Megmenthető-e Európa?

2011. szeptember 29. csütörtök - 10:02 / MTI
  •    

Történetének legnagyobb kihívásával néz szembe jelenleg az Európai Unió José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök szerint.  Nem csak gazdasági és szociális válság sújtja, de bizalmi válság is.

Fegyelem és szolidaritás kell Barroso szerint Kép: EU
Fegyelem és szolidaritás kell Barroso szerint
Kép: EU

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az unió általános "állapotáról" szerdán elmondott beszédében José Manuel Durao Barroso a végrehajtó testület elnöke úgy vélte, nem csupán gazdasági és szociális válság sújtja az EU-t, de bizalmi válság is. Ez utóbbi leküzdéséhez szerinte elsősorban azt kell bizonyítani, hogy az uniós országok képesek megoldani a gazdasági nehézségeket. A külső szemlélők is meg kívánnak bizonyosodni arról, hogy a sérülékenyebb tagállamok eltökéltek a reformok lefolytatására, a tehetősebbek pedig a további szolidaritásra – fogalmazott. Beszélt a válság nyomán megerősödött nacionalista és populista veszélyről is. Ez utóbbi szerint már az unió fő vívmányainak korlátlan érvényesülését fenyegeti, mint a közös pénz és a személyek szabad mozgása. A bizottság nem fogadja elé az állampolgárok jogainak megnyirbálását, a visszalépést az említett vívmányok területén – jelentette ki.

Magyar vélemények
Tabajdi Csaba (MSZP) egyebek között az "európai politikai elitek döntésképtelenségének és teszetoszaságának" szerepét említette meg a jelenlegi problémák között. Úgy vélte, nem elegendő a megszorítás politikája, amelyhez képest "az európai jobboldal, benne a magyar jobboldal nem tud mást". Szerinte elsősorban gazdasági növekedésre és munkahelyteremtésre van szükség.
Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) azt emelte ki, hogy az adósságválság és a görög csődhelyzet kezelése még várat magára, bár az uniós szervek jelentős lépéseket tette a nemzetközi piacok megnyugtatása érdekében. Szerinte bizakodásra adhat okot, hogy az unió már végrehajtott a mostani helyzetben szükségeshez hasonló, "történelmi léptékű" ugrást. "Jelenleg is történelmi helyzetben vagyunk, hisz ma szavazunk a gazdaságirányítás alapjait újraértelmező, a közös gazdasági sikerek zálogát is magába foglaló hatos jogszabálycsomagról" – fogalmazott -, "ami azonban értelmezhetetlen a közös fizetőeszköz kellő stabilitása nélkül".
Gurmai Zita (MSZP) arra emlékeztetett: az európai integráció annak érdekében jött létre, hogy gazdasági virágzást hozzon, csökkentse a megosztottságot, és növelje Európa szerepét a világban. Egyetértett azzal, hogy az együttműködés eddigi eredményei külső és belső kihívások előtt állnak. Hangoztatta: az európai szolidaritás "hosszabb távon erősebbé tesz bennünket", és azt fenn kell tartani a válság ellenére is.

Hangsúlyozta azt is: nemzeti érdekek nem kérdőjelezhetik meg az EU egységét. Szintén nem szabad hagyni azt, hogy Európa széttöredezzen – tette hozzá.

Barroso emlékeztetett ara, hogy a mai Európai Uniót eredetileg a második világháború utáni törékeny helyzet stabilizálására, a tartós béke garantálására hozták létre. Az európai és a világbéke garantálásához ma is szükség van az európai együttműködésre – vélte. Minden bizonnyal Barack Obama amerikai elnökre célozva Barroso arról is beszélt, hogy európai büszkeségét bántja, amikor más nemzetközi szereplők "atyáskodó tanácsokat" adnak az uniónak arra, hogy mit kell tennie a válság leküzdéséhez.

Bizonyosságát fejezte ki, hogy az EU maga is meg tudja oldani a problémáit demokratikus intézményeinek, a központi szervekben és a tagországok vezetőiben meglévő politikai akaratnak köszönhetően. A bizalom helyreállításához szerinte a gazdasági növekedés stabilizálására, igazi politikai vezetésre, fegyelemre és szolidaritásra egyaránt szükség van.

Meg kell teremteni a valódi gazdasági uniót, a lehető legszorosabb gazdaság és politikai egységet kell létrehozni – hangoztatta Barroso, bejelentve, hogy testület ezzel kapcsolatban újabb javaslatokra készül. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindehhez a döntéshozatal gyorsításáéra is szükség van az unióban. Ez pedig szerinte az EU szerződéseinek további módosítását is szükségessé teheti. (Közös európai bevezetéséről is döntöttek.)

Barroso hangoztatta azt is, hogy Horvátország csatlakozásával az unió erősebbé válik. További támogatásáról biztosította az arab országokban zajló demokratikus átmenetet, és megerősítette, hogy az EU eközben nem feledkezik meg kelet-európai szomszédjairól sem. (Előrejelzések szerint Magyarországra is elérhet az euroválság.)

A beszédet követő vitában felszólaló EP-képviselők többsége egyetértett azzal, hogy a válság megoldásához az unión belüli együttműködés fokozása fontos hozzájárulás lehet. Számos felszólaló hangoztatta ugyanakkor azt is, hogy az EU-nak az ígéretek után most már fontos lenne tettekkel alátámasztania elkötelezettségét.

 

"Six Pack"
Az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban megszavazta azt a hat új uniós jogszabályt, amely a tagországok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolását – az úgynevezett uniós "gazdasági kormányzás" kialakítását -, a jövőbeni államadósság-válságok megelőzését, a pazarló gazdálkodás megfékezését célozza.
A hatos csomagként emlegetett rendelkezések tartalmát mintegy 98 százalékban az előző, magyar EU-elnökség alatt sikerült egyeztetni az EP-vel. A fennmaradt néhány nyitott kérdés ügyében a július elsején kezdődött lengyel elnökség alatt született kompromisszumos megegyezés, miután a franciák engedményt tettek, és nem gördítettek tovább akadályt annak a parlamenti törekvésnek az érvényesülése elé, hogy a felelőtlen költségvetési politikát folytató tagállammal szemben az Európai Bizottság csaknem automatikusan érvényesülő ellenlépéseket tehessen.
Mind a hat jogszabályt meggyőző többséggel fogadta el az Európai Parlament: a legkevesebb vokssal jóváhagyott indítvány 352 szavazatot kapott, míg a legtöbb elutasító voks 269 volt. Akadt olyan előterjesztés, amelyre 554-en szavaztak, s olyan is, amely ellen csak 90-en foglaltak állást. A centrumtól balra eső frakciók képviselői azzal indokolták elutasító vagy tartózkodó álláspontjukat, hogy a csomag szerintük csupán a költségvetési fegyelmezésre koncentrál, nem ösztönzi eléggé a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítését. A jogszabályok értelmében az eurózóna tagországai a jövőben nem hagyhatják egyszerűen figyelmen kívül a legfőbb uniós végrehajtó intézmény olyan figyelmeztetéseit, amelyek a költségvetési vagy adósságpolitika kiigazítására irányulnak.
A hatos csomag legfőbb jellemzőjeként a szakértők azt emelik ki, hogy az a tagállamokkal szemben a közös elvárások kikényszerítésére alkalmas eszközrendszert teremt a túlzott költségvetési hiány és eladósodás, valamint az egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok – például a versenyképesség romlása – ellen. A csomag hozzájárul a gazdasági statisztikák pontosságának és átláthatóságának javításához, és kifejezetten szankcionálja a jövőben hamis költségvetési adatokat szolgáltató tagállamokat.