A Velencei Bizottság szakvéleménye fontos hozzájárulást jelent az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos jogi értékelő tevékenységéhez, ami tovább zajlik - mondta kedden az uniós javaslattevő-végrehajtó testület igazságügyi alelnökének, Viviane Redingnek a szóvivője. Matthew Newmant a Bizottság sajtótájékoztatóján arról kérdezték, miként értékeli a testület azt a szakvéleményt, amelyet a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság tett közzé hétfőn a magyar bírósági törvényekről.
■ Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét kilenc évre választják meg, és ez korlátlanul meghosszabbítható, ha a parlament egyharmada blokkolni képes a helyzet megváltoztatását.
■ Az OBH elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek.
■ Az OBH-elnök jogköre egyetlen olyan személy kezében összpontosul, akinek a felelősségre vonhatósága nem kielégítő.
■ Az OBH-elnök nem köteles indokolni minden egyes döntését.
■ Az OBT kizárólag bírákból áll, más szereplők – ügyvédek, civil társadalom – abban nem vesznek részt.
■ Az OBT jogköre a legtöbb esetben csupán javaslattételre, véleményalkotásra terjed ki.
■ Az OBT nem emelhet vétót, amikor az OBH-elnök bírósági elnököt nevez ki.
■ A bírák felügyeleti rendszere keretében a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, egészen a Kúriáig, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól (jogegységi eljárás).
■ Az OBH-elnöknek erős befolyása van a bírósági elnökök és más vezető bírák kinevezésére.
■ Az OBH-elnök jogegységi eljárást kezdeményezhet, ami ellentmond igazgatási jellegű szerepkörének.
■ A bírák esetében hosszú próbaidő írható elő, akár ismételt jelleggel is.
■ A bírák akaratuk ellenére is átirányíthatók, és az ilyen utasítás megtagadáshoz súlyos következmények fűződnek, beleértve az elbocsátást is.
■ Nincsenek meg a tisztességes eljárás garanciái a minősítési, illetve fegyelmi eljárás során.
■ Az OBH-elnök más bírósághoz helyezhet át ügyeket anélkül, hogy objektív kritériumok vonatkoznának az ilyen ügyek kiválasztására és az olyan bíróságokra, ahová az ilyen ügyek áthelyezhetők.
■ Megváltoztatandók a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályok.
Az ET főtitkára Thorbjorn Jagland - aki szerdán Budapestre érkezik, és a bírósági reformról, az egyházügyi törvényről, valamint a sajtószabadságról tanácskozik Orbán Viktor kormányfővel és Martonyi János külügyminiszterrel - januárban levélben javasolta Martonyi Jánosnak, hogy Magyarország kérjen szakvéleményt a Velencei Bizottságtól azokról a törvényekről, amelyek az igazságszolgáltatás törvényességével, a vallásszabadsággal, valamint a parlamenti választásokkal kapcsolatosak.
A külügyminiszter válaszában együttműködési készségéről biztosította Jaglandot, és jelezte, hogy az említett jogszabályokról Magyarország a Velencei Bizottság állásfoglalását is kéri.
Az Európai Bizottság ugyanabban a tárgykörben kért tisztázó tájékoztatást a magyar hatóságtól, amelyet most a Velencei Bizottság megvizsgált, emlékeztetett Newman. A szóvivő hozzátette: a Bizottság folytatni kívánja a már eddig is hasznosnak bizonyult, építő szellemű együttműködést az ET alkotmányjogi szakértői testületével. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottság mint az uniós szerződések őre csak az uniós jog érvényesülését kíséri figyelemmel; így olyan területeken, amelyeket nem szabályoz az EU jogrendje, nem vizsgálódik. A Velencei Bizottság ennél szélesebb kérdéskört tekint át, benne olyan témákat is, ahol nincs uniós joganyag, így például a vallásszabadság kérdését vagy a választási szabályokat - tette hozzá Matthew Newman.
Az Európai Bizottság március 7-én jelentette be, hogy folytatja Magyarország ellen a január 17-én megindított gyorsított kötelezettségszegési eljárást a bírói tevékenység felső korhatára ügyében, a bírói függetlenség kérdésében pedig további információkat kért. Viviane Reding akkor azt mondta: Magyarország választ adott néhány jogi aggályra, „de továbbra is súlyos kérdéseink vannak az EU-jog esetleges megsértését illetően". Hozzátette: „valódi változtatásokat szeretnék látni a szóban forgó jogszabályokat illetően".
A Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalása szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei - amennyiben változatlanul maradnak - nem csupán az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó európai normáknak, különösen a bírói függetlenség követelményének mondanak ellent, hanem a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.
Fotó: EU
A Velencei Bizottság hétfőn közzétett állásfoglalását ismertető beszámolójában a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadása is kitért az Európai Bizottság által Magyarország ellen indított eljárásokra. Ennek keretében utalt arra, hogy a bírói tevékenység felső korhatárát illetően Magyarország a jelek szerint „vonakodik bármilyen lépést is megtenni". A budapesti kormány - írta a WSJ - azt közölte, hogy az erről szóló törvényt nem változtatja meg, és az ügyet nyugdíjkérdésként kezeli. Ez a korhatári kérdés akadályt jelent a Magyarország által kezdeményezett pénzügyi megállapodást célzó tárgyalások megkezdése előtt - írta az amerikai lap. A március 7-ei EU-bizottsági sajtótájékoztatón Pia Ahrenkilde Hansen szóvivő arról beszélt, hogy az Európai Bizottság szerint még nem teljesültek annak a feltételei, hogy bármilyen pénzügyi támogatásról nemzetközi tárgyalások kezdődhessenek Magyarországgal.
