A nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege 2001. január-július hónapokban 575 millió eurót tett ki, ami 39,2 százalékos javulást jelent 2000. azonos időszakához képest.
A közvetlen tőkebefektetések állománya Magyarországon 2001. július 31-én 24443 millió volt. Ezt összevetve az előző év azonos időszakában mért 20319 millió eurot kitevő értékkel, a növekedés20,3 százalék. Ebből a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés állománya 18,9, a tulajdonosi hitelek állománya pedig 27,2 százalékkal emelkedett.

A legtöbbet befektető országok
Magyarországon a legjelentősebb befektető országoknak az elmúlt tíz évben: az USA, Németország, Hollandia, Franciaország, Nagy Britannia, Kanada, Belgium, Ausztria, Svédország, Svájc, Japán, Luxemburg és Olaszország számítottak. Az említetteken kívül még számos befektető-ország van jelen Magyarországon, például Korea, Izrael, Finnország, stb. Ezek rangsora – mint említettük – folyamatosan változik, egyik évben az USA, a másikban Németország, a harmadikban Hollandia fekteti be a legtöbb tőkét. 2001. I. félévében a külföldi befektetők rangsorát Magyarországon Japán vezette 251,5 millió euronyi befektetéssel. Második helyen holtversenyben Hollandia és Németország állt (119,6 és 119,5 millió euroval), majd pedig az USA (84,0) és Ausztria (73,8) következett a rangsorban.

A külföldiek aránya a teljesítményekben
1999-ben a külföldi érdekeltségű vállalkozások a teljes vállalati kör hozzáadott értékének 49%-át állították elő, az összes nettó árbevétel 50%-át realizálták. Ennél magasabb, 57% volt a beruházások teljesítményértékének létrehozásában képviselt arányuk.
1992-ben sokkal kevésbé fontos szerepet játszottak a külföldi vállalkozások a magyar gazdaságban, a hozzáadott érték mindössze 20%-a jutott rájuk, és a megvalósult beruházások 22%-a történt csak külföldi közreműködéssel. 1993-ban már a hozzáadott érték egyharmadának előállítása külföldi tulajdonú vállalkozásokban történt. 1994-re közel 40%-ra nőttek ezek az arányok és növekedésük 1997-ig tartott, azóta viszont lényegében állandóak.
A külföldi érdekeltségű vállalkozásoknak a külkereskedelmi termékforgalomban betöltött szerepe felülmúlja még a hozzáadott érték, vagy a beruházások teljesítményértékének növelésében játszott szerepüket is. Hatásuk a magyar külkereskedelmi forgalomra: meghatározó.
2000-ben a külföldi érdekeltségű vállalkozások részesedése az összes magyar exportból 77,3%-ot tett ki.
A részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévő cégek foglalkoztatásban betöltött szerepéről és munkaerő-gazdálkodásáról a statisztikai adatok tükrében
A külföldi tulajdonban lévő cégek magyarországi megjelenése és tevékenysége fontos, meghatározó szerepet tölt be a foglalkoztatási helyzet alakulásában, az egyes régiók munkaerőpiaci jellemzőinek változásában.
Az adatok szerint 1993-1999 között több, mint 34%-kal nőtt ezen gazdálkodó szervezeteknél a foglalkoztatotti létszám. A létszámnövekedés a villamosenergia-iparban, a gépiparban, a vegyiparban, a szolgáltatóiparban, a feldolgozóiparban, a textil-, ruházati-, és bőriparban, valamint a kohászatban volt a legszámottevőbb. A külföldi érdekeltségű vállalkozások foglalkoztatottjainak 63%-át a feldolgozóipar, 23%-át a gépipar, 10%-át a vegyipar alkalmazta.

A külföldi cégek száma
A 2000. évi vállalati mérlegadatok szerint az 50%-ot meghaladó külföldi tulajdonrészű vállalkozások száma 17 ezer volt, az alkalmazottak létszáma 544 ezer főt tett ki. Ez a létszám az versenyszférában foglalkoztatottak 29%-át tette ki. Elmondható tehát, hogy ezek a cégek a magyar munkaerőpiac fontos szereplőivé váltak.
A Gazdasági Minisztérium rövidtávú prognózis adatgyűjtése szerint 2001 évben a 100%-ban külföldi tulajdonú gazdálkodó szervezetek kb. 47%-ánál emelkedik a foglalkoztatotti létszám. Ez az arány a többségi külföldi tulajdonú nagyvállalatoknál (500 főnél többet foglalkoztatóknál) 41, míg a többségi tulajdonú hazai cégeknél 32%-os. Fontos megjegyezni, hogy mindhárom vállalati szektorban létszámbővülés prognosztizálható 2001 évre.
A multinacionális cégek létszámgazdálkodását nagyfokú konjunktúra-érzékenység jellemzi. A piaci változásokra való gyors reagálás miatt az információ-technológia szektorhoz tartozó gazdálkodók nagy része Magyarországon is létszámcsökkentéseket hajtott végre. Más ágazatokban viszont (pl. az autóalkatrész-gyártás, gépgyártás területén) a cégek piaci poziciójának erősödése, s ezzel együtt a foglalkoztatotti létszámuk bővítése figyelhető meg.
A foglalkoztatotti létszám e vállalati körben a megrendelések függvényében is erősen ingadozik. Ehhez igazodva a foglalkoztatottak egy részét határozott idejű munkaszerződéssel, megbízási jogviszonyban, munkaerő-kölcsönzést igénybe véve alkalmazzák.
Jellemző továbbá, hogy az újonnan alakuló cégek munkaerő-igényüket többnyire nem a regisztrált munkanélküliek közül elégítik ki. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kereslet egyre inkább eltolódik a kvalifikált munkaerő irányába. Éppen ezért a külföldi tulajdonú cégek igyekeznek stabil munkaerő-bázist kiépíteni, akiknek foglalkoztatása és előmenetele hosszú távra biztosított a vállalatnál.