Brutális csomagokkal állított be a kormány októberben, amikor már kezdték pedzegetni, hogy 2012-ben már semmi sem lesz az IMF-megállapodásból. A Facebook a történelem első közösségi portáljaként átlépte az egymilliárd felhasználót, a hónap végén pedig még az órákat is vissza kellett állítanunk, így hivatalosan is kezdetét vette az ősz.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A forró és száraz szeptember után alig hozott hűvösebbet a hazai gazdasági életben és a közhangulatban az október. A kormány megfutotta a már-már hagyományosnak számító havi IMF-csörtéjét – amikor már az is felvetődött, hogy elmarad az idei megállapodás –, ám ezen kívül is sokat tett az adminisztráció azért, hogy ne javuljon érdemben a közhangulat.
Októberben kezdődött a Matolcsy-féle csomagozás
Alig léptek életbe az október elsejei új szabályozások, amelyek több ezer kisvállalkozás életében okoztak változásokat, már a hónap elején huszárvágással betiltotta a kormányzat a nyerőgépeket. A szabályozás alapján pénznyerő automata októbertől már csak játékkaszinóban működtethető, máshol – így például vendéglátóhelyeken – nem üzemelhetnek játékgépek. A törvény a kihirdetését követő napon életbe lépett, a korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették. A kormány rendkívüli ülésén döntött a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmáról. Lázár János államtitkár azt mondta: a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt „súlyos nemzetbiztonsági kockázatok” is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.
Matolcsy első csomagja...
Alig tértünk magunkhoz a nyerőgépek betiltása és ezzel egy egész szektor súlyos helyzetbe hozása után, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előállt az első Matolcsy-féle egyenlegjavító csomaggal – amiről akkor még azt hittük, hogy ez lesz a végső. A 397 milliárd forintos csomag, amellyel a kormány megpróbálta befoltozni a jövő évi költségvetésben meglévő, általa eddig valamiért nem látott lyukat, a növekedési kilátásokat is a realitásokhoz igazította. A csomagban szerepel többek között a pénztárgépek elektronikus bekötése a NAV-hoz, a készpénzfelvétel megadóztatása és a nyugdíjjárulék-plafon eltörlése. Idén 134 milliárd forintot zárol a kormány a költségvetési egyenleg, vagyis a hiánycél tartása érdekében.
A nemzetközi intézmények (EU, IMF) és az elemzők pozitívan fogadták Matolcsy György bejelentéseit, volt olyan londoni vélemény is, amely meglepően ortodoxnak értékelte a terveket. A forint szárnyalt, a magyar kockázati felárak idei mélypontjukra süllyedtek a piacokon. Itthon a jegybank üdvözölte a döntést, a szakszervezetek viszont felháborodásuknak adtak hangot.
... a folytatás, ami...
Átállítottuk az órákat
Minden év októberének utolsó vasárnapján – 2012 október 28-án – az órák hajnali 03:00 óráról 02:00 órára történő visszaállításával térünk át a normál – a köznyelvben télinek hívott – időszámításra. Ekkor a helyi idő visszaáll az időzóna csillagászati idejére. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. adatai alapján egy vidéki nagyváros éves villamosenergia-fogyasztását spórolhatta meg az ország a most záruló nyári időszámítással. A vasárnaptól alkalmazott normál időszámítás 2013 márciusának utolsó vasárnapjáig – március 31-ig – tart.
Ám mindez még nem volt elég: alig két hét múlva, október 17-én Matolcsy György újabb csomagot tett az asztalunkra. Ekkor közölték, hogy emelik az iparűzésiadó- és cafeteriaterheket, megadóztatják a föld alatti közművezetékeket, a duplájára növelik a tranzakciós adót, emellett a bankok – a kormány által is aláírt egyezség ellenére – jövőre is tovább fizethetik a teljes különadót. A mostani csomag összértéke 367 milliárd forint, így jövőre – a szűk két hete bejelentett 397 milliárddal együtt – már 764 milliárd forinttal emeli meg a kabinet a nyáron benyújtott jövő évi költségvetés bevételeit.
... befektetőbarát gazdaságpolitikát eredményez
Beindult a földtörvény vitája
Októberben elindult a mező-, és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat vitája az országgyűlésben. A törvényjavaslathoz a kormány már nem kíván módosító indítványokat benyújtani, de képviselői indítványok még lehetnek. Az új jogszabály elsődleges célja a dokumentumot az országgyűlésnek benyújtó Vidékfejlesztési Minisztérium indoklása szerint a magyar föld védelme, a bel- és külföldi spekulánsok és a zsebszerződésekben részt vevők kiszűrése, valamint a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdák helyzetbe hozása. A jövőben csak természetes személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, kizárólag előzetes hatósági engedélyezés után.
A hónap végén már befektetőbarát gazdasági környezet megteremtéséről beszélt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, aki gazdasági fordulatot remél az elkövetkező évektől, mivel szerinte a bejelentett intézkedésekkel rendbejön az államháztartás. Azonban Kovács Árpád, a Költségvedtési Tanács elnöke szerint csak a csomag bevételeinek kétharmadával érdemes számolni, szakemberek szerint pedig az intézkedéscsokor rosszabb hatású, mint a Bokros-csomag volt.
A jövőben a befektetésekre és a gazdasági növekedés beindítására koncentrál a magyar gazdaságpolitika – mondta Matolcsy György az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényén. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a növekedést a stabil költségvetési és politikai helyzet alapozza meg. A következő évek gazdasági növekedés szempontjából perspektivikus területei között Matolcsy György az autóipart, az elektronikai, a zöld- és az egészségipart, az innovatív iparágakat, a szolgáltatásokat, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, a logisztikát, a bionikát, a kreatív gazdaságot, valamint a turizmust említette.
Becslések szerint 2011-ben mintegy százezer magyar hagyta el az országot, hogy külföldön próbáljon szerencsét. Ez rég nem látott magasságokba lökte az emigrációs statisztikákat. A 2008-as gazdasági válságot, majd a 2010-ben bekövetkezett kormányváltást – és részben az azóta folytatott unortodox gazdaságpolitika megjelenését – követően egyre nagyobb számban döntöttek úgy a magyar állampolgárok, hogy feladják itteni terveiket, és máshol próbálkoznak tovább.
Egymilliárd felhasználó a Facebookon
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és vezérigazgatója a saját Facebook profilján jelentette be október elején, hogy a közösségi oldal havi aktív felhasználóinak száma meghaladta az 1 milliárd főt. A Facebook az elmúlt 8 évben egyedülálló utat járt be. Indulásakor, 2004-ben csupán egyetemisták tartották egymással a kapcsolatot segítségével, mára viszont a világon minden hetedik ember használja a Facebookot. Ahogy az emberek, úgy a hirdetők is felfedezték maguknak a benne rejlő lehetőségeket. A felhasználói élmény fokozása mellett a folyamatos fejlesztések érintik a hirdetésekhez kapcsolódó termékeket is.
