Kép: SXC

A kismértékű erősödés hátterében az állami kamattámogatásos otthonteremtő hitelezés áll. Az átmeneti augusztusi erősödés után visszaállt a Keresleti Index a júliusi 72 százalékpontra. Így a leendő vevők aktivitásában továbbra sincs kiugró esemény, folytatódik az idei stagnálás.

A Duna House Országos Lakásindexe történetének legalacsonyabb értékén, 80 ponton áll. Ezzel a korábbi 3 negyedéven keresztüli 81 ponton történő stagnálás mozdult ki nyugvópontjáról és folytatódik a 2010 elejétől megfigyelhető lassú, de egyre csillapodó ütemű árcsökkenés. Az Országos Panel Index további emelkedést mutat, amely immár egy éve tart és negyedévről-negyedévre egy-egy pontot erősödik. Jelenleg 79 ponton áll, mindössze 2 ponttal alacsonyabban, mint az elmúlt évben épp 4 pontot csökkenő Országos Téglalakás árindex. A vidéki lakásár indexek kötött is a téglaépítésű lakások árindexe mutatja az egységesebb képet, ugyanis mind Nyugat-, mind pedig Kelet-Magyarországon csökkenést lehetett mérni. A nyugati országrészben ez a csökkenés jelentős, 5 pontos volt egy negyedév alatt. A panel árindexek esetében keleten 2 pontot erősödött, nyugaton 3-at csökkent a mért érték. A fővárosban lényegében stagnálást mutattak az értékek. A panellakások árindexében folytatódik a 80 százalékpont körüli ingadozás, a téglalakások indexében pedig ugyanez 90 pont körül történik.

Az idei harmadik negyedév összesített adatai alapján országos tekintetben az észak-magyarországi régióban lehet továbbra is a legolcsóbban panellakást vásárolni. Egyedül ebben a régióban esett 100 ezer Forint alá egy négyzetméter ára. Budapesten a panelek esetében érdekes helyzet állt elő, ugyanis nem Észak-Buda lett a legdrágább 174 ezer Ft/m2 árával, hanem Dél-Buda 195 ezres átlagárral. A tégla lakások átlagáraiban is Észak-Magyarország lett a sereghajtó, hiszen ezek ára mindössze 10 ezerrel volt drágább négyzetméterenként, mint a paneleké, vagyis 109 ezer Ft/m2. A közép-magyarországi régiót leszámítva egyedül Dél-Dunántúl átlaga haladta meg a 200 ezres négyzetméterenkénti határt, itt 212 ezret lehetett mérni a harmadik negyedévben. Budapesten ebben a lakástípusban már Észak-Buda lett a legdrágább, itt 314 ezer Ft/m2 átlagot lehetett mérni. A legolcsóbb fővárosi régió is drágább lett, mint a legdrágább vidéki, ugyanis Dél-Budán az átlagár 219 ezer Forint volt négyzetméterenként.

Az idei harmadik negyedévben sem volt jelentős az újépítésű ingatlanok forgalma, minden régióban 2-4% közötti részarányt lehetett kimutatni. A forgalom negyed-harmada a „nagyon jó” minőségű lakások vételeiből adódott össze, illetve a „jó” besorolást érdemeltekből. Felújítottat az alföldi régiókban vettek a legkevésbé (2%-ban), legtöbbet pedig 8%-ban Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon.

Az idei harmadik negyedév adatai szerint minden lakástípus esetében Észak-Magyarországon alkudtak a legtöbbet: paneleknél 9%-ot, téglalakásnál 8%-ot és családi házaknál 14%-ot. – áll a Duna House Barométerében. Az összes ingatlant tekintve így 10%-kal ez a régió lett a legerősebb alkuban. Átlagban még Közép-Dunántúl is erősnek mondható, itt az átlag 9% lett. A legkisebb értékeket Észak-Buda és Észak-Pest mutatta, itt mindkét esetben 6-6% lett az alku átlaga.

Az idei és a tavalyi harmadik negyedévben eladott ingatlanok paramétereit összevetve az látszik, hogy Budán idén jobban keresik a 60 m2 felettieket. Így míg tavaly a 15-25 millió Ft közötti ársávban a vevők 22%-a költött, idén ugyanitt már 30% vásárolt. A főváros pesti oldalán a két időszak összevetésében nincs jelentős eltérés, a vevők harmada továbbra is 150-200 ezer Ft/m2 árú lakásokra költ, negyede pedig a 200-250 ezer Ft/m2 közöttieket keresi. Vidéken valamivel többen vásároltak olcsóbb lakást, ugyanis a tavalyi harmadik negyedévben 16% volt az 5millió Ft alatti vásárlók aránya, idén pedig már 20%. Mindeközben épp 4%-kal 54-ről 50-re csökkent az egyel drágább ársáv aránya az 5-10 millió Ft közöttieké.