Korábban a taglétszám látványos növekedése elsősorban a pénztárak és a munkáltatók közötti szerződésnek volt köszönhető. Sok cég a dolgozóinak plusz juttatásként önkéntes nyugdíjpénztári befizetést teljesített. A tudatosság teljes hiányát mutatja, hogy ha a munkavállaló munkaképtelenné vált, vagy állást változtatott, legtöbb esetben a havi befizetések sem folytatódtak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak életében a nagy fölfutás 1994–1999. között volt, amikor vagyonuk rohamosan növekedett, és 2000 harmadik negyedévére elérte a 160 milliárd forintot. Ezzel párhuzamosan a tagok létszáma 1053 ezer főre bővült. A koncentráció bár erős, messze elmarad a magánnyugdíj pénztári piacon tapasztalhatótól.
A 12 legnagyobb – 30 ezer főt meghaladó taglétszámmal és több, mint 5 milliárd forint vagyonnal rendelkező – pénztár a tagság 70 százalékát és az önkéntes pénztárak összes vagyonának 65 százalékát tömöríti –derül ki immár a PSZÁF jelentéséből.
A nyugdíjpénztári tagok – az önkéntesben és a magánpénztárakban összesen - felhalmozott nyugdíjcélú megtakarításainak értéke 2000. december 31-én meghaladta a 400 milliárd forintot, amely érték a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának 6,2 százalékát tette ki. A legfrissebb, 2001. végi adatok szerint ebből a 116 önkéntes pénztárba befizetett összes vagyon 175 milliárd forint, a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyonának 2,7 százaléka.
(A témáról bővebben a Piac és Profit 2002. januári számában!)