Megint a Google-lel van a baj

Vizsgálja az Európai Bizottság, hogy a Google ár-összehasonlító és hirdetésekkel kapcsolatos gyakorlata sérti-e az uniós szabályokat. Az előzetes vélemény szerint társaság az erőfölényével visszaélve mesterségesen korlátozza harmadik fél honlapok lehetőségét, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Bizottság két kifogásközlést küldött a Google-nek. A Bizottság kiegészítő kifogásközlésben erősítette meg előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az internetes találati oldalain - közölte a Bizottság magyarországi képviselete. A Bizottság különálló kifogásközlésben tájékoztatta a Google-t azon előzetes véleményéről, miszerint a társaság az erőfölényével visszaélve mesterségesen korlátozza harmadik fél honlapok azon lehetőségét, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg.

„A Google számos innovatív terméket honosított meg, amelyek megváltoztatták az életünket. Ez azonban nem jogosítja fel a Google-t arra, hogy más vállalkozásokat megfosszon a verseny és az innováció lehetőségétől. A mai napon újabb tényekkel támasztottuk alá, hogy a Google jogellenesen részesítette előnyben saját ár-összehasonlító szolgáltatását az általános keresési eredményeket megjelenítő oldalain. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket. Aggályainkat fejeztük ki amiatt, hogy a Google hátráltatta a versenyt azáltal, hogy korlátozta versenytársait a keresési hirdetések harmadik fél honlapokon való elhelyezésében, ily módon csökkentve a fogyasztók választási lehetőségét és az innovációt. A Google számára most itt a lehetőség, hogy válaszoljon az aggályainkra. Alaposan megvizsgálom majd érveiket, mielőtt döntenék arról, hogy milyen irányba vigyük tovább a két ügyet. Amennyiben azonban a vizsgálataink során arra a következtetésre jutunk, hogy a Google megsértette az uniós antitrösztszabályokat, a Bizottság kötelessége, hogy fellépjen az uniós fogyasztók védelme és a tisztességes európai piaci verseny érdekében” - jelentette ki Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.

A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a felhasználók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket – ez hátrányos a fogyasztók számára és elfojtja az innovációt.
Ár-összehasonlító szolgáltatás

Az ár-összehasonlító szolgáltatásra vonatkozó kiegészítő kifogásközlés a 2015 áprilisában ugyanebben az ügyben megküldött kifogásközlést követi. Az első megkeresésre a Google 2015. augusztusában válaszolt, ezt követően a Bizottság tovább vizsgálódott. A mostani, kiegészítő kifogásközlés a további bizonyítékok és adatok széles körét ismerteti, amelyek alátámasztják a Bizottság előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az általános keresési eredmények megjelenítésekor.

A további bizonyítékok között szerepel az a mód, ahogyan a Google a saját ár-összehasonlító szolgáltatását előnyben részesíti a versenytársaiéval szemben; annak adatforgalomra gyakorolt hatása, hogy egy adott honlap hányadikként jelenik meg a Google keresési találatok között; valamint a Google ár-összehasonlító szolgáltatása adatforgalmának alakulása a versenytársaiéval összehasonlítva. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a felhasználók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket – ez hátrányos a fogyasztók számára és elfojtja az innovációt.

Kép:Pixabay

Ezenfelül a Bizottság részletesen megvizsgálta a Google érvelését, miszerint az ár-összehasonlító szolgáltatásokat nem elkülönítve, hanem a kereskedőplatformok – például az Amazon vagy az eBay – által nyújtott szolgáltatásokkal együtt kell szemlélni. A Bizottság álláspontja továbbra is az, hogy az ár-összehasonlító szolgáltatások és a kereskedőplatformok külön piacokhoz tartoznak. Mindenesetre a kiegészítő kifogásközlés megállapítja, hogy még ha a kereskedőplatformok a Google üzleti gyakorlata által érintett piacokhoz tartoznak is, az ár-összehasonlító szolgáltatások e piac jelentős részét képezik, és a Google magatartása gyengítette vagy akár kiszorította a versenyből a legszorosabb versenytársait.

Google-vezér: keményebb kérdéseket kell feltennünk
A Google anyavállalatát vezető Eric Schmidt az amszterdami Startup Fest Europe-on arról beszélt, hogy egy évtized múlva lesz igazán okos a mesterséges intelligencia. Hogy a mindannyian Google (felhő)világában élünk, és hogy Európában az állami szabályozások és egy sor más ok miatt nehezebb vállalkozónak lenni, mint Amerikában.
A kiegészítő kifogásközlés megküldésével a Bizottság megerősítette előzetes következtetéseit, miközben a Google védelemhez való jogát szem előtt tartva lehetőséget biztosított számára, hogy formálisan reagáljon a további bizonyítékra. Nyolc hét áll a Google és az Alphabet rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon a kiegészítő kifogásközlésre.

AdSense

A Bizottság kifogásközlést küldött a Google-nek azokra a vállalat által bevezetett korlátozásokra vonatkozóan is, amelyek egyes harmadik fél honlapok számára nem teszik lehetővé, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg. A Bizottság előzetes véleménye szerint e gyakorlatok lehetővé tették a Google számára, hogy megvédje erőfölényét az online keresési hirdetések piacán. Emellett akadályozták a meglévő és potenciális versenytársakat – ideértve más keresési szolgáltatókat és online hirdetési platformokat – abban, hogy belépjenek e kereskedelmileg fontos területre és ott terjeszkedjenek.

A Bizottság ebben a szakaszban úgy tekinti, hogy a Google erőfölényt élvez a keresési hirdetések közvetítésének Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli piacán
A Google a keresési hirdetéseket egyrészt közvetlenül a saját keresési honlapján, másrészt harmadik fél honlapok közvetítőjeként, az „AdSense for Search” platformon keresztül helyezi el („keresési hirdetések közvetítése”). A harmadik felek honlapjai közé tartoznak az online kiskereskedők, a távközlési szolgáltatók és az internetes újságok honlapjai. A felhasználók a honlapokon található keresőmező segítségével kereshetik meg a szükséges információkat. Minden esetben, ha egy felhasználó keresést indít, a keresési eredmények mellett keresési hirdetések jelennek meg a felületen. Ha a felhasználó rákattint a keresési hirdetésre, a Google és a harmadik fél egyaránt jutalékot kap.

A Bizottság ebben a szakaszban úgy tekinti, hogy a Google erőfölényt élvez a keresési hirdetések közvetítésének Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli piacán, mivel az elmúlt tíz évben a piaci részesedése hozzávetőlegesen 80% volt. A Google keresési hirdetések közvetítéséből származó bevételének jelentős hányada azon megállapodásaiból fakad, amelyeket néhány nagyméretű harmadik féllel – úgynevezett „közvetlen partnerrel” – kötött. A Bizottság szerint fennáll a lehetősége, hogy a közvetlen partnerekkel kötött ezen megállapodásokban a Google megsértette az uniós antitrösztszabályokat, mivel az alábbi feltételeket írta elő:

  • Kisvállalkozás is lehet erőfölényben
    Gazdasági erőfölényben „konyhanyelven” szólva az a vállalkozás van, amely valamilyen okból a piactól függetlenül hozhat döntéseket például arról, hogy mennyiért adja a termékét. Ez nemcsak nagy cégekre lehet igaz, a tisztességtelen verseny viszont mindenki számára tilos.
    Kizárólagosság: a harmadik felek nem jeleníthetnek meg keresési hirdetéseket a Google versenytársaihoz tartozó forrásokból.
  • Kiemelt helyre minimálisan elhelyezendő Google keresési hirdetések: a harmadik feleknek meg kell jeleníteniük egy minimálisan előírt számú Google keresési hirdetést, és a találati oldalaik legszembetűnőbb részét a Google keresési hirdetések számára kell fenntartaniuk. Ezenfelül a versenytárs keresési hirdetéseket nem helyezhetik a Google keresési hirdetései fölé vagy mellé.
  • A versenytárs hirdetések engedélyezésének joga: a harmadik felek kötelesek a Google jóváhagyását kérni, mielőtt bármilyen módon megváltoztatnák a versenytárs keresési hirdetések megjelenítését.
A Bizottság előzetes véleménye szerint ezek az immár tíz éve alkalmazott gyakorlatok hátráltatják a versenyt ezen a kereskedelmileg fontos piacon. A kifogásközlés bírálja a kizárólagosság 2006-tól alkalmazott gyakorlatát. Ezt a gyakorlatot 2009-től kezdődően a szerződések többségében fokozatosan felváltotta a kiemelt elhelyezésre/a hirdetések minimális számára vonatkozó követelmény, valamint a Google joga a versenytárs hirdetések engedélyezésére. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a szóban forgó gyakorlatok mesterségesen csökkentették a választékot és elfojtották az innovációt az érintett időszakban. Mesterségesen csökkentették a Google versenytársainak lehetőségeit ezen a kereskedelmileg fontos piacon, és ezáltal a harmadik fél honlapok kevésbé voltak képesek arra, hogy a fogyasztók számára szélesebb kínálatot biztosító, innovatív szolgáltatásokba ruházzanak be.

A Bizottság tudomásul veszi, hogy antitröszteljárásaival összefüggésben a Google a közelmúltban a közvetlen partnereivel kötött AdSense-szerződésekben foglalt feltételek megváltoztatása mellett döntött, hogy ezáltal nagyobb szabadságot biztosítson számukra a versenytárs keresési hirdetések megjelenítését illetően. A Bizottság szorosan nyomon követi majd a Google üzleti gyakorlatának e változásait, a piacra gyakorolt hatásuk értékelése érdekében.

Tíz hét áll a Google és az Alphabet rendelkezésére ahhoz, hogy válaszoljon a kifogásközlésre.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo