Lassult az infláció, de még száguldanak az árak

Erőteljesen fékezett az infláció októberben: a fogyasztói árak éves összevetésben 6, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint. A közölt adat mérsékelten alacsonyabb az elemzők által várt 6,2-6,3 százalékos értéknél, mindezzel együtt még így is duplája a Magyar Nemzeti Bank középtávú céljánál, ám – ahogy a megelőző hónapokban, úgy - a piaci szereplők most sem számítanak arra, hogy ez a mérték kamatpolitikáját érdemben befolyásolná: újabb vágásokat áraz a piac. Az alapkamat az év végére 6 százalék alá is süllyedhet a jelenlegi 6,25 százalékos szintről.

A szeptemberi, éves összevetésben 6,6 százalékos, a várt mértéket jócskán meghaladó inflációs adat után kedvezően értékelhető a dinamika lassulása.

Tovább drágultak az élelmiszerek és a háztartási energia

A 2012. szeptemberi adatokhoz képest októberben az élelmiszereknél 0,6 százalékos emelkedést mértek a statisztikusok. Nőtt az ára az étolajnak (6,9%), a lisztnek (4,3%), a tejnek (2,3%), a baromfihúsnak és a tojásnak (2,1-2,1%), valamint a sertéshúsnak (2,0%). Árcsökkenés volt megfigyelhető az idényáras élelmiszereknél, azaz a burgonyánál, friss zöldségnél, gyümölcsnél (0,9%).

A főcsoportok közül a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben (3,0%), a szezonváltás következtében (megkezdődött az őszi új kollekció értékesítése). Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett a háztartási energia (1,0%) és a szeszes italok, dohányáruk (0,5%) ára.

A tartós fogyasztási cikkek az átlaggal megegyező mértékben drágultak. Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek (0,6%) körében, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,0 százalékkal csökkent. A szolgáltatásokért is kevesebbet kellett fizetni októberben, átlagosan 0,4 százalékkal.

Csak a tartós fogyasztási cikkek ára esett

Az előző esztendő októberéhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (33,5%), a sertészsiradék (20,5%), az idényáras élelmiszerek (19,3%), a sertéshús (15,7%) és a csokoládé, kakaó (12,9%) ára.

Uniós csúcstartók vagyunk
Az EU 27 tagországában 2012. szeptemberben a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,7 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,3%) és Svédországban (1,0%), a legnagyobbat Magyarországon (az uniós módszertan szerint számolva 6,4%), valamint Romániában (5,4%) mérték.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 15,4 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 10,4 százalékkal drágultak.

A háztartási energia átlag alatti (5,0%) áremelkedésén belül a palackos gáz 11,6 százalékkal, a vezetékes gáz 4,2 százalékkal drágult. A szolgáltatásoknál 4,2 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,0, a csatornadíj 5,2, a vízdíj 5,0 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban. A ruházkodási cikkeknél szintén átlag alatti volt az árváltozás (+1,7%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy éve.

Mi lesz az alapkamattal?

A kamatkilátásokat tekintve az adat Trippon Mariann szerint semleges. Az elmúlt három hónap kamatdöntései, a Monetáris Tanács ülései utáni közlemények és jegyzőkönyvek, valamint a külső tagok nyilvános megszólalásai mind megerősítik: a döntéshozók elsősorban a növekedési kilátásokra és a piaci folyamatokra figyelnek - vagyis ameddig a piaci hangulat azt lehetővé teszi, folytatják a monetáris kondíciók lassú, fokozatos enyhítését. Év végére 6, míg 2013 decemberére 5,5 százalékos alapkamatot prognosztizálnak a CIB szakértői.

A K&H-nál pedig azt jelezték, hogy - bár, a nemzetközi piacokon az amerikai választásokat követően újra előtérbe kerülő adósságprobléma, valamint a gyenge európai növekedési kilátások miatt egyértelműen érzékelhető némi hangulatromlás, így a külső környezet jelenleg kevésbé támogatja a hazai eszközöket - hazai szinten egyelőre úgy tűnik, mind a kötvénypiac, mind a forint tartja magát, így november 27-én újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés történhet. A kamatcsökkentéseket azonban a hazai pénzpiac már beárazta, hiszen a jövő év közepére 5,5 százalékos hozammal számol, így a magyar kötvényeknél további hozamcsökkenés nem várható a Horváth István szerint.

Az éves infláció 5,8 százalék körül alakulhat

Az infláció októberi mérséklődése mögött elsősorban az üzemanyagok áresése és bázishatás áll. Bár a következő hónapokban lassan tovább süllyedhet az árindex az éves átlagos infláció, idén és jövőre is jócskán az MNB 3 százalékos középtávú célja felett alakul. Az éves átlagos ráta 5,8 százalék lehet, jövőre pedig 4,6 százalékra lassulhat a fogyasztói áremelkedés üteme Trippon Mariann a CIB elemzője szerint.

Hasonló véleményen van Horváth István a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, aki az adat publikálását követően kiadott kommentjében jelezte, hogy az elmúlt hónapokban leginkább az élelmiszerárak, a szeszesitalok, valamint az üzemanyagárak húzták fölfelé a fogyasztói árakat. Ezen áruféléknél a következő időszakban nem várható számottevő emelkedés, valamint jövő év elején az idei adóemelések egy részének hatása is kikerül az indexből, így az infláció további mérséklődésére lehet számítani.

Gyenge lábakon a belső kereslet
Bár az infláció dinamikájának mérséklődése kedvező hír, a hazai vállalkozói rétegnek egyelőre egyelőre az üzemanyagárak szeptemberhez képest nagyobb mértékű (2 százalékkal) csökkenését értékelheti pozitívan. Ezzel együtt ugyanakkor az is látszik, hogy az alapvető élelmiszerek áremelkedése szinte töretlen, miközben a keresetek emelkedése nem képes lépést tartani az inflációval. Így a belső keresletben javulásra egyelőre (a foglalkoztatás enyhe emelkedése ellenére) sem lehet számítani.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az üzemanyagok ára most viszonylag alacsony, így az kedvező lehet a novemberi inflációs adatra, de véleménye szerint ez nem marad így tartósan, középtávon az üzemanyagok drágulására kell felkészülni. Emellett az élelmiszerárak emelkedése a következő fél évben is jellemző maradhat, mindezek pedig kedvezőtlenül hatnak az inflációra. Jövőre is magasan tarthatják az inflációt az elemző szerint a különböző hatósági intézkedések, adóemelések, a közlekedési, közszolgáltatási díjak emelkedése. Mindemellett pedig a gazdasági szereplők is emelhetik a termékek, szolgáltatások árát, esetleg a béreket a jövő év elején, és a tervezésnél várhatóan a jelenlegi 6 százalék körüli inflációhoz igazítják az áremeléseket. Ily módon a magas inflációs várakozások is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az infláció viszonylag magasan, 5 százalék körüli értéken maradjon jövőre is az elemző szerint.

 

 

 

 

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo