Novemberben a fogyasztói árak 5,2 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Elemzők az előző hónapok magas adatai után lassulást vártak - elsősorban az előző évi (adóemelések miatti) magas bázissal összefüggésben - a fékezés dinamikáját azonban meglepetést okozott, az előrejelzések 5,3-5,6 százalékos között alakultak.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A szeptemberi 6,6, októberi 6 százalék után érdemben csökkent a drágulás üteme novemberben: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint éves összevetésben 5,2 százalékkal emelkedtek az árak, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 0,1 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke 5,1 százalék volt éves összevetésben, ugyanannyi, mint októberben, a havi mutató viszont 0,3 százalékra nőtt az októberi 0,1 százalékról. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés elérte az 5,5 százalékot, amely 0,1 százalékponttal áll az előző havi felett. Az esztendő első 11 hónapja az előző évhez viszonyítva 5,7 százalékos inflációt eredményezett.
A gyenge belső kereslet fékezett
A jelentős lassulást elemzők szerint a magas bázis, illetve az élelmiszerárak vártnál mérsékeltebb emelkedése, továbbá az üzemanyagok árának erőteljes esése idézte elő. Az élelmiszerek várttól elmaradó drágulása Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a belső kereslet hiányát tükrözi, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek meredek emelkedését. Az élelmiszerárak azonban továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelenthetnek, amit a mezőgazdasági termelői árak szeptemberi 20,7 százalékra ugrása is jelez.
Hasonlóképp vélekedtek a londoni elemzőházak szakértői is: jelezve, hogy a gabonafélék globális nyári áremelkedése eddig csak nagyon tompított mértékben szűrődött át a magyar fogyasztói árakba. Ez egyértelműen kedvező jelenség, ám a következő hónapokban az átszűrődési folyamat várhatóan további áremelkedési nyomást gyakorol az élelmiszerszegmensben.
Olcsóbb lett az üzemanyag
Az előző hónaphoz képest az élelmiszerek ára 0,7%-kal nőttek. Drágult a sertészsiradék (3,2%), a sajt (2,7%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (2,6%), a párizsi, kolbász (2,4%) és a tojás (1,4%) is. Olcsóbb lett a kávé (3,0%) és a csokoládé, kakaó (1,4%).
A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben (0,8%), a ruházkodási cikkek körében a szezonváltás következtében változtak az árak (0,5%). A háztartási energia ára lényegében nem módosult (0,1%). Az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek az egyéb cikkek árai (1,6%), ezen belül számottevő volt a járműüzemanyagoknál mért csökkenés (4,8%).
Mi várható?
Decemberben a dohánytermékek jövedéki adójának emelése felfelé nyomhatja az inflációt, mindezzel együtt az esztendő utolsó hónapjában a novemberi ütemnek megfelelő drágulást vár az elemzők többsége.
A jövő év elején az áfaemelés hatása kiesik, ami mellett a rezsiköltségek 10 százalékos csökkenése is lefelé nyomhatja az inflációt, amely önmagában fél százalékot meghaladó lassulást jelenthet, bár a kormány egyes intézkedései, a közlekedési tarifák emelkedése ennek hatásait mérsékelhetik. Mindezzel együtt 2013 első felében 4-4,5 százalékra csökkenhet az infláció éves üteme.
Aranyáron a tojás
Az élelmiszerek ára éves összevetésben is felülmúlta az átlagot (7,1%). Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (34,0%), a sertészsiradék (16,4%), a sertéshús (13,5%), az idényáras élelmiszerek (12,9%), a liszt (12,6%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (11,3%) és a csokoládé, kakaó (9,9%) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben (15,0%) emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A háztartási energia átlag alatti 4,6 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 11,8, a vezetékes gáz 4,2 százalékkal drágult.
Csúcstartók maradtunk Európában
Az EU 27 tagországában 2012. októberben a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. októberben. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,9%) és Svédországban (1,2%), a legnagyobbat Magyarországon (6,0%), valamint Romániában (5,0%) mérték.
A szolgáltatásoknál átlag alatti (4,3%) áremelkedést mértek a statisztikusok, amin belül a szemétszállítás 8,1, a csatornadíj 5,2, a vízdíj 5,0 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt (3,2%) nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 1,7 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkeknél kisebb mértékű drágulás volt megfigyelhető (1,5%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint 2011. novemberében.
