Júniusban háromszázmilliárd forint értékű, a munka világát érintő, tehercsökkentő csomagban állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Fidesz–KDNP-frakció. A „munkahelyvédelmi akcióterv” kapcsán hallottunk először a kisvállalatok és kisadózók számára elérhető, azóta kiva és kata néven megismert adónemekről.
Benyújtotta a kormány a 2013-as év költségvetésének tervezetét. A szokatlanul korán elfogadott törvényt azóta számtalanszor módosították, első körben még június folyamán. Az akkori, túl optimista számok miatt a Költségvetési Tanács azonnal jelezte, várhatóan további kiigazító lépések lesznek szükségesek.
A parlament elfogadta a következő hónap elején életbe lépő új munka törvénykönyve első módosításait és átmeneti rendelkezéseit. A törvény hatályba lépése előtt alig két héttel még mindig számos megválaszolatlan kérdéssel szembesültek a szakemberek.
Június 1-jén járt le annak a lehetőségnek a határideje, amely alkalmat biztosít az úgynevezett részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdonok külön szabályok szerint történő kimérésére. Ezt követően a közös tulajdon megszüntetésére csak jóval bonyolultabb és költségesebb eljárásban, a polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései alapján kerülhet sor.
Maratoni, 17 órás uniós csúcsot tartott a hónap végén az Európai Unió. Sem a piac, sem az elemzők többsége nem várt érdemi döntéseket, de az államfők csaknem mindenkit megleptek azzal, hogy valódi válaszokat kerestek az eurózóna válságának rövid távú kezelésére. Az elsődleges megállapodások szerint a bajba jutott bankok közvetlenül is feltőkésíthetők lesznek az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) 500 milliárd eurós alapjából. Annak ellenére elfogadták a javaslatot, hogy Németország ellene érvelt, így Angela Merkel „történelmi vereséget” szenvedett. Egyelőre az Európai Központi Bank jogköreit bővítik, később egységes, központi bankfelügyeletet hozhatnak létre. Mind az ESM, mind az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Alap) alapokból könnyebben kaphatnak majd pénzt a bajba jutott eurózóna-tagállamok, az eddigivel szemben a pénz feltétele „csak” az lesz, hogy teljesítik az Európai Bizottság ajánlásaiban, valamint a stabilitási és a növekedési paktumokban foglalt célszámokat, illetve feltételeket, habár – mint azt Angela Merkel sietett kijelenteni – az EKB, az Európai Bizottság és az IMF trojkaként is emlegetett hármasának azért rá kell bólintania a segélyre. Ezek a tagállamok így költségvetési megszorítás nélkül juthatnak pénzhez. Minderről itt olvashat részletesebben.
Jóváhagyták az európai uniós tagországok állam- és kormányfői azt a döntést is, amelynek értelmében megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Montenegró és az EU között.
A Magyarországnak járó kohéziós támogatás értékének megőrzését szorgalmazta Brüsszelben Áder János köztársasági elnök. A magyar államfő az Európai Uniónál tett munkalátogatása során José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével találkozott. A magyar államfő felvetette a nagy ipari katasztrófák okozta anyagi károk enyhítésére szolgáló európai eszközrendszer kidolgozásának szükségességét is.
