Kötelező nyugdíj a közszférában – Még több bevétel a trazakciós illetékből

2012. június 15. péntek - 08:52 / piacprofit.hu
  •    

A jövő évi költségvetés fő számait a kormány jellemzően érintetlenül hagyta, a kiadási és bevételi oldalt ugyanakkor 170 milliárddal megemelték. A bevételi többletet a kormány jórészt a tranzakciós illetékből kívánja biztosítani, de a tervek között szerepel az is, hogy a közszférában 62 év felett kötelező lesz a nyugdíjba vonulás.

A kormány a héten második olvasatban tárgyalta a 2013. évi költségvetést, amelynek tíz sarokszámát változatlanul hagyta, így továbbra is 1,6 százalékos jövő évi GDP-növekedéssel számol – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón, csütörtökön Budapesten.

Matolcsy György, Forrás: MTI
Matolcsy György, Forrás: MTI

Az államadósság GDP-hez mért aránya 78-ról 76 százalékra csökken a büdzsében szereplő pálya szerint. A javaslat 4,2 százalékos inflációval és 299,4 forintos euróárfolyammal számol. A folyó fizetési mérleg aktívuma 4 százalék lesz az idei 2 százalék után – sorolta az adatokat a miniszter.

Túlzottdeficit-eljárás
Magyarország két lépésben szeretne kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól. Az első lépés reálisan június 22-én lesz, amikor megszüntethetik a kohéziós alapok felfüggesztését, miután az Európai Bizottság legutolsó előrejelzése szerint jóval 3 százalék alatt – 2,7 százalék – lesz a magyar államháztartási hiány jövőre – mondta a nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. A második lépés Matolcsy György szerint jövő tavasszal lehet, amikor Magyarország bebizonyítja, hogy 2012-ben 2,5 százalék volt a deficit, s meglesznek az első negyedévi adatok a jövő évi költségvetésből, amely a kormány előrejelzése szerint a GDP 2,2 százalékára csökken jövőre.

Megemelt kiadási és bevételi oldal

A jövő évi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét 170 milliárd forinttal 15 500, illetve 14 840 milliárd forintra emelték. A deficit a korábban jelzett 660 milliárd forint maradt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,2 százaléka. A kormány tehát tartja magát a 2,2 százalékos hiányadathoz.

A jövő évi költségvetésben 170 milliárddal emelkedő kiadások egyik forrása a miniszter tájékoztatása szerint az, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékből 150 milliárddal többet – a korábban tervezett 130 milliárd forint helyett 280 milliárd forintot – szednek be, további 20 milliárd forint pedig a közszféra, állami szféra hatékonyságjavulásából származik – mondta Matolcsy György.

Kormány vs. bankok
A pénzintézetek a kormány tranzakciós illetékre vonatkozó terveit a május eleji bejelentéskor mély megdöbbenéssel fogadták, azóta azonban a felek között megkezdődtek az egyeztetések. Matolcsy György elmondása szerint jelenleg a kormány több kérdésben folytat tárgyalásokat a bankszövetséggel, így a tranzakciós illeték felső korlátjáról, a bankadó esetleges kivezetéséről, valamint egy pénzügyi élénkítő paktumról – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Mint a miniszter fogalmazott, "ha kivezetik a bankadót, nem lehetne általános felső korlátja a tranzakciós illetéknek", hiszen a bankadó kivezetése révén kieső forrást pótolni kell. A tárgyalások témái között a miniszter emellett egy új otthonteremtési programot is említett.
A bankok számára a miniszter szavai úgy tűnik ismét tartalmaztak meglepő elemeket, a bankszövetség ugyanis még este közleményt adott ki a tájékoztatón elhangzottak miatt.

Ez utóbbi megvalósításáról a nemzetgazdasági miniszter annyit közölt, hogy az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe. Számukra a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást 62 év felett, ennek köszönhetően 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya, amiből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás származik.

A megemelt kiadási oldal többletéből 120 milliárd forintot kapnak a minisztériumok és a különböző állami szervek (összesen 60 terület). A maradék 50 milliárd az országvédelmi alapba megy, így az a duplájára duzzad jövőre.

Mikor stagnál a gazdaság?
Matolcsy György szerint az idén a magyar gazdaság stagnálni fog. Beszámolójából ugyanakkor kiderült az is, hogy a stagnálás értelmezése szerint azt jelenti, hogy a gazdaság 0, plusz/mínusz 1 százalékkal növekszik vagy csökken. Recesszió tehát akkor van, ha a visszaesés 1 százalék vagy annál nagyobb, bővülés pedig akkor, ha a növekedés ekkora, vagy ennél magasabb. Elemzők ezzel szemben akkor beszélnek recesszióról, ha két egymást követő negyedévben mínusz előjel van egy nullától különböző szám előtt. A magyar gazdaság az elmúlt 4 negyedévben produkált negativ GDP növekedési adatot. Az idei első három hónap adata ráadásul vaskos meglepetésre – az előzetes adatok szerint 1,3 – a részletes számok alapján 1,2 százalékos mínusz volt…

A tartalékokat indokolva Matolcsy György jelezte, hogy az idén stagnáló gazdasággal, jövőre pedig növekedési fordulattal számol a kormány, de a külső környezet miatt továbbra is vannak növekedési kockázatok, ezért szükség van tartalékokra. Ezen felül az általános tartalék jövőre 100 milliárd lesz a költségvetésben, ami a kormány szerint elegendő lesz.

Több uniós forrás – növekvő foglalkoztatás

A beruházások a kormány szerint jövőre mérsékelten emelkednek majd, több uniós támogatást lehívására kerül ugyanakkor sor. Míg 2011-ben ennek összege 900 milliárd forint volt, idén 1400 milliárd, jövőre pedig 1600-1800 milliárdos uniós pénz érkezhet a gazdaságba. A mezőgazdaságnak nyújtott uniós támogatásokat – amelynek összege ez évente nagyjából 4-500 milliárd forint – ez utóbbi tételbe nem számolták bele.

A foglalkoztatottságról szólva a miniszter elmondta, hogy az idén 80, jövőre 100 ezernél is több 8 órás munkahely jön létre. Matolcsy György szerint jövő év végére elérhetjük a 2000-es évek legjobb foglalkoztatottsági szintjét, vagyis több mint 3,9 millió embernek lesz munkája. (Erre az elmúlt 5-6 évben nem volt példa.

Bizonytalanná vált a makropálya

Alternatív forgatókönyre is szükség lenne
A Költségvetési Tanács június 11-én publikált véleménye szerint a konjunkturális kockázatok miatt az egyensúly tartása érdekében további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán. A testület ezért kedvezőtlenebb előrejelzéseken alapuló alternatív makrogazdasági prognózis készítését tartja indokoltnak.

Kedvezőnek nevezték az MTI által megkérdezett elemzők, hogy a 2013-as költségvetés tervezetében változatlan a 2,2 százalékos GDP arányos hiánycél, ugyanakkor úgy vélik, hogy a tranzakciós illetékből várt bevételek több mint duplájára emelése növeli a makropálya bizonytalanságát, és valószínűtlenné teszi a bankadó teljes kivezetését. Árokszállási Zoltán, az Erste makroelemzője mindemellett kiemelte azt is: külön bizonytalanságot okoz, hogy nem tudni, a vállalatok milyen mértékben szeretnék elvinni betéteiket külföldre, ha azonban így tesznek, az visszavetheti a hitelezést, és így a beruházásokat is.

Németh Dávid, az ING elemzője is túlzottan optimistának tartotta a kormány 1,6 százalékos gazdasági növekedési előrejelzését, amely így kockázatokat hordoz, ugyanakkor hozzáfűzte, hogy a tartalékokat nagyobbra tervezte a kormány mint a 2012-es büdzsében. A szakértő szerint az, hogy a kormány "konzervatívan", 299,4 forintos euró árfolyammal számolt a költségvetésben egyrészt arra utalhat, hogy nem számol IMF-megállapodással, másrészt az is következhet belőle, hogy a kamatkörnyezet javulása esetén  plusz megtakarítások keletkezhetnek a büdzsében.

Erőltetett menet

Miután a Nemzetgazdasági Minisztériumban átvezetik a költségvetés tervezetén a kormány által megtárgyalt számokat, pénteken küldik el a tervezetet a Költségvetési Tanácsnak és az országgyűlésnek. A tervek szerint július 13-ig fog dönteni erről a parlament, legkésőbb szeptember 23-ig elfogadják továbbá a végleges költségvetést.