Még az alacsony inflációnak sem lehet örülni?

A magyar közgazdászszakma és az üzleti szektor nagy részének sokszor hangoztatott álláspontját – óhaját? – tükrözi a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken közzétett országjelentéséhez kapcsolódó igazgatótanácsi vélemény: robosztus és hiteles gazdaságpolitikai intézkedésekre lenne szükség a bizalom megerősítése, a bizonytalanság csökkentése, a versenyképesség javítása és a potenciális növekedési ütem gyorsítása érdekében. Az IMF irányító testülete hangsúlyozza: a magas központi és külső finanszírozási szükséglet miatt a magyar gazdaság érzékeny a piaci hangulat ingadozásaira, ugyanakkor a beruházások és a munkaerő-piaci részvétel alacsony szintje gyengíti a gazdaság hosszú távú kilátásait. Az igazgatótanács ugyanakkor azt is kiemeli, hogy Magyarország az elmúlt időszak kihívásai ellenére megőrizte pénzügyi stabilitását.

Kikkel konzultált az IMF?

Az IMF szakértői 2013. január 16–28. közötti, az országjelentést előkészítő budapesti látogatásuk során megbeszélést folytattak többek között Varga Mihállyal – a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter akkor még hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter volt –, Simor Andrással – a jegybank akkori, március elején távozott elnöke július elsejétől az EBRD fejlesztéspolitikáért felelős alelnökeként folytatja pályafutását –, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel, Pleschinger Gyulával – a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori államtitkára, akit jegybankalelnök-esélyesnek is tartanak, március elején az MNB monetáris tanácsának tagja lett, és megválik korábbi posztjától –, Szász Károllyal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökével, valamint más vezető tisztségviselőkkel, országgyűlési képviselőkkel. Emellett konzultáltak az üzleti szféra és a diplomáciai testület vezetőivel is. A megbeszéléseken megfigyelőként részt vettek az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank képviselői is.

Az előrejelzés jelentős, negatív irányba ható kockázatokat tartalmaz az IMF szakértői szerint. Ilyen a fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése, az üzleti hangulat további romlása, az euróövezeti válság újjáéledése. Emellett a külföldi befektetők eszközeladása is jelentős finanszírozási nehézségekhez és a forint hirtelen leértékelődéséhez vezethet. Ugyanakkor a vártnál kedvezőbben alakulhat a gazdaság helyzete, ha a tartósan fennmaradó tőkebeáramlás a forint erősödéséhez és mérlegjavuláshoz vezet, ami erősítheti a belső keresletet.

Sok minden fékezi a gazdasági növekedést

A magyar GDP 2013-ban várhatóan stagnál az IMF prognózisa szerint, 2014-re viszont már 1,2 százalékos bővüléssel kalkulálnak. (Megjegyzendő, hogy az előrejelzésben – amely a 2013. március 5-ei állapotot tükrözi – a 2012-re vonatkozó GDP-adat mínusz 1,4 százalék, a KSH legutóbbi jelentése alapján viszont 1,7 százalékos volt a visszaesés 2012-ben.) A valutaalap értékelése szerint az elmúlt évek mérlegkiigazítási folyamata önmagában is fékezi a növekedést, de emellett a magyar állam egyre nagyobb mértékben, egyre gyakrabban és kiszámíthatatlanul avatkozik be a gazdaság működésébe, ami – az egyes állami intézmények gyengítésével együtt – rontja a befektetői környezetet és a kilábalás lehetőségét.

A szervezet szerint a gazdaság tavalyi gyenge teljesítményének áthúzódó hatásai és a szűk belső kereslet GDP-t csökkentő következményeit várhatóan kiegyenlíti az export importot meghaladó növekedése. A külkereskedelmi többlet ugyan tovább nő, de egyre lassabb ütemben. A belső kereslet viszont az idén is tovább esik, a belső fogyasztás enyhe bővülése csak 2014-től hozhat némi növekedést. A bruttó beruházási ráta 2013-ban és 2014-ben is tovább csökken: a tavalyi 17,1 százalékról 16,5, illetve 16,3 százalékra, ami hazai elemzők szerint már az amortizációt sem fedezi. (A GKI 2013-ra vonatkozó legfrissebb prognózisát itt olvashatja.)

A gyenge gazdaságpolitika, az alacsony foglalkoztatás és a bizonytalan befektetői klíma lassítja a növekedést.

Az IMF-jelentés szerint Magyarország potenciális növekedési üteme az elkövetkező két évben 0-0,5 százalék között lesz. Középtávon elsősorban a gyenge minőségű gazdaságpolitika, az alacsony munkaerő-piaci aktivitás és a bizonytalan befektetői klíma lassítja a növekedést. A munkanélküliségi ráta ez évben 0,1 százalékponttal 11,1 százalékra nő, jövőre pedig 10,9 százalékra mérséklődik. Az IMF igazgatótanácsa üdvözölte a munkaerő-piaci aktivitás növelésére tett kormányzati lépéseket, ám szélesebb körű reformok elfogadását sürgette.

Hiány és államadósság: bizonytalan kalkuláció

Az államháztartás GDP-arányos hiánya 2013-ban és 2014-ben is 3 százalék felett lesz a prognózis szerint. Többek között a gazdaság gyenge állapota miatt az IMF ez évre 3,2 százalékos, jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár. (Az Európai Bizottság februárban felfelé módosított előrejelzése is a hiánycélnál magasabb értékkel kalkulál: 2013-ra és 2014-re egyaránt 3,4 százalékos deficitet prognosztizál.)

Így a valutaalap szakértői szerint az államadósság GDP-hez viszonyított szintje a múlt év végi 79 százalékról 2013 végére 79,9 százalékra, 2014-ben pedig 80,3 százalékra emelkedik. Az IMF szakértői azt ajánlják, hogy 2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt, ami lehetővé tenné az államadósság határozott csökkentését. A jelentés szerint ugyanis az államadósság GDP-arányos szintje középtávon a jelenlegi 80 százalékos szint környékén alakulhat, ami – a magánnyugdíj-pénztári eszközök bevonása ellenére – 10 százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél.

2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni a hiányt, ami lehetővé tenné az államadósság csökkentését.

Az IMF igazgatótanácsa – üdvözölve a magyar kormány elkötelezettségét a költségvetési konszolidáció melletti – további intézkedéseket tart szükségesnek a magas államadósság-ráta tartós csökkentéséhez. A testület szerint olyan növekedésbarát konszolidációra kell törekedni, amely elsősorban a kiadások hatékonyságának javítását célozza. Ez lehetővé tenné az adók mérséklését és az adórendszer ésszerűsítését.

Az IMF szakértői elismerik, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának megszüntetése mellett. A kormány azonban elvétheti 2013-as deficitcélját, mert a vártnál magasabb hiányt okozhat túl optimista makrogazdasági előrejelzése – a kabinet a szakértői konszenzusnál magasabb növekedéssel számol –, az adóbevételek növekedésére vonatkozó megalapozatlan várakozás, valamint az e-útdíjrendszer bevezetésének késlekedése, a tervezettnél magasabb felsőoktatási kiadások és az uniós projektekhez kapcsolódó nagyobb önrészkifizetések. Az országjelentés szerint ily módon a költségvetési tartalékok el nem költése esetén is további intézkedések szükségesek a hiánycél tartásához. Az IMF szakértői mindemellett hangsúlyozzák, hogy fontos lenne egy erőteljes középtávú kiigazítási program kidolgozása is.

Az országjelentése komoly aggodalmát fejezi ki a költségvetést alátámasztó intézkedések összetételét és alkalmasságát illetően is. Az Európai Bizottság alelnöke, Olli Rehn is többször hangsúlyozta, hogy a magyar költségvetés hiányának 3 százalék alatt tartása érdekében elsősorban strukturális jellegű intézkedésekre lenne szükség.

Mit javasol az IMF?

A valutaalap által egy középtávú kiigazítási programba javasolt intézkedések: ● az állami bürokrácia leépítése, ● a helyi önkormányzatok kiadásainak csökkentése a központi kormányzat által átvállalt feladatok nyomán, ● az állami tulajdonban lévő veszteséges közlekedési vállalatok átszervezése, ● célzottabb szociális támogatások, ● az ágazati különadók fokozatos kivezetése a társasági adó rendszerének hatékonyabbá tétele mellett, ● a személyi jövedelemadó-rendszer munkaerő-piaci részvétel ellen ható elemeinek kiiktatása, ● az áfacsalások elleni határozott fellépés.

A magyar infláció nem kellően „lehorgonyzott”

Az IMF szerint a fogyasztói árak 2013-ban átlagosan 3,2 százalékkal, 2014-ben pedig 3,5 százalékkal emelkednek. Ebben azonban elsősorban a hatósági árak csökkentése jelenik meg, a mérséklődő magyar infláció nem kellően „lehorgonyzott” az IMF igazgatótanácsának véleménye szerint. Igaz, a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a jegybanki monetáris kondíciók lazítását, de épp az előbbiek miatt körültekintő jegybanki magatartásra vallana szünetet tartani a kamatcsökkentési ciklusban. A szakértők hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentés nem helyettesíthet más, a növekedés beindítása érdekében tett lépéseket, különösen akkor, amikor a hitelezés csatornái sérültek. Az ingatag piaci környezetben az alacsony alapkamatszint a forint leértékelődéséhez vezethet, és a magas devizaeladósodottság miatt a pénzügyi rendszer stabilitását kockáztatja.

Az IMF-igazgatótanács hangsúlyozta: a pénzügyi közvetítőrendszer gyengesége továbbra is akadályozza a gazdasági kilábalást. Felhívta a figyelmet a bankok működési környezete javításának fontosságára – a testület szerint fokozatosan csökkenteni kell a bankok adóterheit –, hangsúlyozva, hogy ad hoc intézkedések kisebb valószínűséggel lesznek hatásosak a hitelezés beindítása szempontjából, ugyanakkor nem kívánt hatással lehetnek a hitelportfólió minőségére. Az igazgatótanács azt is kiemelte, hogy az ár- és pénzügyi stabilitás, valamint az inflációs célkövető jegybanki politika hitelessége szempontjából fontos az MNB jogi és működési függetlenségének fenntartása.

Mégis 3 százalék alatt lehet a hiány?

Optimizmusra adhat okot az államháztartási hiány idei alakulását illetően a KSH pénteki jelentése, amely szerint tavaly a kormányzati szektor hiánya 2012-ben a GDP 2 százaléka volt. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők ugyanakkor egyetértenek az IMF-fel abban, hogy távlatilag a magyar gazdaságpolitika legnagyobb kihívása a növekedés beindítása. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez az adat is megerősíti azt, hogy tartható az ez évre tervezett 2,7 százalékos költségvetési hiány.

A közölt adat alapján csökken a kockázata annak, hogy a kormány nem tudja tartani a 3 százalék alatti deficitcélt, vélekedett Árokszállási Zoltán az Erste Befektetési Zrt. elemzője, aki szerint a kedvező adat a helyi önkormányzatok javuló pozíciójára vezethető vissza. Akkor kerülhet a hiány 3 százalék fölé, és érheti el az IMF által 2013-ra prognosztizált 3,2 százalékot, ha a helyi önkormányzatok gazdálkodása romlik – mondta az elemző, aki szerint az IMF-jelentés számai kissé pesszimisták, a kormány GDP-növekedési előrejelzése viszont túl optimista. Árokszállási emlékeztetett arra: az IMF a deficitcsökkentő intézkedések között elsősorban az államapparátusban és az állami vállalatoknál történő költségcsökkentést, valamint az adókedvezmények újragondolását javasolta.

A KSH adatai meglepően jók Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint, aki úgy véli: az adatok alapján teljesülhet idén a 3 százalék alatti GDP-arányos deficit. Az is nagyon pozitívnak ítélte, hogy az önkormányzati rendszer tavaly több mint 200 milliárd forintos többlettel zárt. Úgy vélte, az idei költségvetés 400 milliárd forintos tartaléka elegendő lehet a 3 százalék alatti deficit teljesítéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei költségvetés egyes sorait túl nagy mozgástérrel állították össze, ezért mondhatják elemzők és az IMF szakértői is, hogy vannak kockázatok, és nagy a bizonytalanság az egyes költségvetési bevételsorokat tekintve, példa erre a pénzügyi tranzakciós illeték első kéthavi alakulása. Úgy vélte, az IMF-nek vitathatatlanul igaza van abban, hogy a magyar gazdaság legnagyobb gondja a növekedés hiánya. A bankrendszer még mindig a hitelállomány leépítésénél tart, ebben sem kínálati, sem keresleti oldalról nincs változásra utaló jel, és ha ebben nem lesz fordulat, az visszavetheti a növekedés távlati lehetőségeit.