Külföldi portyázókon az állam szeme

A koronavírus-járvány több fronton is kihívások elé állította a gazdaság szereplőit, legyen szó a legnagyobb vállalatokról vagy épp a legkisebb vállalkozásról. Nemcsak a tevékenységet kellett online platformokra áthelyezni, és egyik napról a másikra kialakítani az addig még nem létező home office kereteit, de sok esetben a fennmaradás is kérdésessé válhatott.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Illusztráció: Louis Hansel / Unsplash

A cikk a Piac & Profit magazin augusztus-szeptemberi számában jelent meg. A következő lapszám november 18-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

Megrendelések, bevételek hiányában, szűkös tartalékok mellett könnyen megroppanhatott az addig mégoly jól prosperáló társaság is, ez a helyzet pedig a cég tulajdonosi struktúrájának kényszerű átalakulását eredményezhette. Az ilyen társaságokat pedig nemcsak belföldi, de jelen helyzetben akár külföldi befektetők is megkörnyékezhetik. Pedig a kormánynak és a magyar gazdaságnak is fontos az erős, hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalkozói szektor.

Az Orbán Viktor vezette kormány kiemelt célja ugyanis a magyar kkv-k megerősítése. És ez nem csak a nemzeti öntudat miatt lényeges: a szektor nagymértékben hozzájárul a foglalkoztatáshoz, a bruttó hazai össztermékhez, és fontos szerepe van a vidék megtartóképességében is.

Kellenek a magyar kkv-k a külföldi befektetőknek?

A kormányfő egyébként ezt az amúgy egyáltalán nem meglepő szándékát még 2014-ben deklarálta. Akkor rögzítette: az előttünk álló évek egyik feladata lesz, hogy a nagy cégek mögött felerősödjön a kis- és középvállalkozói réteg.

A magyarországi felvásárlási és összeolvadási piac

Sorra születtek a különféle programok, ágazati stratégiák, indultak hitelprogramok és támogatások az elmúlt években, majd a 2020 tavaszán berobbant koronavírus-járvány mindent felforgatott. Már nem a növekedés az első és legfontosabb cél, hanem a fennmaradás, a cégek életben tartása, túlélése és a munkahelyek megvédése.

Vélhetően nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, ez a vezérelv ösztönözte a kormányt arra is, hogy megakadályozzák a legnagyobb stratégiai cégeink külföldi kezekbe kerülését. Egyáltalán nem ördögtől való elképzelés ugyanis, hogy a járvány okozta negatív gazdasági hatások eredményeként meggyengülő társaságot külföldi befektetők vásárolják fel. Akik – érvel a kormány – jóval könnyebben építik aztán le ezeket a kapacitásaikat, amikor eljön egy újabb krach. A jobboldali országvezetés a 2008-as pénzügyi válságot szokta ezzel kapcsolatban emlegetni, amikor a befektetők hamar kiszívták a tőkéjüket a magyar piacról, egyben az itteni termelőkapacitásaikat is az új helyzethez igazították.

Miközben a nagyvállalatokban történő külföldi tulajdonszerzést állami engedélyhez kötötte a kormány, a hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalatok ugyanúgy a külföldi portyázók célkeresztjében lehetnek. Azonban még kivárnak – legalábbis ez szűrhető le végeredményként a lapunk által megkérdezett szereplők válaszaiból.

A Vállalkozók Országos Szövetségénél egyelőre nem tapasztalnak rendkívüli aktivitást a céges felvásárlások terén, ilyen információk és félelmek legalábbis még nem jutottak el hozzájuk – árulta el lapunk megkeresésére Perlusz László. A VOSZ főtitkára úgy véli, majd amikor kijönnek a céges beszámolók, mérlegek – melyek leadási határidejét a járványra való tekintettel a kormány szeptember 30-ig tolta el –, akkor lehet látni pontosan, hogy a COVID-19 okozta gazdasági problémák milyen számban vezettek kényszertörlésekhez, végelszámolásokhoz.

Hosszú időbe telik egy felvásárlási folyamat

– Mivel egy felvásárlási vagy cégeladási folyamat általában minimum négy–hat hónapot vesz igénybe, a 2020 első féléves adatok a jelenlegi körülmények között önmagukban nem mutatnak teljes képet a COVID-19 tranzakciós piacra gyakorolt hatásáról – mondta lapunk megkeresésére Nagy Ferenc, az EY Stratégia és Tranzakciós Tanácsadási területének szakértője. A cégek jövőjét befolyásoló tárgyalások egy jelentős része már a korlátozások bevezetése előtt megkezdődött. Ezek között van olyan, amelyik még folyamatban van, de természetesen vannak olyan tranzakciók is, amelyeknél a tárgyalásokat felfüggesztették.

A szakember szerint összességében kevesebb tranzakció volt Magyarországon, mint 2019 első felében. A korábbiakhoz képest fokozottabb aktivitást tehát ők sem tapasztaltak idén, de jelentős visszaesést sem. Nagy Ferenc azonban megjegyezte: a befektetők érdeklődése megnőtt jelen körülmények között a kedvező lehetőségek iránt.

– Az aukciós jellegű, versenyző eladási folyamatok jelentős részét a bizonytalan gazdasági környezet miatt elhalasztották az eladók, amellyel párhuzamosan megnőtt azoknak a vevőknek és befektetőknek az érdeklődése, akik úgy érezték, hogy a visszaeső gazdasági mutatók mellett valamelyest alacsonyabb értékelés mellett tudnak befektetni vagy akvirálni – tette hozzá.

Nem véletlen: állami figyelem a külföldi portyázókon

A Piac & Profit megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) is, ahol megerősítették: a nagyvállalati szektorhoz hasonlóan a kkv-szektorban történő felvásárlásokat is figyelemmel kísérik. Eddig a tárca sem tapasztalt nagyfokú külföldi aktivitást ezen a területen az elmúlt időszakban.

A kormány nem cselekedhet ész nélkül akkor sem, ha mégis fokozódna a külföldiek jelenléte a hazai kkv-szektorban. Az ITM arra hívja fel a figyelmet, hogy fontos tiszteletben tartani az EU-s és a magyar versenyjogi szabályokat, ám emellett is arra törekszenek, hogy „elsősorban a magyar hozzáadott érték növekedjen, és amennyiben ez külföldi szereplő esetén is megvalósul – mivel olyan tudással és képességekkel rendelkezik, amelyből mi magyarok profitálhatunk –, akkor az ilyen tőkebeáramlást támogatjuk”.

Az ITM úgy véli, a magyar gazdaság hatékonyságának növekedése és a munkahelyek megerősítése szempontjából bizonyos esetekben a koncentráció növekedése előnyös is lehet. Kérdésünkre elárulták, a piaci változások nyomon követése alapján fognak dönteni arról, hogy szükséges-e a kkv-szektorban is a nagyvállalatihoz hasonló engedélyhez kötni majd a külföldi tulajdonszerzést. Ott egyébként a jelek szerint bevált az állami szigor: „A külföldi ellenséges felvásárlásokkal szembeni törvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert már szándékában elbizonytalanította és megakasztotta a külföldi felvásárlási szándékkal rendelkező vállalkozásokat” – rögzítette a tárca.

A kkv-k esetében azonban elsőként arra törekszik az ITM, hogy megértsék a tulajdonosváltás okát. Mint említették, úgy tapasztalják, hogy jelentős számban vannak olyan vállalkozások, amelyeket olyan tulajdonos irányít, aki a rendszerváltás után kezdett vállalkozni, és így a következő években nyugdíjas korba lép, ezért a vállalkozás eladásán, továbbörökítésén gondolkozik. A tárca célja az lesz elsősorban, hogy az évek, évtizedek alatt felhalmozódott összerendezett tudás, eszközállomány és a munkahelyek ne menjenek veszendőbe, hanem épülhessenek tovább.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo