Többféle védelmi terv is a kormány asztalán pihenhet a korábbi nyilatkozatok alapján, ám ezek közül csak a klímavédelmi akcióterv pontjait jelentette be a miniszterelnök a vasárnap tartott 22. évértékelő beszédében. A gazdaságvédelmi akciótervről egyáltalán nem esett szó, a családvédelmi terv lehetséges következő intézkedéseire inkább csak érintőlegesen tért ki Orbán Viktor, egyfajta óhajként megfogalmazva azokat.

“Tudom, hogy a négygyermekes anyák után a háromgyermekes anyák számára is előbb vagy utóbb be kell vezetni az szja-mentességet. Azt is tudom, hogy a szülés utáni első félévben ma az anyák az előző évi átlagkeresetük 70 százalékát kapják, és ezt 100 százalékra kellene emelni, s akkor a szülést követő első félévben több pénzhez jutnának, mintha nem szültek volna” - mondta Orbán Viktor.

A háromgyermekes anyák adómentessége nem újkeletű elképzelés, ez már akkor is megfordult a fejekben, amikor még a négygyermekesek se mentesültek az szja megfizetése alól. Így az, hogy erre ismét kitért a kormányfő, inkább csak jelzésértékkel bírt: nem feledkeztek el a három gyermeket nevelőkről. Ez azonban főként a magas keresettel rendelkezők számára jelenthet érdemi segítséget, hiszen legalább 90 000 forintnál nagyobb személyi jövedelemadó kell ahhoz, hogy legyen fennmaradó kötelezettség a családi adókedvezmény érvényesítése után.

A szülés utáni jövedelem növelése azonban már sokkal több személyt érinthet. Bár a kormányfő nem nevesítette, mely ellátás növelésére gondol pontosan, az alapján, hogy a szülést követő első félévet említette, a csecsemőgondozási díj (csed) változtatása tűnik esélyesnek. Ez az ellátás maximum 168 napig, vagyis fél évig járhat a kismamáknak, és - ahogy azt Orbán is említette - a korábbi jövedelem 70 százaléka lehet, ám a gyeddel ellentétben itt nincs felső határa az ellátásnak.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban havi átlagban 27 696 személynek folyósították az ellátást, a teljes évet tekintve az érintettekhez mintegy 61,2 milliárd forint jutott el a költségvetési zárszámadás alapján. Tavaly a költségvetési előirányzat fokozottabb igénybevétellel számolt: 68,2 milliárdot különítettek el a csedre, jövőre pedig már 72,2 milliárd forintot.

Ha 30 százalékkal megemelkedne az ellátás nagysága és a teljes korábbi jövedelmüket kapnák meg a jogosultak, akkor az idei előirányzattal számolva 21 milliárdos többletkiadást jelenthetne a változtatás.

A forrásigény tehát nem nevezhető tetemesnek, ennek előteremtése és biztosítása az elmúlt évek költségvetési folyamatai alapján könnyűszerrel megoldható. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy év végén rendre van több tízmilliárd forint, amit változatos célok között szét tud osztogatni a kormány. Tavaly év végén például 64 milliárd forintos osztogatás történt, amiből 14 milliárdot a határon túli labdarúgás kapott.

Az egyén szintjén ugyanakkor nem lenne elhanyagolható ez a módosítás: a jogosultak száma és a költségvetési kiadás alapján durva becsléssel számolva átlagosan 97 ezer forintot kapnak havonta a jogosultak, ami 127 ezerre emelkedhetne, ha a korábbi jövedelem 100 százalékát kapnák a kismamák. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy ez az átlag, a valóságban azonban nagyon széles tartományban mozoghatnak az ellátások, a tényleges átlagellátás nem feltehetően nem a 97 ezer forint körül szóródik.

Felmerülnek még adózási kérdések is: a csed összegéből ugyanis szja-előleget vonnak le, és bár érvényesíthető a családi adókedvezmény, magasabb kereset és egy gyermek esetén maradhat adófizetési kötelezettség. Így akár az adóteher eltörlése is plusz mozgásteret jelenthetne a kormány számára.

Az sem teljesen egyértelmű, mire gondolhatott Orbán Viktor, amikor azt mondta: ha a jövedelem 100 százalékát kapnák a jogosultak, akkor jobban járnának a szülést követő első félévben, mintha nem szültek volna. A szülést követő fél évben ugyanis lényegében az édesanya szülési szabadságon van (erre az időre jár a csed), ami mellett szinte kizártnak nevezhető a munkavállalás. Ebből kifolyólag kizárható, hogy az ellátás folyósítása és a munkából szerzett jövedelemre gondolt a kormányfő, amikor a jobban járó kismamákat említette. A családvédelmi intézkedéseknek ez a leghomályosabb pontja, mivel a jelenlegi rendszerben ez a kijelentés nehezen értelmezhető, azt sem tartjuk kizártnak, hogy valamilyen újfajta támogatási konstrukció lebegett a miniszterelnök szeme előtt.