Magyar valóság: így látják a szakemberek

2011. szeptember 30. péntek - 09:36 / PP/MTI
  •    

Számos kritika és bátorítás érte a kormányt a Magyar Közgazdasági Társaság 49. Közgazdász-vándorgyűlésén. Sokan aggódnak a minimálbér megemelése miatt, amely biztosan nem növeli a foglalkoztatottságot, sőt inkább a szürke- és feketegazdaságnak ad teret.

A devizahitelek rögzített árfolyamon való végtörlesztése miatt várhatóan még tovább fog gyengülni a pénzintézetek hitelaktivitása, még kevésbé lesz fordulat a hitelpiacon – mondta Simor András csütörtökön Pécsen. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint elsősorban a jobb minőségű adósok fizethetik vissza a devizahiteleket, hiszen nekik van megtakarításuk, ők a hitelképesek. "A végtörlesztés ezáltal rontja majd a bankok portfólió összetételét, s jelentős tőkevesztést is okoz a bankrendszernek. Emiatt pedig még inkább szigorodhat a hitelfelvétel" – fogalmazott a jegybank elnöke. Hozzátette azt is, hogy a devizahitelek végtörlesztésének mértéke számottevően módosíthatja a makrogazdasági kilátásokat.

"A kockázati környezet és a pénzügyi piacokkal kapcsolatos bizonytalanság eredőjeként a kiváró monetáris politika indokolt" – hangsúlyozta előadásában az MNB elnöke. Simor András kiemelte, hogy az európai adósságválság hatására a magyar gazdaság növekedési kilátásai is kedvezőtlenebbé váltak, ennek hatására pedig fiskális egyensúlyjavító intézkedésekre van szükség.

Simor: még kisebb lesz a bankok hitelezési hajlandósága Fotó:sxc
Simor: még kisebb lesz a bankok hitelezési hajlandósága
Fotó:sxc

Az elnök elmondta, hogy bár a reálgazdasági oldalról az inflációs nyomás alacsony és az importált infláció is mérséklődik, az indirekt adók emelése magasan tartja az inflációt, de 2013 első felére elérhetőnek látszik a 3 százalékos cél. A jegybank elnöke az infláció szempontjából fájó pontnak nevezte a minimálbér-emelést. Hatásaként jelentősen nőhet a részfoglalkoztatás mértéke, ez viszont emelheti a szürke- és feketegazdaság arányát a gazdaságban – mutatott rá. Úgy vélekedett, a már bejelentett intézkedések rontják az alacsony képzettségűek foglalkoztathatóságát is.

Járainak tetszik a költségvetés

Elérhetőek a jövő évi költségvetési célok, azok ugyanis reálisan alacsonyak – mondta Járai Zsigmond csütörtökön Pécsen. A Költségvetési Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy a tanácsnak beterjesztett tervezet reális makrogazdasági pályát ír le. Másfél százalékos gazdasági növekedéssel, 4,2 százalékos inflációval, 8,4 százalékos exportnövekedéssel és 17 százalékos GDP-arányos beruházási rátával számol, miközben a lakossági fogyasztás stagnálását várja.

Mivel a költségvetés mozgástere minimális, a kormány előtt egyetlen reális lehetőség van: rendkívül fegyelmezett költségvetési politikával a deficit és az államadósság csökkentése. Járai Zsigmond szerint a kormány jó utat jelölt ki, melyet csökkenő hiány, csökkenő állami újraelosztás és egyebek mellett a költségvetés tartalékainak növelése jellemez. Utóbbi jövőre a GDP 1,3 százalékára emelkedik.

A Költségvetési Tanács elnöke pozitívnak nevezte azt is, hogy a büdzsének óvatos és egy optimistább forgatókönyve is készült, amennyiben a világgazdasági helyzet a vártnál kedvezőbben alakul. Járai Zsigmond úgy vélte ugyanakkor, hogy a költségvetés jelentős kockázatokat is tartalmaz a külgazdasági, valamint a finanszírozási környezetből adódóan. Megjegyezte, bizonytalanságot jelent, hogy az elmúlt két évtizedhez hasonlóan nagy mennyiségű bevételi és kiadási összeg nincs jogszabályokkal alátámasztva. A volt jegybankelnök kockázatként értékelte a költségvetési előirányzatok alacsony szintjét is, és felhívta a figyelmet, hogy strukturális reformok nélkül a költségvetés kiadásait már nem lehet tovább csökkenteni. Elmondta: a kockázatok ellensúlyozására a Költségvetési Tanács javaslatot tett adóbevételek növelésének megfontolására, a tartalékok további emelésére.

Járai Zsigmond szerint a költségvetésnek jó hatása lesz a makrogazdaságra, a gazdaság alacsonyabb kamattal finanszírozható, a kiigazítás okán azonban a bizonytalanság, a kiszámíthatóság hiánya továbbra is alapkérdése marad a magyar gazdaságnak. A Költségvetési Tanács elnöke hangot adott annak a véleményének is, hogy bár a magyar gazdaság nincs a válság központjában, továbbra is rendkívül sérülékeny, ezért is szükséges a szerkezeti reformok felgyorsítása. Hozzáfűzte, ha Magyarország a mostani úton halad még 3 évig, akkor talán olyan szinten csökkenhet a sérülékenysége, amely már nagyobb mozgásteret enged a gazdasága számára.

Szükséges átalakítás, problémás minimálbéremelés

Minden feszültség ellenére át kell alakítani a gazdaság körüli struktúrákat, végre kell hajtani a kormányprogramot – mondta Parragh László csütörtökön Pécsen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint versenyképes gazdaság körüli környezetre van többek között szükség. Hangsúlyozta, minden feszültség ellenére át kell alakítani a gazdaság körüli struktúrákat, s azokat fenntartható pályára kell állítani. Az elnök emlékeztetett arra: a kamara évek óta szorgalmazta a strukturális reformok végrehajtását a mindenkori kormányoknál.

A feketegazdaságot erősítheti a minimálbér emelése Fotó: sxc
A feketegazdaságot erősítheti a minimálbér emelése
Fotó: sxc

Parragh László szerint ugyanakkor nagyon komoly problémát fog jelenteni a minimálbér- és a közteheremelés. Mindez a foglalkoztatás bővülése ellen fog hatni. Súlyos károkat okozhat az agráriumban, s "törölheti" a maradék könnyűipart – véli az elnök. Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén nem állt fel az új rendszer, s ez nagyon komoly hiátus. Az uniós források átcsoportosítása pedig "nagyon fáj" a gazdasági szereplőknek. Az elnök megoldatlannak nevezte a jelenlegi felnőttképzést, pedig véleménye szerint ez lenne az egyik kitörési lehetősége a foglalkoztatásnak. A mai rendszer viszont "bizonyos értelemben egy pénzmosoda, hatásfoka pedig katasztrofálisan gyenge" – jelentette ki az MKIK elnöke.

Magyarország, mint vonzó célpont

Magyarország versenyképesség tekintetében tartja a pozícióját, ám mindez elég törékeny – mondta Havas István. Az Ernst&Young magyarországi vezérigazgatója elmondta: a befektetők egy kicsit elbizonytalanodtak: folynak tárgyalások, de a tényleges új befektetők száma csökken. Emellett a "régi" befektetők újra-befektetési étvágya is kérdéses, sőt, a tőkekivonás is megjelent egyes szektorokban. Havas István szerint az ország még mindig vonzó befektetési célpont, versenyképesség tekintetében tartja a pozícióját, ám mindez elég törékeny, hiszen a világgazdasági helyzet romlik.

„Magyarország ugyanazokért a projektekért, ugyanazért a pénzért kíván versenyezni, mint a többiek, tehát célszerű a fogadó környezetet javítani" – tette hozzá. Véleménye szerint a következetesség és a kiszámíthatóság kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalatok biztonságban érezzék magyar befektetéseiket. Havas István hangsúlyozta: most Magyarország versenyképessége a tét, s így kulcsfontosságúak a befektetőkhöz eljutó üzenetek is. Mindezen próbál segíteni a 23 országot tömörítő AmCham is – tette hozzá a kamara elnöke.