Kreativitás, rugalmasság: ez kell majd öt év múlva

2014. december 07. vasárnap - 16:08 / piacesprofit.hu
  •    

Minden második hallgató külföldre menne dolgozni, és a főiskolától remélik a nyelvtudásuk fejlesztését. Ezenkívül gyakorlatias képzésre vágynak, és arra, hogy csapatban is megtanuljanak működni, gondolkodni.

Kép: Pixabay

Egy friss felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezett hallgatók majdnem 90 százalékának nincs olyan felmenője, akinek hasonló a szakmája, mint amit jelenleg ő tanul. Alig látni tehát generációkon átívelést. Ennek egyik oka, hogy rettentően felgyorsult az új szakmák kialakulása, elég példának a kommunikációs területet említeni: hol volt még pár éve mondjuk a „social media manager” vagy a „digitális marketinges”?(Itt talál 13 olyan szakmát, ami ma még nem is létezik, de nemsokára valószínűleg igen keresett lesz.) „Azt persze nem tudja senki, hogy mi várható öt év múlva, hogy mely szakmák lesznek keresettek 2020-ban, vagy hogy milyen újak alakulnak majd ki a következő években, de egy dolog biztos: a kreativitás, a gyors helyzetfelismerés és alkalmazkodás elengedhetetlen lesz.” – mondja Dr. habil. Vass László, a BKF rektora.

Menjek vagy maradjak?

A felmérés szerint a hallgatók fele tervezi, hogy hazai tanulmányai után külföldön vállal majd munkát. Arányuk a turizmus-vendéglátás szakosok körében a legmagasabb, közülük háromból ketten is mennének. A szakértők szerint ráadásul a külföldi munkavállalás iránti kedv a közeljövőben még inkább nőni fog. Akár más országban, akár itthon – mondjuk, egy multinacionális környezetben – szeretne majd valaki friss diplomásként helytállni, aktív nyelvtudásra biztosan szüksége lesz. Az aktív hallgatók egyébként nem meglepő módon az angolt ismerik a legjobban: a nyelvet saját értékelésük szerint jól vagy nagyon jól beszélők aránya 70,2 %. A válaszadó főiskolások több mint fele két idegen nyelven is tud valamilyen szinten.

Veszélyeztetik az idősebbek a fiatalok karrierjét?
A 65 év felett továbbra is munkaviszonyban maradók aránya drámaian megnőtt az elmúlt években, és ez az arány várhatóan csak tovább fog növekedni. Csakhogy közben nem szabad elfeledkezni az utánpótlásról sem.

A gyakorlat veri az elméletet

Érdekes adat az is, hogy a hallgatók kétharmada már dolgozik a főiskolai tanulmányai mellett, ami látványos emelkedés a 2013-as (57,9 százalék) és 2012-es (53,7 százalék) adatokhoz képest. A fiatalok a magas fordulatszámon pörgő, gyorsan változó világhoz igazodva azt szeretnék, hogy amit ma elméletben megtanulnak, azt holnap már élesben ki is próbálhassák.

A hallgatók – saját meglátásuk szerint – kiemelkedően jól tudnak önállóan munkát végezni és kitartóak. Azt vallják, hogy ahhoz, hogy a vágyott munkahelyet megszerezzék majd, a problémamegoldás és a csapatban való munkavégzés képessége a legfontosabbak. Éppen ezért szívesen veszik, ha rendszeresen találkoznak tréningekkel, vagy olyan projektfeladattal a főiskolai évek alatt, ahol modellezik a gazdasági életet, és ahol csapatban, kollaborációban kell együtt dolgozniuk.

VISSZATÉRNI A MUNKAERŐPIACRA?
Az időskorú népességben rejlő lehetőségek kiaknázása sürgető társadalmi kihívássá vált az elmúlt években. Az Európai Unióban az 55 és 64 év közöttiek foglalkoztatási rátája majdnem elérte az 50 százalékot 2011-ben, míg hazánkban az idősebb korosztály mindössze 36 százaléka aktív munkavállaló. Drasztikus csökkenő tendencia figyelhető meg továbbá Magyarországon: az 55–59 közöttiek 54 százaléka, míg a 60–64-es korosztálynak pusztán a 14 százaléka tartozik a foglalkoztatottak táborába.  Pedig az időskorúak foglalkoztatása mindenkinek előnyös lenne.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor