Márciusban már nem bíztunk gyors megállapodásban

2012. december 22. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A Széll Kálmán terv meghirdetése után egy évvel, 2012 márciusában a kitűzött célokhoz nem került közelebb a magyar gazdaság. Nem indult be a növekedés, a foglalkoztatás bővülése nem látszott, a versenyképesség javulása is csak hiú remény maradt. Megtörtént viszont a megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részének bekebelezése és a devizahiteles mentőcsomag elfogadása.

A tavasz első hónapjának elején már egyre többet lehetett hallani arról, hogy a magyar kormány nem működik együtt az EU-val, csúszni fognak az IMF tárgyalások, s tartani lehet attól, hogy ez negatívan hat majd a magyar eszközök árfolyamára. Felerősödtek továbbá azok a hangok is, amelyek szerint talán nem is akarunk igazán megegyezni az EU-IMF párossal. Magyarország szempontjából negatív hatásúnak nevezte a késlekedést a Moody’s Investors Service is. S ekkor már a londoni elemzői közösségben általános volt az a vélekedés, hogy nyár előtt nem várható egyezség Magyarország és az IMF, illetve az EU között az új hitelprogramról. (Azóta is csak várjuk, hogy legalább a hivatalos tárgyalások megkezdésének időpontja kiderüljön.)

 Lépnie kell Magyarországnak!

Gyors intézkedések sürgetett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (az OECD) a Gazdasági felmérés Magyarországról, 2012 (Economic Survey of Hungary 2012) című kiadványában. A “sérülékeny és erősen eladósodott magyar gazdaságra kemény csapást mért a növekedés világszintű lassulása és a megnövekedett tőkepiaci feszültség” – állt a jelentésben, amely szerzői szerint “az ellentmondásos hazai intézkedések növelték a bizonytalanságot, ami aláaknázza az üzleti, a piaci és a lakossági bizalmat”.

Folytak az eljárások

Az Európai Bizottság folytatta Magyarország ellen a gyorsított kötelezettségszegési eljárást az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára tekintetében, a jegybank és a bírák függetlenségét illetően pedig további tájékoztatást kért a magyar kormánytól. A Bizottság azt is jelezte a hónap közepén, hogy még nem teljesültek annak a feltételei, hogy bármilyen pénzügyi támogatásról nemzetközi tárgyalások kezdődhessenek Magyarországgal.

Az uniós országok pénzügyminiszterei jóváhagyták, hogy 495 millió eurót befagyasztanak 2013. január 1-jétől a Magyarországot megillető kohéziós forrásokból, de csak akkor, ha Magyarország nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány tartósan három százalék alá szorítása érdekében. Már akkor kilátásba helyezték ugyanakkor, hogy a büntető intézkedést júniusban hatályon kívül helyezik (s helyezték is), ha Magyarország addig meghozza az elvárt kiigazító lépéseket.

 Felgyorsult az uniós pénzek kifizetése
Az uniós pénzek felhasználásának gyorsításáról számos hír érkezett márciusban. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) jelezte, hogy – bár a válság némileg lassította a programok haladását, de – a források száz százalékos flehasználására törekszenek.
Beindult a nemzeti vidékstratégia végrehajtására szolgáló Darányi Ignác Terv: meghirdették a vidék életminőségének javítására szolgáló, a 2013 végéig rendelkezésre álló forrásokból finanszírozott program első 300 milliárdos keretét.

A döntést a hazai vezetés technikai kérdésnek értékelte, de jelezték, hogy nincs  „B” forgatókönyv az IMF-tárgyalások kapcsán, a magyar kormány szeretne megállapodni a Nemzetközi Valutalappal. Ahhoz, hogy a kormány bizonyítsa elkötelezettségét a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentésében akkori számítások szerint 130-140 milliárd forint megtakarításra volt szükség a 2012-es költségvetésben. Megtalálni persze ezt nem ígérkezett egyszerű feladatnak, hiszen az egyszeri tételek mellőzésével kellett erre megoldást lelni.

Mentették a devizahiteleseket

Mindeközben gőzerővel zajlott az újabb devizahiteles mentőcsomag jogszabályi kereteinek véglegesítése, illetve a megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon bekebelezése. Előbbit illetően kialakultak mind az árfolyamrögzítés, mind a tartósan nem fizetők devizahitele forintra váltásának feltételrendszere, s a jogszabályokat az Országgyűlés el is fogadta. Azóta már tudjuk a forintosítás minimális érdeklődéssel záruló eseménye volt 2012-nek, s az árfolyamrögzítés iránt is az érintettek mintegy ötöde jelentkezett az előzetesen várt háromnegyeddel szemben.

A megmaradt 102 ezer magán-nyugdíjpénztári tag a hónap végéig dönthetett arról, hogy átlép-e az állami rendszerbe. A legnagyobb bizonytalanságot a megmaradt pénztárak jövőjével kapcsolatos bizonytalanság okozta, legelőbb is az, hogy a működéshez szükséges forrásokat miként biztosítják. E probléma az elmúlt hónapokban sem változott: a megmaradt pénztárakat sorra fel-, illetve végelszámolják.

Nem javult a vállalkozói környezet

A vállalkozásokról azonban mintha mindenki megfeledkezett volna. A kormány ugyan tíz év alatt egymillió új munkahelyet ígért, ekkor azonban már elismerték, hogy nem az új munkahelyek létrehozása, hanem a meglévők megőrzése a fő feladat. A cégeket érintő adminisztratív terhek nőttek, a Nemzeti Adó és Vámhivatal számos területen aktívabbá vált, a likviditási helyzet folyamatosan romlott (a hitelhez jutás feltételei folyamatosan szigorodtak, a szállítói hitelezés szerepe egyre erőteljesebben nőtt). A helyzet javítására tett kísérletek – egyebek mellett a Magyar Nemzeti Bank vállalati hitelezés támogatására indított programja – azonban nem hoztak kézzel fogható eredményeket.