Mégis lesz ingatlanadó?

2011. október 21. péntek - 14:48 / Sebők Orsolya
  •    

Újabb települési adókat vezethetnek be az önkormányzatok 2012-ben a kormányzat október 14-én benyújtott módosító javaslatcsomagja szerint. Mostanáig a helyi adókról szóló hatályos törvény az építményadó, a telekadó és a magánszemélyek kommunális adójának bevezetését tette lehetővé bizonyos határok között. A kivetésről és a mértékről a képviselőtestület döntött eddig is, és fog dönteni ezután is.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által az országgyűlésnek benyújtott módosító csomag viszont kitágítaná a kaput 2012-ben. Az előterjesztés nem tárgyalja részletesen, hogy milyen települési adókra gondol a kormányzat, amelyből a forrásszűkében lévő önkormányzatok betömhetik a lyukakat. Esetleg arra buzdítja a településeket, hogy emeljék meg az eddigi adómértéket, esetleg vessék ki azokra is, akikre eddig nem vonatkozott, vagy egészen új adónemekre is gondolhatunk? A módosító javaslat kizárólag a jövedelem, az árbevétel, valamint az állami fenntartású létesítmények adóztatását tiltja, ezen túl azonban bármi adóztatható. Például jöhet a füstadó, a kapuadó, és persze a már korábban bevezetett adónemek emelése sem kizárt, ha a helyi vezetőség ezt politikailag bevállalja. (Az idén az első félévében 5.585 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.)

A kormány tehát – miközben egyre több dolgot központosít (államosít) – úgy tűnik ezt a konfliktust, azaz a lakosság és a vállalkozások további sarcolását – helyi szintre delegálja.

Nem tudni még, pontosan mit akarnak megadóztatni
Nem tudni még, pontosan mit akarnak megadóztatni

Az Origo információi szerint a tervezetben szerepel az építmény-, illetve a telekadó eddigi négyzetméterenkénti maximumának eltörlése és csupán az adó egészére állapítanának meg plafont, amelyet az ingatlan forgalmi értékének három százalékában határoztak meg. Kiszámolva ez horribilis összeg lenne, jóval magasabb, mint amekkora ingatlanadóról beszélt a Bajnai-kormány 2009-ben, amit éppen a Fidesz vétózott meg.

A most hatályos szabályozás az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete alapján legfeljebb négyzetméterenként 1100 forint kivetését engedi éves szinten az önkormányzatoknak, de a maximálisan kiszabható mérték beszorozható az adó 2003-as életbe lépésétől eltelt évek inflációinak mértékével. Ezért átlagosan négyzetméterenként 1500 forint körüli adót vetettek ki a helyhatóságok közül egyre többen 2011-ben (Érden például 400 forintot, ami a lakásokra is vonatkozik, a 20. kerületben 1293 forintot, a 23. kerületben 1241, a 11. kerületben pedig 1500 forintot kell négyzetméterenként fizetni az építmények után). A telek négyzetméterben számított területe után fizetett telekadó évi mértékének felső határa pedig 287 forint/m². (2011 második negyedévében 85 ponton állt az országos lakásindex, amely azt mutatja, hogy a lakások ára a válság előtti árhoz képest körülbelül 15 százalékkal csökkent.)

Ugyanakkor az önkormányzatoknak eddig is módjukban állt, hogy a korrigált forgalmi érték alapján számítsák ki az építményadót, ami 2011-ben 3,6 százalékos terhelést jelenthetett volna évente. A legtöbb helyhatóság azonban a négyzetmétert adóztatta és a budapesti kerületek jellemzően nem vetettek ki terhelést a lakásokra, kivéve akkor, ha a tulajdonos nem volt állandó jelleggel bejelentve.

Ügyel azonban a kormány, hogy a települések a lehetőségek láttán nehogy megrészegüljenek, és túladóztassák a lakosságot, valamint a vállalkozásokat: az adó mértéke a bevezetésekor nem haladhatja meg a tízezer forintot, összege nem lehet több, mint amennyit a vállalkozás fizet iparűzési adóban – ebből a tervezet szerint leírható lenne a települési adó –, végül az adóalany adóterhelése nem haladhatja meg az előző év 120 százalékát. (2011 első felében az ingatlanpiaci szegmensek többségében megállt a 2008 végén indult árcsökkenés.)

Lesz mit pótolni!

Mindeközben viszont a gépjárműadótól, a személyi jövedelemadótól és iparűzési adóbevételeik 20 százalékától megfosztaná az önkormányzatokat a gazdasági minisztérium annak érdekében, hogy legyen forrása a már korábban bejelentett állami kézbe kerülő feladatok ellátására. A Helyi Observatórium őszi hírleve szerint sok hagyományosan önkormányzati feladat átkerül az állami igazgatás alá: az oktatás esetében mindössze az óvodák, az egészségügyben a helyi járó-beteg szakellátás maradhat helyi kézben. Ezen kívül a települések fogják ellátni a településrendezést és a településfejlesztést. A megyék szinte minden jelenlegi feladatukat elvesztik, és csak a területfejlesztés kerül hozzájuk. Törvények egész sora fog alapvetően megváltozni egy-két hónap leforgása alatt, jósolja az önkormányzati kutatócég.