Már az is baj, hogy túl sokan dolgoznak

2016. október 08. szombat - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Nem csak mennyiségi, de minőségi gondok is lesznek a munkaerővel a Adler Judit, a GKI kutatásvezetője szerint. Az idősek, nők, fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációja mellett a hatékonyság növelése lehet a megoldás, mert sok helyen egyszerűen már nincs kit felvenni.

Szinte nincs már olyan nap, amikor ne hallanánk valamit az egyre súlyosabb munkaerőhiányról. Bár egy pár nappal ezelőtti kormányzati nyilatkozat szerint nincs munkaerőhiány Magyarországon, a számok sajnos mást mutatnak.

A munkaerő kínálat mennyiségi szűkülése következtében egyre nehezebb lesz a munkaerőigény kielégítése – kezdte előadását a Piac & Profit „Küzdelem a munkaerőért” című konferenciáján Adler Judit a GKI Zrt. kutatásvezetője.  A kutató szerint nem csak mennyiségi, de minőségi gondok is lesznek: erősen eltér a rendelkezésre álló kínálat a vállalkozók keresletétől. A gazdaság három szereplőjének (munkavállalók, vállalkozók, állam) egyike sem elég rugalmasan áll hozzá jelenleg ehhez a helyzethez – tette hozzá.

építkezésen dolgozó ember

Kép:Pexels

Nincs felvehető ember

A magyar népesség előreláthatóan egészében csökken 2020-ig, de ennél sokkal drámaibb a 15-64 éves korosztály számának csökkenése. (A népesség 2020-ig 5,6%-kal, a munkavállalói korú népesség közel 10%-kal 672 ezer fővel csökken a számítások szerint.) A számításokban a vándorlási veszteségi is megjelenik, vagyis nem csak a születések alacsonyabb száma okozz a csökkenést, hanem a magyar dolgozók külföldre vándorlása, valamint az, hogy Magyarország mint munkavállalói célország vesztett vonzerejéből. A demográfiai változások következtében jelentősen nő az 50-64 éves korosztály aránya az összes munkavállalási korún belül – 30% a 2011-2020-as időszakra nézve, a szakértő szerint ez a nyugdíjkorhatár további emelését vetítheti előre.

Nincs mese, zsebbe kell nyúlni
A munkavállalók egy része havi pár tízezer forintért is szívesen vált állást – a jelenlegi körülmények között ez érthető is. A cégeknek azonban hatalmas veszteséget jelent a fluktuáció, hiszen a toborzás, betanítás és a mindezzel járó adminisztráció költsége bizonyos mennyiség fölött nem elhanyagolható. Ugyanakkor a cégek többsége még mindig nem fogta fel, hogy a munkaerőhiány mára annyira érint számos szektort, hogy el kell felejteni a „ha nem tetszik valami, el lehet menni” hozzáállást. A dolgozók egyre nagyobb része tisztában van vele, hogy alkupozícióba került és bizony megy, ha éppen úgy látja jónak.

2015-ben a munkavállalási korú inaktív népesség aránya 31,4%, a 15-64 éves népesség 64%-a foglalkoztatott – a közfoglalkoztatottakkal együtt. A szakértő hangsúlyozta, bár a foglalkoztatási adatok szépek, a közfoglalkoztatásban dolgozók a vállalkozások számára indifferens tömeget képeznek. A várakozások szerint a közfoglalkoztatottak 10-15% lenne az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatható, amiben szerepelnek azok is, akik a költségvetési szektorból való elbocsátás után váltak közfoglalkoztatottá. A munkanélküliségi ráta idén várhatóan 5% körülire csökken a 2015-ös 6,8%-ról, a dunántúli régióban ez már csupán 2-3%, vagyis gyakorlatilag nincs felvehető munkavállaló ott, ahol többségében a munkalehetőségek képződnek.

Ez a területi feszültség – hogy a felvehető munkaerő nem ott van, ahol az alkalmazni képes munkáltatók működnek – erősen meghatározó és egyelőre nincs rá megoldás – mondta a kutató.

Idősek, nők: itt a tartalék

Az ötven év felettiek foglalkoztatási aránya zuhan a fiatalabb korcsoporthoz képest, de a kutató várakozásai szerint ennek változnia kell – ha lassan is. (A szakértők szerint nem probléma, hanem a megoldás része az időskori munka.) A PwC tanulmánya szerint, ha az egyes országok követik az idősebb generáció foglalkoztatásával kapcsolatban kialakult legjobb gyakorlatokat, dollármilliárdokkal növelhetik az államkincstár bevételeit. Komoly munkaerő tartalékot jelent a nők alacsony foglalkoztatottsága is. Hiszen bár a férfiak foglalkoztatási rátája bizonyos időszakban (korcsoportban) a 90%-ok is meghaladja, a nőké a legmagasabb ponton is alig több mint 80%.

női kéz laptopon gépel

Kép:Pixabay

Bár 2007-hez képest jelentősen javult az inaktívak aránya, nemzetközi összehasonlításban még mindig magas a 2015-ös 31,4%. A legnagyobb csoport a nappali tagozaton tanulók, akikről remélhetjük, hogy belépnek a munkaerőpiacra, bár, jegyezte meg a kutató, külföldön teljesen általános, hogy a diákok az iskola mellett már dolgoznak, itthon viszont nem jellemző. Pedig ez a cégek számára is hasznos lenne, a fiatalok megismernék a munkakultúrát, a cégek a fiatalokat. Jelentős számúak a gyermekgondozási szabadságon lévők is, itt is van még potenciál, de őket a munkavállalók kevésbé szívesen alkalmazzák.

Nekik áldás a munkaerőhiány
Az öt évvel ezelőtti 18 százalékról idén már becslések szerint akár 30 százalék közelébe is emelkedhet idén a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya. Mindez az elmúlt évek következetes foglalkoztatáspolitikai lépésein túl a komoly munkaerőhiánynak is köszönhető.

A munkaerő kínálat jelentős részét teszik ki a megváltozott munkaképességűek, akik a fejlett országok átlagához képest jelentős mértékben kiszorulnak a munkaerőpiacról.

Komoly hatást gyakorol a hazai munkaerő helyzetére a nyugdíjba vonulás szabályainak változása is, bár ezek célja a kutató szerint nem a munkaerőpiac igényeinek kielégítése, hanem az államkasszára nehezedő terhek csökkentése volt. Drasztikus változtatásokat vezettek be, amelyek törvényi erővel tartottak bent csoportokat a munkaerőpiacon, ugyanakkor a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba engedése ezekkel ellentétes hatású. A hatás összességében 18,4%-os növekedés a foglalkoztatottság számában az 55-59 éves korosztályban, 12,2% növekedés a 60-64 éveseknél és 10,9%-os növekedés az 50-54 éves korosztályban.

A munkaadók ugyanakkor nem szívesen alkalmazzák ezt a korosztályt. A tapasztalatok szerint, ha valaki fiatalabb korában kezd dolgozni egy vállalatnál, azt a cég igyekszik elvinni a nyugdíjkorhatárig, de az új felvételek esetén a cégek nem nyitottak az idősebb generációra, pedig itt van a potenciális kínálat – hangsúlyozta a kutató.

Oktatási gondok

A közoktatás anomáliái komoly problémákat okoznak, az alap- és középfokú oktatás színvonalának romlása, a szakképzési rendszer folyamatos átalakítása és a felsőfokú képzés felhígulása mind közrejátszik abban a feszültségben, ami az oktatási rendszerre és a munkáltatókra nehezedik – fogalmazott Adler Judit. Az adatokból ugyanakkor jól látszik, hogy a szakképzettség segíti az elhelyezkedést: a felsőfokú végzettség mellett a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek foglalkoztatottsági aránya magasabb a csupán általános végzettséggel (általános iskola, gimnázium) rendelkezőkkel szemben.

Többen dolgoznak, de kevésbé hatékonyan

Ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése ellenére az adatok azt mutatják, hogy a termelési hatékonyság romlik, vagyis a piacon lévő munkaerő felhasználása sem optimális. A versenyszféra foglalkoztatási képessége még nem ért vissza a 2006-os szintre, a költségvetési szféra szívott fel jelentős számú munkavállalót a közfoglalkoztatás és a közszféra átalakítása révén.

A mozgástér csökken, kevesebb a dolgozni képes, elérhető munkaerő,megoldást a hatékonyság növelése, a jobb munkaszervezés, vagyis a meglévő kapacitások jobb kihasználása jelenthet. Fontos lenne az előítéletek leküzdése és az életen át tartó tanulás támogatása, valamint az anyagi elismerés mellett a jobb bánásmód (szürke foglalkoztatás, lelki igények akceptálása) is a súlyosbodó gondok megoldására – hangsúlyozta Adler Judit. A jelenlegi gazdasági környezet, az állandósuló munkaerőhiány, a generációs különbségek, a munkahelyen egyszerre jelen lévő 4 generáció és a folyamatos teljesítménykényszer a vezetők számára elengedhetetlenné teszi, hogy először ők fejlesszék, változtassák vezetői repertoárjukat.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor