Lassan nincs, aki dolgozzon

2017. október 04. szerda - 11:12 / piacesprofit.hu
  •    

Csökkent azon cégek száma, amelyek javulást várnak a gazdaság általános helyzetében. A munkaerőhiány problémáját egyre jelentősebbnek érzik a cégvezetők, miközben negatívnak látják a kormány ezen területen nyújtott teljesítményét.

Talán a növekvő munkaerőhiány által okozott gondok miatt is, de váratlanul csökkent a KKV index értéke, és az előző negyedévi 48,8%-ról 47,8%-ra módosult – olvasható a PolicyAgenda összeállításában.

Kép: SXC

Kép: SXC

A KKV cégvezetők 38%-a vár kisebb-nagyobb javulást a magyar gazdaságtól az elkövetkező félévben, míg csak 14%-a (félévvel ezelőtt 17%-uk) gondolja azt, hogy inkább zsugorodni fog a teljesítmény. Továbbra is érezhető egy bizonytalansági faktor is, amit az érzékeltet, hogy

a cégvezetők 35%-a számít olyan nehézségre az elkövetkező évben, amely alapvetően megingathatja vállalkozásának helyzetét.

Saját vállalkozását illetően a cégvezetők 40%-a azt gondolja, hogy javulhat a helyzet az elkövetkező időszakban, míg relatív többségük (43%-uk) inkább azt feltételezi, hogy nem lesz változás. Kedvező azonban, hogy kisebbségben vannak azok, akik szerint – 17%-uk válaszolta ezt – romlani fog vállalkozásának helyzete.

Nincs, aki dolgozzon

Fél évvel ezelőtt is megkérdeztük a cégvezetőket, hogy mennyire érzik a saját ágazatukban a munkaerő hiányát. 55%-uk jelentős problémának tartotta, míg 22%-uk szerint mérsékelt gondokat okoz, hogy nem találnak elég munkaerőt. Mindössze a válaszadók 20%-a mondta, hogy nem jelent nehézséget a munkaerőhiány a saját területén (3%-uk nem tudta eldönteni).

A mostani adatok azonban romló hangulatot mutatnak. Jelenleg már kétharmaduk (67%!) jelentős problémának érzékeli ezt a helyzetet, és mindössze 16%-uk látja már csak azt, hogy saját ágazatában nem probléma a munkaerőhiány.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a munkaerőhiány kezelésére folytatott gazdaságpolitikát milyennek ítélik meg a cégvezetők. Egy 1-5-ig terjedő skálán az átlagérték 2,1 lett, azaz nagyon negatív a kormányzati munkának az ezzel kapcsolatos megítélése. Jellemzi a cégvezetők helyzetértékelését, hogy 4-es vagy 5-ös értéket csak 7%-uk adott a gazdaságpolitika teljesítményére.

Elég a béremelésből?

A kormány 2016-ban kétéves minimálbér-megállapodást kötött a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Ennek eredményeképpen jelentős minimálbér és garantált bérminimum emelés történt 2017-ben és lesz további is 2018-ban.

Lépést tud tartani a HR szakma a technológiával?
Lehet-e automatizálni a HR-es folyamatokat a toborzástól a beléptetésig? Lépést tud tartani a HR szakma a rohamosan fejlődő technológiai újdonságokkal? Ezekre és még sok hasonló kérdésre kereste a választ a Profession.hu által szervezet Humán vs. Robot – avagy az automatizált HR jövője címmel megrendezett szakmai konferencia.

Ez egyértelműen olyan lépés volt, amelynek egyúttal célja az elvándorlás lassítása, a munkaerőhiány kezelése is. Ugyanakkor ez csak kezdeti lépés, önmagában nem oldja meg a problémát. A cégvezetők is hasonlóan látják ezt. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „a minimálbér emelése elégséges-e”, csupán 8%-uk válaszolt igennel, míg 83%-uk nemmel (9% nem tudta eldönteni).

Ehhez kapcsolódóan kérdeztük azt, hogy a további béremelések fedezeteként mennyire tartanának szükségesnek az adócsökkentéseket, akár az egészségügyi, vagy oktatási kiadások csökkentése árán is. Miközben a cégvezetőknek rövid távú céljuk – azaz kevesebbe kerüljön a dolgozók foglalkoztatása, és a felszabaduló pénzeket béremelésre költhessék – egyértelműen lenne, mégsem ezt választották többen. 72%-uk nem venne el forrást az egészségügytől, vagy az oktatástól, még akkor sem, ha ezzel nem lenne fedezete az adók csökkentésének.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek