Kinek éri meg Orbán tíz pontja? – Marad az eva és az ekho

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

 

Van ott még, ahonnan ez jött
"Jó néhány terv lapul még Matolcsy György fiókjában" - mondta Orbán Viktor a Magyar Rádióban péntek reggel. A miniszterelnök kiemelte, hogy ezzel senkit sem akar ijesztgetni, példaként említette, hogy a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve is abbana bizonyos fiókban.

Várhatóan szeptemberben dönt az Országgyűlés arról a 10 pontos akciótervről, amelyet Orbán Viktor kormányfő hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig a jövőben 16 százalékos kisvállalati adót választhatnak. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.

Az akcióterv részletei itt olvashatók!

Balogh Ádám helyettes államtitkár szerint a munkavédelmi program a jelenleg foglalkoztatottak megtartását és az új munkahelyek teremtését is elősegíti az új program. „A foglalkoztatás logikájából természetesen az következik, hogy az 55 év felettieknél a munkahelyek megtartása a fontosabb, míg a 25 év alattiaknál elsősorban új munkahelyek teremtését segítheti az akcióterv" - magyarázta.

A finanszírozási oldal nem bíztató
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője pozitívnak nevezte, hogy a kormány azoknak a munkavállalóknak, illetve vállalkozásoknak a helyzetét javítaná, amelyek munkaerő-piaci helyzete nem túl kedvező. Véleménye szerint ebből a szempontból viszonylag jól célzott intézkedéscsomagról van szó. Hozzátette: vannak benne ugyanakkor érdekes pontok, könnyítenék például a számviteli szabályokat, és a vállalkozások tőkehelyzetének megítélésekor nem kellene beszámítani a kedvezőtlen árfolyammozgás miatt bekövetkezett tőkeveszteséget. "Kérdés, ha ezt valóban bevezetik, mennyire lesz megalapozott a vállalkozások kimutatott tőkehelyzete; nem biztos, hogy ez egy jó intézkedés" - mondta. Az Erste elemzője emellett a program finanszírozási oldalának gyengeségét emelte ki, azt "nem túl biztatónak" nevezve.
Az állam a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Államkincstár megadóztatásával tulajdonképpen saját magát adóztatná meg - mutatott rá a tranzakciós illeték kiterjesztésével kapcsolatos kockázatokra. Az elemző szerint kérdéses, hogy ez mennyire tud tartósan bevételt generálni a program mögé. Valószínűnek tartja, hogy még ha lesz is némi gazdaságélénkítési hatása a csomagnak, az nem lesz elegendő arra, hogy idővel önjáróvá tegye a programot. Árokszállási Zoltán felvetette továbbá: kérdéses, mennyire prudens, hogy a tartalékok egy részét szeretné erre a kormány felhasználni. Úgy vélekedett, a kamatkiadás a jelzett 150 milliárd forintnál kisebb mértékben fog csökkenni, ha sikerül megállapodni az IMF-fel.

Hangsúlyozta azt is, a növekedéshez fontos, hogy a vállalkozásokat az adókörnyezet ne korlátozza. Mert "bár az adóterhelés mindig korlátot jelent, nem szabad, hogy olyan mértékben szűkítse a vállalkozások mozgásterét, hogy az már növekedési áldozattal járjon.Mivel Magyarországon a kis- és közepes vállalatok növekedését elsősorban a foglalkoztatást terhelő adók befolyásolják, ezért ezeknek az adóknak és járulékoknak a csökkentésére van szükség" - emelte ki a helyettes államtitkár. Véleménye szerint a megfelelő adózási környezet jelenthet valós ösztönzést a működőképes kisvállalkozói szektornak a gazdasági növekedés beindulásakor, arról nem is szólva, hogy a meghirdetett kedvezmények segítenek abban, hogy a túléljék a jelenlegi válságos időszakot. Balog Ádám elmondta: a szociális hozzájárulásból levonható kedvezmények a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelentenek.

Marad az eva és az ekho

A jelenleg igénybe vehető egyszerűsített adózási formák megmaradnak, így az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho), az egyszerűsített vállalkozási adó (eva), illetve az átalányadók különböző fajtái - emelte ki a helyettes államtitkár. De jelezte azt is, hogy a tárca konzultál a vállalkozásokkal, a piaccal, és amennyiben olyan felvetés fogalmazódik meg, hogy a felsorolt egyszerűsített adózási formák közül valamelyikre már nincs szükség, akkor szóba jöhet a megszüntetés, azaz evolutív módon kezeli a minisztérium a kérdést.

A 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknál olyan tételes átalány - nevezhetjük kisadónak - kerül bevezetésre, amely kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, mértéke főállásban havi 50 ezer, mellékállásban havi 25 ezer forint lesz. Külön érdemes kiemelni, hogy ebben az adózási formában az áfát nem lehetne elszámolni - magyarázta Balog Ádám.


Akár jó is lehet az akcióterv, csak kérdés, miből fizetjük - Forrás: MTI

A helyettes államtitkár véleménye szerint amennyiben egy eva-körbe tartozó vállalkozás árbevétele nem éri el az évi 6 millió forintot - ide tartozik az evások 60-70 százaléka -, a vállalkozónak lehetősége lesz arra, hogy éljen ezzel a "kedvező ajánlattal".

Egy másik kedvező adózási lehetőségre is felhívta a figyelmet Balog Ádám, amelyet a 25 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások vehetnek igénybe. A 16 százalékos adókulcs a nyereség és a bérköltség, mint adóalap után lenne fizetendő.

A meghirdetett 300 milliárd forintos csomagból a már említett 100-150 milliárdos tétel mellett, az utóbb felsorolt kedvezményes adózási formák további 150-200 milliárd forintos adókedvezményt jelentenek a vállalkozásoknak - közölte a helyettes államtitkár. Arra a kérdésre, hogy a program felülről nyitott-e, azaz szükség esetén több kiadást is elviselne a költségvetés, azt felelte, hogy szaktárca viszonylag pontos becslés alapján számolt a 300 milliárd forintos összeggel.

Óriási lépések - Régi követelés teljesül
Parragh László, az MKIK elnöke szerdán hangsúlyozta, a miniszterelnök által bejelentett munkahelyvédelmi akcióterv egyértelműen többletet hoz a magyar gazdaságnak, nagy hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor a következő fél évben arra, hogy a program végrehajtásának részleteit alaposan kidolgozzák. Példaként említette, hogy a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók munkáltatóit abban is érdekeltté kell tenni, hogy képezzék dolgozóikat.
Az MKIK elnöke szerint az akcióterv összességében előremutató, kedvezőbb helyzetet teremt a mikro- és a kisvállalkozások több csoportja számára, és jelentősen javítja jövedelmi pozíciójukat. Hozzátette ugyanakkor, hogy meg kell erősíteni az akcióterv forrásoldalát, különös tekintettel a pénzügyi tranzakciós illetékre. A kisadózók tételes adózása kapcsán azt mondta: a javasolt 50, illetve 25 ezer forintos tételes adó - amely a társasági adó, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó megfizetését jelenti - az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megemelt mértéke miatt az ebből a körből kilépőknek kínálhat alternatívát. Ugyanakkor az új adónem még a magasabb input költségekkel dolgozó mikrovállalkozások számára is választási lehetőséget jelenthet, vagyis az evások átlépésén túl még akár 150-200 ezer mikrovállalkozás is ezt a formát választhatja - vélekedett az elnök. Parragh László kiemelte, hogy a kamara számításai szerint a kifehéredés miatt néhány éves távlatban akár 0,5-0,8 százaléknyi GDP-többlet is jelentkezhet, és az új adóból származó éves bevétel elérheti a 150-200 milliárd forintot.
A kisvállalati adónál az MKIK elnöke szerint bár a nyereséges kisvállalkozások számára kedvezőtlen a nyereségági adókulcs megemelése, ezt azonban várhatóan legtöbbjüknél ellentételezi az szociális hozzájárulási adó jelentős lefaragása. Itt is várható kifehéredés, így kamarai számítások szerint a kisadózók tételes adózásával együtt pár év alatt akár 1 százaléknyi GDP-többlet is mutatkozik majd - mondta Parragh László. A szociális hozzájárulási adó csökkenése lökést ad a munkaerő-piacnak kínálati oldalról, így nőhet a foglalkoztatottság - emelte ki, de hozzátette, hogy azt már jó szakképzési rendszerrel kell megteremteni, hogy a termelő jellegű szektorokban a mainál lényegesen több és nagyobb gyakorlati tudással rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre.
A képesítés nélküliek esetében a 2012. januári minimálbéremelés kedvezőtlen foglalkoztatási hatásait semlegesíti a javaslat, mivel a szociális hozzájárulási adóban csaknem 30 milliárdos csökkenést jelent. Ugyanez mondható a 25 fő alatti cégekről, illetve a három, kedvezményes járulékot élvező csoportba tartozók foglalkoztatásáról - hangsúlyozta Parragh László. Rövid távon a leglényegesebb az lehet a kamarai elnök szerint, hogy az elvonások csökkentése miatt számos munkaadónak ezután már megéri áttérni részmunkaidős foglalkoztatásra elsősorban a kisgyermekes anyák alkalmazása érdekében. A szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés, illetve annak csökkentése várhatóan pozitív, bár mérsékelt hatással lehet a lakossági fogyasztásra is - fűzte hozzá. Parragh László hangsúlyozta, hogy a pénzforgalmi szemléletű áfafizetés bevezetése óriási lépés - régi követelése volt a gazdaságnak -, de itt is fontos, hogy a részleteket jól kidolgozzák, tekintve, hogy a gazdasági szereplők többségét érinti.

A kereskedelemben egyértelműen pozitív hatást várnak

Szakértők szerint a kereskedelemben a költségek közül a bér a legnagyobb, így számukra különösen előnyös lehet a kormányfő által hétfőn bejelentett intézkedéscsomag. A kereskedelem a második legnagyobb foglalkoztató szektor a gazdasági ágak között, összesen 340 ezer alkalmazottja van. A nagy munkaerőigény miatt a vállalkozásoknak különösen fontos a bérköltségek alakulása, így a tervezett intézkedések előnyei itt fokozottan érvényesülhetnek - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György közölte: a kereskedelem adja a hazai GDP csaknem 10 százalékát. Ha a cégeknek kevesebb járulékot kell fizetniük, az egyértelműen csökkenti a költségeket, ami javítja a versenyképességet.


Forrás: MTI

Az OKSZ főtitkára úgy fogalmazott: a jelenlegi piaci helyzetben nem lehet a munkahelyek számának gyors növekedésére számítani, de az intézkedéscsomag munkahelyeket menthet meg. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2007-2010 között körülbelül húszezerrel csökkent a kereskedelmi alkalmazottak száma.   

Szintén nagy eredménynek tartaná a meglévő munkahelyek megőrzését az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke. Zs. Szőke Zoltán rámutatott: a kereskedelmi vállalkozások árbevétele még az élelmiszer-kiskereskedelemben is csökken, sok vezető próbál a létszámon takarékoskodni, de a kereskedelemben egy ponton túl ez nem lehetséges.

Az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke szerint a munkahelyvédelmi terv hatására a tervezett elbocsátások "lekerülhetnek napirendről". Kiemelte: az intézkedéscsomag alapvetően két korcsoportot érint, a 25 év alattiakat, illetve az 55 év felettieket, de a tervezett kedvezmény mértéke érezhető lesz a munkáltatók számára is. Zs. Szőke Zoltán a tervezett intézkedések előnyei közé sorolta azt is, hogy segíthetnek a munkaerőpiac kifehérítésében, illetve, hogy a fiataloknak könnyebb lesz munkát találni.

Osztódásnak indulhatnak a kisvállalkozások

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a bejelentett csomag kicsengése pozitív. A szociális hozzájárulási adó engedmények a hátrányos helyzetű körben segíthetik a munkahelyek megtartását, illetve, ha valahol új munkahelyre van szükség akkor azt, hogy ebből a körből töltsék fel. Hozzátette: arra önmagában nem megfelelő, hogy új munkahelyeket létesítsen, mert erre az adójogszabályok alkalmatlanok, ezen más típusú támogatás vagy kereslettámasztás segítene.

A tételes átalányt a 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozásoknál (ez kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, s mértéke főállásban havi 50 ezer, mellékállásban havi 25 ezer forint lesz) Vámosi-Nagy Szabolcs jó dolognak nevezte. A helyi iparűzési adóról (hipa) nem beszélt a miniszterelnök, remélhetőleg ezt is bele fogják építeni a kisadóba, mert különben mégiscsak kétfelé kell adót fizetni - jegyezte meg.

El kell halasztani a szuperbruttó kivezetését?
El kell halasztani a szuperbruttó jövőre tervezett kivezetését a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint ahhoz, hogy a kormány 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi tervének részben legyen fedezete. Palócz Éva szerint a legalább havi 215 ezer forintot keresők szuperbruttójának megtartása 107 milliárd forint költségvetési bevételt jelentene. A vezérigazgató szerint a Magyar Nemzeti Bank és az államkincstár megadóztatása értelmezhetetlen, és nem vezet jóra a tartalékok felhasználása sem. Úgy vélte, a kormány terve, amely a járulékok csökkentését célozza meg, támogatandó, a Kopint-Tárki ezt már két évvel ezelőtt is szükségesnek tartotta. Ugyanakkor a 300 milliárd forintos kiadást forrásoldalról is szükséges alátámasztani, a most bejelentett intézkedéseket újra kell gondolni - tette hozzá.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint nagyon jó, hogy a körbetartozással sújtott magyar gazdaságban pénzforgalmi szemléletű általános forgalmi adózást vezetnek be, vagyis a vállalkozásoknak csak akkor kell befizetniük az áfát, ha ők már megkapták. Arról, hogy azoknak, akik csak a kedvezőtlen árfolyamváltozás miatt szenvedtek el átmeneti tőkevesztést, nem kell azonnal visszapótolniuk az elvesztett tőkét, úgy vélekedett: válság van, sokkal hektikusabb az árfolyam, mint békeidőben, ezért ez méltányos.

A házipénztárak esetében még nem minden részlet ismert. Ha csupán az adminisztrációt egyszerűsítik, az támogatható - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. A túlzott készpénzforgalom azonban mindig magában rejti a feketegazdaság lehetőségét - figyelmeztetett, emlékeztetve arra, hogy a vállalkozások január 1-jétől egy már kihirdetett törvény szerint ötmillió forint felett már csak számlakapcsolatban lehetnek egymással.

Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint a részletszabályok alapján lehet megítélni, hogy hányan választják majd az új lehetőségeket. Megjegyezte: kicsit szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a 25 év alattiak és 55 év felettiek járulékkedvezménye mennyire lesz hatékony új foglalkoztatás esetén. Eddig is voltak ugyanis különböző kedvezmények - mint például a Start-kártyák -, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az mindenképpen kedvező, hogy a már foglalkoztatottak után is igénybe vehető a járulékkedvezmény, így szerepe lehet a munkaerő megtartásában akkor is, ha a piac nem bővül - mondta.

A kisvállalkozások tételes adóját azoknak biztosan megéri választani, akik eddig eváztak, és beleférnek az értékhatárba, ugyanis áfa alanyi mentesség mellett biztosítási jogviszonyt is kapnak hozzá, és tb járulékot nem kell fizetniük. Azt azonban látni kell, hogy az évi 600 ezer forintos adó 6 millió forintnál épp 10 százalékos társasági adónak felel meg, akárcsak a normál szabályok szerint, s a normál szabályok szerint költséget is el lehet számolni - mutatott rá az elnök. Tehát az dönti majd el, hogy ki választja, hogy az illető tud-e költséget elszámolni vagy sem.

Zara László felhívta a figyelmet arra is, hogy minél alacsonyabb az árbevétel a 6 millió forinttól lefelé haladva, annál nagyobb a fix tételhez viszonyított adóterhelés, hárommilliónál már 20 százalékos adótételnek felel meg évi 600 ezer forint fizetendő adó mellett. Az adószakértő kétségesnek tartotta, hogy ezt tömegével fogják választani.

A 25 főnél kevesebbet foglalkoztatók 16 százalékos kulcsa a nyereség és a bérköltség, mint adóalap után Zara László szerint kedvező lehetőségnek látszik, a kisvállalkozások számára valóban egy adókedvezmény. Hathat a foglalkoztatás kifehérítésére is, mert a többletfoglalkoztás adóágon nem kerül többe. Felvetődik ugyanakkor, hogy a lehetőség kihasználására vajon osztódni kezdenek-e a 25 fő feletti cégek; itt valószínűleg valamilyen féket be fog építeni a kormányzat - vélekedett.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo