Lenyomják az EU-t

2011. október 20. csütörtök - 11:56 / piac-profit.hu
  •    

Régóta küzd Európa a leginnovatívabb kontinens címért, de az Egyesült Államok és Ázsia évek óta verhetetlennek tűnik e téren. Annak ellenére, hogy 2010-ben az öreg kontinens cégeinek K+F beruházása 6,1 százalékkal nőtt – szemben a 2009-es 2,6 százalékos csökkenéssel – az Európai Bizottság által kiadott 2011. évi európai uniós ipari K+F beruházási eredménytáblázat azt is megmutatja, hogy a világranglistán a K+F bővülése tekintetében legelőkelőbb helyet elfoglaló 1400 cég többségének székhelye általában az Egyesült Államokban és néhány ázsiai országban található.

2010-ben világszerte kedvező tendenciák érvényesültek: a globális kutatási-fejlesztési beruházások 4 százalékkal bővültek, ez pedig határozott fellendülést jelent 2009-hez viszonyítva, amikor is 1,9 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Az uniós vállalatok összességükben azonban továbbra is le vannak maradva legfontosabb versenytársaikhoz képest.

Máire Geoghegan-Quinn szerint az európai uniós vállalatok K+F beruházásainak bővülése jó jel
Máire Geoghegan-Quinn szerint az európai uniós vállalatok
K+F beruházásainak bővülése jó jel
Kép: EU
Top 50
A K+F beruházások összességét tekintve az 50 világelső vállalat közül mindössze 15 működik az Európai Unióban, 18 az Amerikai Egyesült Államokban, 13 pedig Japánban. Az élen két gyógyszergyártó cég áll. Az első helyezett svájci Roche 7,2 milliárd eurót fordított K+F-re, míg az amerikai Pfizer 7 milliárd eurót. Az európai vállalatok közül a Volkswagen az első – összességében a hatodik – 6,3 milliárd eurós K+F beruházással, míg az amúgy komoly problémákkal küzdő és épp számos telephelye bezárására kényszerülő Nokia a 11. 4,9 milliárd eurós költéssel. A 13. helyezett Daimler 4,8 milliárd eurót, a francia Sanofi-Aventis 4,4 milliárd eurós ráfordítása pedig a 14. helyhez volt elég.

 Nem mai probléma

Már a 2008-as bizottsági jelentés is rámutatott, hogy Európa lemarad legnagyobb versenytársaival Kínával és Amerikával szemben a K+F terén.

Az okok között szerepel a szabadalmak megszerzésének bonyolult, hosszadalmas és drága mivolta éppúgy, mint a high-tech és a biotechnológiai ipar lassabb fejlődése, de ugyanez a helyzet az internetszektorban is, pedig ezek generálják a legtöbb beruházást. A kérdés nem pusztán technológiai, hiszen a szellemi vagyont akkor lehet hatékonyan kiaknázni, ha az minél előbb megjelenik a gazdaságban és eladható szolgáltatássá, termékké válik munkahelyeket és GDP-növekedést teremtve.

A 21. században a tudásalapú gazdaság jövője szempontjából a nano-, a bio-, az információs és kommunikációs technológiák valamint a kognitív tudományok területén létrejövő új tudások és alkalmazások lennének a legfontosabbak. Az európai magánszféra azonban jóval kevesebbet költ K+F-re, mint az amerikai vagy ázsiai versenytársak. 2009-ben például Japánban, Kínában és Dél-Koreában, de még Amerikában is az összes költések több mint 64 százalékát a piaci szereplők adják, míg az EU-ban ez az arány mindössze 55 százalék. Pedig a Lisszaboni Stratégiában lefektetett, a tagállamok GDP-jének három százalékos szintjét elérő kutatási kiadásokat is elvileg két százalék magánberuházás és egy százalékos állami hozzájárulás eredőjeként képzelte az unió. Európában viszont a kutatóknak csak 49 százalékát foglalkoztatja a piac szemben az Egyesült Államokkal, ahol mindössze 20 százalékuk vagy Japánnal, ahol 32 százalékuk dolgozik állami intézetnél.

Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos ma úgy látja, hogy az európai uniós vállalatok K+F beruházásainak bővülése jó jel.
– Arra törekszünk, hogy az innováció ösztönzése révén lendületet adjunk az európai gazdasági növekedésnek és foglalkoztatásnak. Tény azonban, hogy továbbra is le vagyunk maradva néhány globális versenytársunkhoz képest, s ez azt jelzi, hogy még jobb üzleti feltételeket kell teremtenünk a vállalkozások számára, összhangban az Innovatív Unió céljaival. Gyorsan el kell fogadnunk, és végre kell hajtanunk azokat a javaslatokat, melyeket az Európai Bizottság a közelmúltban terjesztett elő, illetve jelenleg készít elő az egységes szabadalom, a szabványok, a közbeszerzés és a kockázati tőke tárgyában.

Az Innovatív Unió
Az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdaság kialakítását célzó Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike. Azt hivatott elősegíteni, hogy Európa világszínvonalú teljesítményt nyújtson a tudományok terén, illetve hogy elháruljanak az innovációt hátráltató akadályok – például a szabadalmaztatás költségessége, a piac széttagoltsága, a szabványosítás lassúsága, valamint a szakképzettség terén mutatkozó hiányosságok –, melyek napjainkban útját állják annak, hogy az ötletek rövid idő alatt piaci megoldásokat eredményezzenek. Az Innovatív Unió további célja, hogy forradalmasítsa az állami és a magánszektor együttműködését, különösen az európai intézmények, a tagállami és a regionális hatóságok, illetve az üzleti szereplők közötti innovációs partnerségek révén.

Ázsia a nyerő

Az egyesült államokbeli vállalatok még az európai uniós cégeknél is jobb teljesítményt nyújtottak a tavalyi év folyamán: kutatási-fejlesztési beruházásaik 10 százalékkal növekedtek (a 2009. évi 5,1 százalékos visszaesést követően). Egyes ázsiai országok vállalatai 2010-ben is nagyértékben növelni tudták K+F beruházásaikat: a kínai cégek esetében 29,5 százalékos, a dél-koreaiak esetében pedig 20,5 százalékos bővülés volt tapasztalható. Az eredménytáblázatban szereplő 1400 cég tavaly több mint 40 millió embert foglalkoztatott, ami 3 százalékos emelkedést jelent 2009-hez képest. Az elmúlt nyolc évben megfigyelt tendenciák elemzése azt mutatja, hogy a foglalkoztatás a kutatás-fejlesztés igényes ágazatokban általánosságban nagyobb mértékben bővült, mint más szektorokban, és eredményesebben állt ellen a gazdasági válság kedvezőtlen hatásainak is.

Sikersztorik

Az 1400 vállalat K+F beruházásainak több mint kétharmada azoknak a cégeknek köszönhető, amelyek a három legnagyobb EU-tagországban működnek. Közülük is ki kell emelni a németországi vállalatokat, melyek 2010 folyamán a legnagyobb mértékben (8,1 százalékkal) növelték kutatási-fejlesztési beruházásaikat. Ez túlnyomórészt néhány autógyártó vállalat (Daimler, Volkswagen és BMW) tevékenységének tulajdonítható. 2010-ben az Egyesült Királyságban működő cégek 5,8 százalékkal növelték K+F beruházásaikat, ami megközelíti az európai uniós átlagot. Ugyanez az adat a franciaországi vállalatok esetében 3,8 százalék volt.

Ami a többi EU-tagállamot illeti, a kutatásra és fejlesztésre költött többletforrások oroszlánrészét néhány nagyobb cég ráfordításai adták. Példaként említhető a dániai Novo Nordisk (27,3 százalék) és Vestas (49,8 százalék), valamint a spanyolországi Banco Santander (56,3 százalék), a Telefonica (16 százalék) és az Amadeus (33,2 százalék).
Néhány gyors ütemben növekedő cég 2010-ben mutatott remek teljesítményéről az eredménytáblázat sikertörténetként tesz említést. Közéjük tartozik az elektronikai ágazatban működő hollandiai TomTom, a szoftvergyártók közül az Autonomy (Egyesült Királyság) és a Gameloft (Franciaország), valamint a biotechnológiával foglalkozó német vállalat, a Morphosys. (Itthon az Új Széchenyi Terv kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatoknál 2012-től többletpontot kaphatnak majd azok a cégek, amelyek alkalmazzák az Európai Bizottság által is támogatott IMP3rove Nemzetközi Innovációs Menedzsment módszert, amely kimutatja a kis- és középvállalkozások innovációs képességét.)