Leépítési hullám: mutatjuk, hol ütötte a legnagyobbat a koronavírus

A munkaadók és a vállalatok a dolgozóikat illetően többféle módon reagálhatnak egy válsághelyzetre. Noha a végső megoldást jelenti általában a leépítés, a koronavírus-járvány néhány megyében drasztikus következményekkel járt.

A koronavírus-járvány márciusi magyarországi megjelenését követően nagyon hamar kiderült, hogy roppant súlyos következményei lesznek a gazdaságra vonatkozóan. Bár a kormány - bő egy hónappal a megjelenést követően - előállt egy gigantikus gazdaságvédelmi mentőcsomaggal, azt illetően erős kritikaként fogalmazódott meg annak kései mivolta és szűkmarkúsága más kormányok munkahelyvédelmi intézkedéseihez mérten. A statisztikák alapján több cég döntött ugyanis a csoportos létszám-leépítés mellett, mint saját hatáskörben meghozott vállalat-védelmi, takarékossági intézkedés. Mindez pedig egyfajta lakmuszpapírként szolgálva rávilágít arra, hogy a kormányzati intézkedések hatékonysága nem volt teljeskörű, sok munkavállaló ezek ellenére került utcára.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat havi közlései alapján márciustól napjainkig 11 484 munkavállaló volt érintett csoportos létszám-leépítésben. Hivatalosan legalábbis ennyi munkavállalótól biztos, hogy tömeges leépítés keretén belül váltak meg a cégek. A kisebb cégek, néhány dolgozót érintő elbocsátásairól pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mindenesetre a munkaügyi hivatalokhoz beérkezett vállalati jelzések sem festenek túlságosan kedvező képet.

(Fotó: depositphotos.com)

A március és október között elbocsátott 11 484 dolgozónál több érintettre ugyanebben az időszakban legutóbb 2012-ben volt példa, amikor még a 2008-2009-es világválság következményeivel küzdött a magyar gazdaság. Lapunk összesítése alapján a legtöbb érintett a fővárosban dolgozott:

  • 3094 alkalmazottól váltak meg a cégek csoportos leépítés keretén belül Budapesten, ez 27 százalékos arányt jelent.
  • Kiemelkedik még a hagyományosan komolyabb munkaerőpiaci problémákkal küzdő Borsod-Abaúj-Zemplén megye, hiszen az összes elbocsátott dolgozó 11 százaléka ide tartozik (1263-an voltak),
  • a dobogó harmadik fokára szintén kiemelkedő adattal szerepel Pest megye. Itt 1122 személyt küldtek el a cégek, ami 10 százalékos részarányt jelent.
Említésre méltó még Jász-Nagykun-Szolnok megye (1074 dolgozó, 9 százalékos részarány) és Veszprém megye (1053 dolgozó, szintén 9 százalékos részarány) érintettsége az elbocsátási hullámban.
Régiókat nézve az látszik az adatok alapján, hogy az egészségesebb munkaerőpiaccal rendelkező nyugati országrész, ahol a válság előtt a munkaerőhiány jelentett nagyobb problémát, kisebb mértékű leépítéssel megúszta.
  • Vas,
  • Fejér,
  • Komárom-Esztergom
  • és Nógrád megyéből (régióból kilógva) 100-120 főnél kevesebb volt a leépítéssel érintettek száma.
Nemcsak a szállodásokat érintette érzékenyen a COVID

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai elsőként a turizmusban és a vendéglátásban mutatkoztak meg, ennek megfelelően ez volt az az ágazat is, ahol a legnagyobb mértékben lehettek csoportos leépítések. Bár a foglalkoztatási szolgálat számadatokat nem közöl ágazati lebontásban, havi rendszerességgel a legérintettebb ágazatokat kiemeli az összefoglalójában. Ez alapján a legtöbb csoportos leépítés a szállodaipar mellett (az NFSZ tájékoztatóiban való említés gyakorisága alapján)

  • az élelmiszer-jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
  • az egyéb szállodai kiegészítő szolgáltatás,
  • a háztartási villamos készülék gyártása,
  • a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység,
  • és a közúti áruszállítás területén történhetett.
Érintett volt még a fentieken kívül többek között
  • a repülőgép, űrhajó javítása,
  • a ruhaipari ágazatok,
  • a légi személyszállítás és a légi szállítást kiegészítő szolgáltatások,
  • a fémmegmunkálás,
  • valamint a kenyér, friss pékáru gyártása.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo