Az évkönyv első, Összefoglaló fejezete – a főbb gazdasági mutatók (bruttó hozzáadott érték, beruházások, foglalkoztatottak száma, tárgyieszköz-állomány, vállalkozások száma) alapján – bemutatja, hogy az ipar és építőipar súlya hogyan változott a nemzetgazdaságon belül 1989-2000 között. Tartalmazza továbbá néhány fontosabb ipari termék hosszabb idősoros termelési adatait, valamint a nemzetközi kitekintést lehetővé téve az Európai Unió, a közép- és kelet-európai országok ipari és építőipari termelésének volumenindexét, a foglalkoztatottak számát stb. Az évkönyv szakmai fejezetei az ipar és építőipar statisztikai adatgyűjtéséből származó, valamint a kapcsolódó statisztikákból (például munkaügy) nyert legfrissebb adatokat tartalmazzák, az esetek többségében a tevékenységi osztályozás legmélyebb bontása szerint, szakágazati mélységben. A termékadatokat – az előző évkönyvhöz hasonlóan – az új belföldi termékszabályozás (BTO) szerint tartalmazza. Az ipar és építőipar főbb adatainak alakulását 32 színes grafikon teszi szemléletessé.
Megjelent az ipari és építőipari évkönyv, 2000
A most megjelent 2000. évi Ipari és építőipari statisztikai évkönyv követi az előző évkönyvek szerkezetét, tagolását, tartalmát. Az évkönyv magyar és angol nyelvű, így a külföldi felhasználók számára könnyebben hozzáférhetővé teszi a magyar ipari és építőipari adatokat.
Véleményvezér
Egészségügyi felmérés, utolsó helyen Európában Magyarország
Siralmas statisztikák.
Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos
Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet
Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Nincs magyar város az európai rangsor élén, ahová szívesen megy a tőke
Hová megy szívesen a tőke?
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért
Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval
A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.