Már mindenki a növekedésről beszél

Bizakodó hangnemben ért véget vasárnap a 41. davosi Világgazdasági Fórum, a találkozó elnökei növekvő világgazdaságra, ám némi volatilitásra számítanak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 

Növekedési pályán
A találkozó társelnöke, Paul Bulcke, aki egyben a Nestlé vezérigazgatója, a fórum zárónapján elmondta: "Nem estünk le a szakadékba és világszerte növekedést tapasztalhatunk". A fórum csoportelnöke, Vej Csia-fu is úgy vélte: "a gazdaság egyértelműen növekedési pályán van". A svéd Investor AB elnöke ugyanakkor kiemelte az európai államok "herkulesi" feladatát az adósságválsággal kapcsolatosan, míg a Mitsubishi elnöke az élelmiszeripari kutatás és fejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet.

A "Közös normák az új realitásokhoz" témájú idei találkozón több, mint 1.400 magas beosztású vállalati vezető és 35 állam- vagy kormányfő vett részt. A G20 csoport országaiból 19 képviseltette magát legalább miniszteri szinten.

Az öt napos rendezvény szerdán egyperces néma felállással kezdődött meg a január 24-i moszkvai terrorista akció áldozataira emlékezve. Ezután a fórum fő előadója, Dmitrij Medvegyev orosz államfő beszéde hangzott el. Az államfő egyebek között azt javasolta, hogy a Brazília, Oroszország, India és Kína alkotta, angol rövidítéssel BRIC-nek nevezett csoport országainak a valutáit vegyék be az SDR-be, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elszámolási egységébe. Az orosz államfő rámutatott arra is, hogy az államosítás a legrosszabb válasz a gazdasági gondokra. Hangsúlyozta, hogy a következő három évben Oroszországban igen sok állami cég tulajdonrészét magánosítják több tízmilliárd dollár értékben.

"Sohasem fordítunk hátat az eurónak"

A tanácskozás egyik központi témája az európai közös valuta jövője volt. Előbb csütörtökön Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke majd pénteken a francia és német pénzügyminiszterek is határozottan kiálltak az euró mellett. "Sohasem fordítunk hátat az eurónak", a közös valuta elvesztése olyan özönvízszerű hatásokkal járna, hogy nem is gondolhatunk ilyen eshetőségre - mondta Sarkozy.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt mondta, hogy szerinte már nem éri újabb nagy sokk az euróövezetet, az euró a továbbiakban stabil marad, a térség levonta a következtetéseket az elmúlt 18 hónap válságából, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvédik az eurózóna egészét.

Christine Lagarde francia pénzügyminiszter úgy vélte, hogy az euróövezet már túljutott a mélyponton, mind a 17 tagállam már azon dolgozik, hogy csökkenjen államháztartási hiánya és egyben felszólította a pénzpiacokat arra, hogy ne játsszanak Európa és az euróövezet gyengülésére.

A fórumon felszólaló Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke a hosszabb távú inflációs kilátások miatt aggódóknak üzenve leszögezte, hogy az euró az elmúlt évtizedben teljesítette azt, amit elvártak tőle, nevezetesen az árstabilitást.

A görögök elismerték a felelősségüket
Görögország miniszterelnöke, Jeórjiosz Papandreu egy csütörtöki kerekasztal beszélgetésen fejtette ki: nem az adósság, hanem a rossz kormányzás miatt alakult ki a görög válság, a kormány jelentős előrelépést tett már a nehézségek leküzdésére. Elismerte ugyanakkor, hogy a kötvénypiaci szereplők továbbra is bizalmatlanok a mediterrán országot illetően. "Eszközök kellenek, amelyekkel megnyugtathatjuk a kötvénypiacot" - fogalmazott a miniszterelnök.
Ugyanakkor az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza - "gyakorlatilag elkerülhetetlennek" nevezte, hogy Görögország és Írország után Portugália is külső pénzügyi segítség igénybevételére kényszerüljön. A cég szerint a piacon forgó portugál államadósság jelenlegi hozamszintjei "kiárazzák" Portugáliát a tőkepiacokról, és ugyanez érvényes a portugál bankokra is, amelyek finanszírozása változatlanul az euróövezeti jegybank (EKB) likviditási forrásaitól függ.
A Capital Economics nevű vezető citybeli pénzügyi tanácsadó cég szakelemzői minap Londonban kiadott forgatókönyvükben szinte ugyanerre a véleményre jutottak. A ház szakértői szerint Portugáliát a piac "régóta a következő dominónak tekinti", és most már nem az a kérdés, hogy Portugália a görögországihoz és az írországihoz hasonló EU/IMF-mentőcsomagra szorul-e, hanem az, hogy mikor. Ezek a vélemények egybecsengenek a Moody's Aanalytics hétvégi londoni elemzésében szereplő prognózissal. A cég szakértői közölték: várakozásuk szerint Portugália "még az (idei) első negyedév vége előtt" segítséget kér az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által létrehozott 750 milliárd eurós pénzügyi mentőalapból.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo