Lehagynak minket a régiós versenytársak

2016. március 30. szerda - 17:10 / piacesprofit.hu
  •    

A számszerűen hasonló idei előrejelzések ellenére a magyar gazdasági folyamatok jellemzésében továbbra is nagy a különbség. A kormányzat fenntartható növekedést, Ausztria belátható időn belüli utolérését vizionálja, független szakértők viszont csak átmeneti részsikereket, folytatódó regionális leszakadást látnak.

Enyhén szólva is hiányosak az ismereteink a versenyjogról - Kép: SXC

Kép: SXC

A világgazdaságban a korábbi nemzetközi előrejelzéseknél mérsékeltebb dinamika várható. Az USA-ban a monetáris szigorítás lelassul, esetleg idén leáll. A gazdasági növekedés ösztönzése és a defláció leküzdése érdekében viszont az Európai Központi Bank tovább folytatja a monetáris lazítást. A menekültválságra az EU intézményei és a tagállamok még nem találtak megfelelő választ, s további kockázatot jelent számu(n)kra a görög pénzügyi csomag esetleges kudarca, valamint az EU-tagságról szóló júniusi brit népszavazás.  További bizonytalanságot okoz az amerikai elnökválasztás, a közel-keleti és az orosz-ukrán válsággóc, a kőolajár alakulása, a pénzügyi piacok nagymértékű volatilitása és a kínai adósságbuborék kidurranásának veszélye.

A kormányzat elmúlt hat évben tett „nagyívű” ígéretei és lépései – a nyugdíjak megvédésétől az ingyenes vagy „rezsicsökkentett” közszolgáltatásokon át az olyan nagy közösségi álmokig, mint a foci és a stadionépítés – látszólag vonzóak, de fő céljuk leplezni az erőforrások alapvetően hatalmi érdekeket szolgáló felhasználását. Ráadásul a kormányzat nemcsak a múltban felhalmozott és a folyamatosan képződő forrásokat éli fel, de tömegesen tervez a jövő terhére való, feltehetőleg soha meg nem térülő kötelezettségvállalásokat is.

A múltban felhalmozott források felélésének tipikus példája a magán-nyugdíjpénztári vagyon és éves befizetés kvázi államosítása. A folyó források felélésének jellegzetes példája a lehívható EU-támogatások maximálása függetlenül azok felhasználásának hatékonyságától. A jövő terhére való költekezés sajátos formája az a kormányzati elképzelés, hogy legkésőbb 2019 elejére az összes EU-támogatást fizessék ki. Ez nemcsak nehezen megvalósítható, ennek következtében rögtönzésre, pazarlásra ösztönző, de 2019 utánra a növekedés további lassulását is előrevetít. Kifejezetten a jövő terhére való eladósodást jelentenek a kormányzat részben titkos tervei a paksi atomerőműtől kezdve a budapesti olimpián át a Budapest-Belgrád vasútvonalig, vagy akár a Várnegyed és a Városliget átalakításáig. Noha ezekben társadalmi egyetértés nincs, költséges előkészítésük megkezdődött.

Élénkül a lakosság fogyasztása

A lakosság egy részének növekvő jövedelme, csökkenő hitelterhe és növekvő vásárlási hajlandósága a külföldön dolgozók haza utalt jövedelmével együtt egyre inkább élénkíti, 2016-ban legalább 3%-kal növeli a fogyasztást. A külföldi munkavállalás és az oktatási rendszer elavultsága miatt számos szakmában munkaerőhiány, ezzel összefüggésben erős béremelési nyomás tapasztalható, máshol viszont a minimálbér 5,7%-os emelése is nagy gondot okoz. 2016-ban a bruttó béremelkedés kissé, 4,5%-ra gyorsul. A reálkeresetek a 0,8% körül várható infláció és az szja ezt több mint ellensúlyozó 1 százalékpontos csökkentése következtében átlagosan 5,2%-kal nőnek, meglehetősen nagy differenciáltság mellett. A nyugdíjak reálértéke ismét kissé emelkedik. Míg egy évtized alatt, 2016 végéig a versenyszférában dolgozók reálkeresete kb. 45%-kal nő, addig a közszférában több mint 10%-kal (az egészségügyben kb. 35%-kal) csökken.

Két százaléknál nem lesz több a növekedés
A bruttó hazai termék (GDP) növekedése két százalék fölött lehet idén, de nem sokkal. A lassuló növekedést a lanyhuló uniós forrásfelhasználás, az ipari termelés dinamikájának csökkenése és az építőipar visszaesése okozza.

Az állóeszköz-felhalmozás 2014-ben 11,2%-kal, míg 2015-ben csak 1,9%-kal bővült. Idén főként az EU források visszaesése miatt 5%-os csökkenés valószínű. Bár az átlagos beruházási hitelköltség a Növekedési Hitel Program(ok) hatására mérséklődött, de még mindig magas, különösen a negatív termelői árindex tükrében. (A feldolgozóipar belföldi termelői árindexe tavaly -3,3% volt.) A fejlődésre képes kkv-k ugyan viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, a vállalkozások túlnyomó része azonban egyáltalán nem akar hitelt felvenni. A beruházási ráta idén várhatóan 20% alatt lesz, ami egy közepesen fejlett ország esetében igen alacsony arány. A beruházások kb. a tíz évvel ezelőtti reálértéken vannak.

Elmaradunk a régióban

2015-ben a magyar növekedés több mint 1 százalékponttal gyorsabb volt az EU 1,8%-os átlagánál, a régióban azonban a szlovák, a lengyel, a román és a cseh növekedéstől is elmaradt. 2016 elején a magyar gazdaságra vonatkozó különböző növekedési előrejelzések trendjükben, sőt számszerűleg is igen közel állnak egymáshoz. Nemcsak abban van egyetértés, hogy 2015 után 2016-ban is folytatódik a lassulás, majd 2017-ben némi gyorsulás várható, de abban is, hogy az ütemváltozás elsősorban az EU-támogatások és ezzel a beruházások függvénye. Idén a GKI 2,3%-os bővülésre számít. A januári ipari, építőipari, kiskereskedelmi és exportadatok, valamint a gazdasági várakozások is a fékeződést támasztják alá.

Az év egészében a visszaeső beruházások erősen negatívan, a gyorsuló fogyasztás pozitívan hat, miközben az export a korábbinál valamivel kisebb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez. A mezőgazdaság, a pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek kivételével minden ágazatban lassulás valószínű. A növekedés fogyasztásorientálttá válik. Érthetetlen, hogy a magyar kormány miért nem tesz meg mindent az ún. Juncker-tervbe való bekapcsolódás érdekében. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) ugyanis nagy befektetések magyarországi megvalósulását tudná elősegíteni.

Kevesebb bevétel miatt aggódnak a cégek
A vállalkozások többsége a csökkenő bevételek miatt aggódik, közben pedig az sem mellékes, hogy saját bevallásuk szerint nehezebben jutnak külső forrásokhoz – derült ki egy friss globális felmérésből.

A magyar ipari növekedés 2015-ben 7,5%-os volt, csaknem azonos az előző évivel (7,6%). A feldolgozóipar az átlagosnál gyorsabban, több mint 8%-kal bővült. Az elmúlt évektől eltérően nem csökkent, hanem emelkedett az energiatermelés is. Az ipar hajtóereje a járműipari konjunktúra volt. Tavaly november óta azonban az előző hónaphoz viszonyítva már harmadik hónapja csökken az ipari termelés volumene. 2016 egészében 5,5%-os ipari növekedés várható. Az építőipari termelés 5%-kal csökkenhet, mivel az új EU-s pénzügyi ciklus forrásai még nem testesülnek meg új megrendelésekben, a lakáspolitikai intézkedések kedvező hatása pedig inkább csak a II. félévtől lesz érzékelhető. A magyar mezőgazdaság két kedvező időjárású év kiugró teljesítménye után 2015-ben visszaesett, GDP-termelése 13%-kal csökkent. 2016-ban, átlagos időjárás esetén kb. 5%-os növekedés várható.

A szolgáltatási GDP 2016-ban kb. 2%-al, az átlagosnál és az előző évinél is lassabban bővül. A kormányzat 2016-ra jelentős – a tervek szerint hatalmas létszámcsökkenéssel járó – közigazgatási átszervezést jelentett be. A háttérintézmények, illetve az önálló intézmények állományának a felügyeleti minisztériumba való átcsoportosítása azonban önmagában nem jelent létszámcsökkenést. Valószínű, hogy idén csak a közigazgatásban dolgozók létszámának – egyébként valóban nem indokolt – növekedése fog megállni. Az üzleti szolgáltatások közül 2016-ban leggyorsabban a kereskedelem-turizmus, a távközlés és az ingatlanszektor fejlődik, de gyorsulás csak az utóbbi és a pénzügyi szektor GDP-termelésében várható.

Kevesebb az üzlet, és nem lehet tudni mi lesz a cafeteriával

2016-ban a kiskereskedelmi forgalom 3% körüli bővülése valószínű. Bár a reáljövedelmek bővülése várhatóan gyorsabb lesz a tavalyinál, a „fehéredés” bázisba kerülése fékezi a bővülés ütemét. Az üzletek száma folyamatosan csökken, az elmúlt négy évben az összes egység száma több mint 11 ezerrel, ezen belül az önálló vállalkozásoké több mint 6 ezerrel. Ugyanakkor az online kereskedelem az átlagosnál sokkal dinamikusabban emelkedik. A vendégéjszakák száma 2016-ban a tavalyihoz hasonlóan nagyjából 5%-kal nő, s a vendégforgalom nagyobb részét már a magyarok fogják kitenni.

A cafeteria-rendszer tervezett átalakítása az idei folyamatokat még nem érinti. Az áruszállítás teljesítménye 2016-ban a tavalyinál kissé gyorsabban, 2-3%-kal növekedhet, továbbra is elsősorban a közúti áruszállításnak köszönhetően. A távközlési piacon a növekedés motorja 2016-ban is a mobil-internet lesz; a tavaly év végi közel 5,4 millió után 2016 végéig akár 6 millió mobilinternet előfizetés is lehetséges. A még stabil bővülést az okostelefonok és ezáltal a hozzájuk vásárolt internetkapcsolatok további térnyerése biztosítja. A válság előtti látványos fejlődés nem tér vissza, de az ingatlanpiac apró lépésekkel elindult a növekedés útján. A GKI-MGYOSZ ingatlanpiaci index idén januárban kilencéves csúcsára jutott. Az irodapiac kivételével minden szegmensben javultak a kilátások. Tavaly 7,6 ezer új lakást adtak át, ami 9%-os csökkenést jelent. A kiadott új engedélyek száma viszont országosan 30, Budapesten 73(!)%-kal nőtt. Mindez – részben a CSOK hatására – előre vetíti a lakásépítés jövőbeni élénkülését, igaz, borzasztóan alacsony szintről. A GKI előrejelzése szerint 2016-ban 10-12 ezer lakás átadása várható, amit várhatóan komoly áremelkedés kísér.

Szembemegyünk a trenddel – és ez most nem baj
Növekvő geopolitikai bizonytalanság, csökkenő vezérigazgatói optimizmus világlik ki a PwC éves globális felméréséből, amelynek adatai borúlátó világgazdasági kilátásokat jeleznek. Ugyanakkor Magyarországon vidámabb a helyzet.

A magyar áru- és szolgáltatás-kivitel 2016-ban az importénál továbbra is gyorsabban, de az előző évhez (8,4%) képest lassabban (6%) bővül. Az áru- és szolgáltatáskereskedelem többlete jelentősen emelkedik, a cserearányok a tavalyi 0,8% után idén további 0,5%-kal javulnak. Az áruforgalmi egyenleg mintegy 1 milliárd euróval, 9 milliárdra, a szolgáltatásoké kevésbé, 6 milliárd euróra emelkedhet. Az árukivitel hajtóereje a járműipar, a szolgáltatásoké a turizmus és a szállítás.

Kevesebb lesz a munkanélküli

A foglalkoztattak száma 2015-ben az előző évihez képest fele olyan gyorsan, 2,7%-kal nőtt. Ez is jelentős növekedés, ami elsősorban a költségvetési szektor közfoglalkoztatáson túlmenően is jellemző duzzadásának, valamint a mezőgazdasági és az építőipari foglalkoztatásnak – ezen belül részben a fehéredési hatásnak -, továbbá a külföldi munkavállalás dinamikus bővülésének következménye. 2016-ban 1,5% körüli, vagyis tovább lassuló, de érzékelhető foglalkoztatás-bővülés várható. A közfoglalkoztatás magas szintje fennmarad, de már csak minimálisan nő. A munkanélküliségi ráta 2015-ben éves átlagban 6,8%, az előző évi 7,7%-nál csaknem 1 százalékponttal alacsonyabb volt, s idén várhatóan statisztikailag kissé tovább, 6,5%-ra csökken. A valódi munkanélküliség 9% körüli lehet. 2008 és 2016 között a költségvetési szféra 20%-kal növeli alkalmazottjai számát, miközben a versenyszféráé kissé még mindig a nyolc évvel korábbi alatt marad.

A bankok hitelállománya 2015-ben csökkent, portfoliójuk minősége viszont javult. Idén a kisvállalati szektorban és a lakáshiteleknél várható állománybővülés, összességében azonban nem várható hitelezési fordulat. A hitelezés fő akadálya a keresletben van. A bankrendszer likviditása és tőke-megfelelése jó, nyereségessége javuló. Az MKB és a Budapest Bank államosítása nyomán a magyar bankrendszer nagyobbik fele magyar tulajdonba került. Ennek révén papíron csökkent a külföldi kitettség. Ezzel szemben magyar tulajdonosok esetén elvileg a tőkeszegénység, illetve likviditási problémák lehetőségével kell szembenézni. Az államosítások semmit nem javítottak a magyar bankrendszer működésén.

Az államháztartás 2015. évi GDP-arányos mutatói – 2% körüli ESA-hiány és az államadósság egy év alatt 0,7 százalékpontos, 75,5%-ra való csökkentése – statisztikailag kiváló eredményt jeleznek. A háttérben azonban „elfojtott”, egyszeri, átláthatatlan eszközökkel és manőverekkel kialakított deficit és államadósság, növekedésellenes adórendszer és a nagy államháztartási rendszerek lezüllésese húzódik meg. A 2016-ra tervezett, 2%-os GDP-arányos deficit elérése kissé bizonytalan, a GKI 2,3%-ra számít. A bevételek ugyan összességében reálisak, a kiadási oldalon azonban mindenekelőtt az egészségügyre és oktatásra tervezett összegek nominális csökkenése vetít előre súlyos, már eddig is „tűzoltást” igénylő feszültségeket (például a KLIK 17 milliárd forintos kifizetetlen számlái miatt). A GKI 2016 végére a GDP-arányos államadósság kb. 1 százalékpontos, 74,5%-ra való csökkenésére számít. A mérséklődés nagyobb is lehet, ha már 2016-ban beérkezik a tavaly elmaradt EU-támogatások döntő része, s azt nem ellensúlyozza az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés. Ez utóbbi azonban a kormányzati tervek valóra válása esetén jóval meg is haladhatja az előbbit. Jelentősen csökkentheti az államadósságot az állami bankok privatizációja, ugyanakkor ellenkező hatású lehet új államosítási döntések meghozatala.

2016-ban a fogyasztás GKI által prognosztizáltnál valamivel gyorsabb, a beruházások és az exportnövekmény némileg lassúbb fejlődésének van valamivel nagyobb esélye. Ugyanakkor számos politikai kockázatnak – migráns-megoldás, Brexit, EU fejlődési iránya, stb. – a hatása sokkal nagyobb lehet, mint a szokásos gazdasági tényezőké.

2016: határtalan kihívások
Mi sem mutatja jobban, hogy milyen kihívások előtt áll a világ, mint a minden év elején a davosi Világgazdasági Csúcson felmerülő témák. Idén a mintegy 2500 döntéshozó – politikusok és vezető üzletemberek – négy fő globális kihívásról tanácskozott. A világgazdasági növekedésről és az alacsony nyersanyagárakról, a klímaváltozásról, a migrációról – és ennek kapcsán a biztonság kérdéséről –, valamint a negyedik ipari forradalomról és a hatására a társadalomban végbemenő változásokról. Hosszabb távon a világnak számos társadalmi és gazdasági kihívásra kell megtalálnia a választ.