnek is kedvező makrogazdasági hatásai lehetnek. A 2013. évi költségvetés ugyanakkor esetlegesen kedvezőtlenebb makrogazdasági folyamatokkal is számolt, hiszen az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintot tartalmaz a potenciális negatív hatások kivédésére." Banai Péter Benő azt is kifejtette, hogy az Európai Bizottság 2013-ra Magyarország főbb exportpartnereinek felfutó gazdasági növekedésével számol. Ugyanakkor gazdasági elemzések szerint az autógyárak beinduló teljesítménye már nem képes ellensúlyozni a magyar GDP-csökkenést, ami pedig az EU-pénzeket illeti: források vannak, de hogy azokat optimálisan ki tudjuk-e használni, az kifejezetten kétséges. Ráadásul a legfrissebb adatok szerint a német gazdaság - Magyarország legfőbb exportpartnere - második negyedévi, amúgy csekély növekedése is lassuló tendenciát mutat.

Orbán Viktor legnagyobb reménye

Kép: MTI
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten a nagyköveti értekezleten a magyar gazdaságpolitikáról is beszélt az ország külképviseleti vezetőinek. A beszéd új elemeket nem tartalmazott, megerősítette azt a kormányzati álláspontot, amely szerint Magyarország sikeresen kezeli a válságot, és az egyik legfőbb cél az államadósság csökkentése. A kormányfő ez utóbbi mértékében látja a legfőbb okot, ami miatt a válságkezelésünk kevésbé hatékony, mint a régió többi országáé, amelyek vélekedése szerint jóval sikeresebbek e téren, mint Magyarország, bár jó esélyünk van rá, hogy csatlakozzunk hozzájuk. A 104 külföldi magyar misszióvezető előtt tartott beszédében a kormányfő kijelentette: a tehermegosztás politikája, igazságosabbá tétele a következő húsz év gazdasági rendszerének is része lesz. „A legnagyobb reményünk” a miniszterelnök szerint az, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza Magyarországot, a magyar válságkezelés ugyanis más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem. Leszögezte: meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés miatt az államadósság ismét növekedésnek induljon, mert ez a magyar érdekekkel szemben álló fejlemény lenne. A lengyelek, csehek és szlovákok azért állnak jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik – mutatott rá a miniszterelnök.

Hoznak vagy visznek az új adótörvények?

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében megszületett kisvállalati adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója az érintett vállalkozások számára tehercsökkentést jelenthet, de egyúttal a tervezettnél nagyobb kiesést is hozhat a büdzsé számára, figyelmeztet az IDEA-elemzés, amely szerint az adóalanyiság feltételei ezeknél kevésbé korlátozóak, mint például az eva esetében, másrészt a kisvállalati adónál a szociális hozzájárulási adó megtakarítása erős ösztönző lehet. A 25 fős létszámkorlátot, illetve az 500 millió forintos árbevételt az elemzés nem tekinti tényleges korlátnak, mert lehetőség van más vállalkozásba szervezni a korábbi munkaviszonyt, így a magas keresetűek számára is elérhetővé válhat a szociális hozzájárulási adó megtakarítása.

A kisebb vállalkozások jellemzően a gyengélkedő belső kereslettől függnek, a fogyasztást sújtó magas adók miatt is gyenge belső kereslet ezért inkább hátráltatja a vállalkozások jövedelmezőségének emelkedését - olvasható a dokumentumban. Az adóterhelés csökkentésével javuló jövedelmezőséget pedig nem biztos, hogy a kkv-k meg kívánják osztani a munkavállalókkal, új munkahelyeket teremtenének, vagy béremelésre használnák fel azt. Ha a vállalkozások gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásai pesszimisták, illetve úgy ítélik meg, hogy nem fenntartható az adócsökkentés, akkor kevésbé lehet számolni új beruházással vagy álláshelyekkel. Az akcióterv arra viszont elég lehet, hogy a kedvezmények révén legalább munkahelyek ne szűnjenek meg.

Mit hoz az ősz?

Ismerve az elmúlt évek költségvetési gyakorlatát, könnyen elfordulhat, hogy módosítani kell a büdzsé már elfogadott sarokszámait - írja az elemzés, hozzátéve: becslések alapján a hiány bőven 3 százalék felett alakulhat jövőre, amennyiben a munkahelyvédelmi programot jelenlegi formájában fogadják el.

Eva: 12 milliárddal kisebb a bevétel, mint 2011-ben
Egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) júliusban 32 milliárd forint, az első hét hónapban 70,5 milliárd folyt be a költségvetésbe a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartási adatai szerint. A szaktárca adataiból kitűnik, hogy a 2012. júliusi 32 milliárdos eva-bevétel 12 százalékkal marad el a tavaly júliusitól. A csökkenésben két hatás együttesen érvényesült, egyrészt kisebb lett az adóalanyi kör, másrészt 2012. január 1-jével az eva kulcsa 30 százalékról 37 százalékra emelkedett - áll az NGM magyarázatában.
Az év első hét hónapjában az evás körbe tartozó vállalkozások összesen 70,5 milliárd forint adót utaltak át, szemben az előző év hasonló időszakában befizetett 82,6 milliárddal, illetve a 2010-ben regisztrált 87,1 milliárd forinttal. Az idén még kétszer fizetnek evát a vállalkozások. A módosított előirányzatban 225 milliárd forint bevétel szerepel a 2012-es költségvetésben, ami azt jelenti, hogy az eddigi befizetések több mint kétszeresének kellene teljesülnie a hátralévő időszakban. A 2011. évi csökkentett előirányzat 180,1 milliárd forint volt, a teljesítés viszont csak 172,3 milliárd.
Az eredeti 2012. évi költségvetés 208,5 milliárd forinttal készült, s a további évekre is eva-emelkedéssel számolt: 2013-ra 224,4, 2014-re 242,8 milliárd forintot tervezett a kormány.
Noha a munkahelyvédelmi akcióterv tartalmaz olyan elemeket, amelyek egy része az egyszerűsített vállalkozói adóval szemben kínál egyes adózók számára kedvezőbb alternatívát, nincs szó ennek az adónemnek a megszüntetéséről - közölte Banai Péter Benő, az NGM helyettes államtitkára az államháztartás júniusi mérlegének publikálását követő online tájékoztatón.

Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, a nagyköveti értekezleten tartott előadásában csak az államadósság leszorításáról beszélt, a költségvetési hiányról nem ejtett szót, pedig korábbi megnyilvánulásaiban mindig nagy hangsúlyt kapott a kormánynak a deficit leszorításával kapcsolatos teljesítménye. Márpedig ha 2013-ban nem sikerül a hiányt
3 százalék alatt tartani - a költ-ségvetési tervezetben egyelőre 2,2 százalék szerepel -, az mind a hiteltárgyalásokon, mind az EU-val szemben komoly gondokat okozhat.
A megalapozott makropálya ugyanis az IMF/EU-megállapodás egyik feltétele, illetve a szint feletti hiány miatt ismét megindulhat ellenünk a túlzottdeficit-eljárás.

Az Orbán-kormány önmagát hozta nehéz helyzetbe a hiteltárgyalások idejére - olvasható az IDEA-elemzésben -, az akcióterv ugyanis jelenlegi formájában jelentős hiánynövekedéssel járhat, ami rontja az alkupozíciót. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy az akcióterv fedezete csak adóemeléssel teremhető elő, ezt pedig a kormány - eddigi lépései alapján - elsősorban a multinacionális vállalatoktól szedheti be, ami viszont vélhetően jelentősen csökkentené az akcióterv kedvező hatásait.

Korábban többen figyelmeztettek arra: a költségvetési bevételek megalapozatlansága oda vezethet, hogy a kormány ismét a vállalkozásokat sarcolja meg. Félő, hogy ez a tehernövekedés a kis- és középvállalati szektort is eléri, miután a nagyvállalatokra újabb különadók már nemigen vethető ki.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo