Már a struccban sincs pénz

2017. március 15. szerda - 12:58 / PP/MTI
  •    

Válságba jutott a magyarországi struccágazat, jelentősen visszaesett a kereslet, csökkentek az értékesítési árak, a haszon főként a szlovák, román, olasz és cseh feldolgozóké, ezért egyre kevesebben foglalkoznak Magyarországon strucctartással – számolt be Zoufal Béla, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Zagyvarékason élő strucctartó az MTI-nek.

„Felborította” a piacot, hogy Afrikában a madárinfluenza miatti zárlatot tavaly feloldották, az árak kilónként 1,8 euróra zuhantak, noha 2015-ben még 3,5-4 euróért is eladható volt a strucchús – mondta. A tenyésztők egy-egy eladott csibéért 23-25 ezer forintot kaptak még tavaly, de idén már csak tízezer forinttal kevesebbet, így szinte haszon nélkül kelnek el a madarak.

Az országon belül éttermek és viszonteladók a strucchús vásárlói. Főként a szlovák, román, olasz és cseh feldolgozóké a haszon, akik a Magyarországról származó, de kint levágott madarakat Nyugat-Európában értékesítik. Hajdúnánáson európai uniós szabványoknak megfelelő vágóhíd működik, itt bérvágást is vállalnak. Élő állatot pedig elsősorban a cseh és olasz piacokra lehet eladni – jegyezte meg Zoufal Béla.

Strucc (Forrás: Pixabay)

Kép: Pixabay

A magas beruházási költség ellenére, húsz évvel ezelőtt 400-500 struccfarm működött az országban, jelenleg mintegy 90-100 vállalkozó foglalkozhat több ezer madárral – ismertette az adatokat a szakember. Az elmúlt években megszűnt a Magyar Strucctenyésztők Közhasznú Egyesülete, és az Országos Futómadár Terméktanácsot is felszámolták.

A zagyvarékasi strucctartónak korábban hét madárcsaládja volt, jelenleg öt, amely tizenöt tenyészállatot és a szaporulatot jelenti. Egy tyúk évente 30–70 tojást rak le, annak feléből kelnek ki madarak. A költési időszak kora tavasztól késő őszig tart. Egy kifejlett 10–12 hónapos élő állat mintegy két méter magas, és 80–120 kilogrammos, és 30-35 százaléka – általában a combja – értékesíthető.

A növényvédő szerek több kárt okozhatnak a gazdaságnak, mint a kártevők
A neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A Greenpeace azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy ne kérjenek derogációt a neonikotinoidok uniós szinten már betiltott használatára, és támogassák e vegyi anyagok további uniós tilalmát.