Kína lassabb ütemű, de fenntarthatóbb növekedési pályára állhat

2017. augusztus 09. szerda - 19:16 / piacesprofit.hu
  •    

Politikai szempontból igen fontos év Kínában az idei. Júliusban csúcsosodott ki azoknak a hosszú folyamatoknak az eredménye, amelyek biztosíthatják, hogy Hszi Csin-ping elnök nemcsak az elkövetkező öt évben maradhat vezető, de talán jóval hosszabb időn keresztül is - írja Andrew Bresler a Saxo Banktól.

Hszi elnök számára komoly bázist jelent az elmúlt évek látványos növekedése és az a korrupcióellenes harc, amely számos prominens pártfunkcionárius bukását is okozta. Az elnök könnyen bebetonozhatja hatalmát a soron következő, tizenkilencedik pártkongresszuson.

kínai technológia cégek Budapesten

fotó: archív

A politikai bizottság hét állandó tagja közül öten vissza fognak vonulni. Miután Hszi a közelmúltban a megbízható embereit ültette kulcsfontosságú pozíciókba, valószínű, hogy az új bizottság kifejezetten erős hátországa lesz az elnöknek.

Hatalmi bázisának megszilárdításával szinte biztosnak tűnik, hogy Hszi Csin-ping az elkövetkező öt évnél még jóval hosszabb ideig meg fogja tartani elnöki posztját, így tovább folytathatja a gazdasági reformok hosszú távú programját, és továbbra is törekedhet Kína nemzetközi szerepének és súlyának megerősítésére.

A pártkongresszus szokásos előfutára az ötévente megrendezett nemzeti pénzügyi konferencia, amelyet az elmúlt hónapban bonyolítottak le. A konferencia fő témája a rendszerszintű pénzügyi kockázatok elleni hatósági védekezés volt, a hosszú távú pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében.

A pénzügyi rendszerben változatlanul az eladósodottság mértéke a legaggasztóbb tétel – Kína GDP-arányos hitelállománya tovább növekszik, ami már a reálgazdaságra is veszélyt jelenthet. A konferencia záróbeszédében Hszi elnök hangsúlyozta, hogy kiemelkedő fontossággal bír az állami tulajdonú vállalatok eladósodottsági szintjének mérséklése.

Az eladósodottság mértékének csökkentése elsősorban a nemrégiben létrehozott Pénzügyi Rendszer Stabil Fejlesztéséért Felelős Bizottság által hozott szigorúbb szabályozóknak köszönhetően valósulhat meg. Ez az új bizottság a kínai központi bankkal együtt küzd majd a pénzügyi rendszer eladósodottságának csökkentéséért.

Az állami tulajdonú vállalatok megreformálása egy olyan fontos lépés lehet, amelyre a piaci szereplők már régóta várnak. A legfrissebb HSBC beszámolóban az elemzők megjegyezték, hogy az állami tulajdonú vállalatoknál van a vállalati hitelek 70 százaléka, miközben az ország gazdasági teljesítményéhez 30 százaléknál kisebb arányban járulnak hozzá.

Úgy tűnik, hogy Kína egyre kevésbé aggódik a tőke kiáramlása miatt. Az év folyamán tapasztalt dollárgyengülés (renminbi-erősödés) hatására az onshore befektetők pénzkivonásától való félelmek megszűntek – ezek a befektetők a saját devizájuk gyengülése miatt már nem motiváltak abban, hogy a pénzüket gyors ütemben külföldre vigyék. Hozzá kell tenni, hogy a kiáramlás ütemét mérsékelték a hatósági intézkedések is.

stabilizálódni látszik kína

Kép: Pixabay

A történet azonban nem kizárólag a tőkekiáramlásról szól – a kínai eszközök egyre nagyobb súllyal szerepelnek a nemzetközi befektetési portfóliókban is. Ahogyan Kína tőkepiaca fejlődik és egyre jobban hozzáférhetővé válik, úgy lesznek a hatóságok is egyre nyugodtabbak az országból kifelé tartó pénzekkel kapcsolatban. A Citibank közelmúltban publikált beszámolója szerint a jövőben 2017-re úgy tekintenek majd, mind fordulópontra a globális eszközallokáció mezején” – és itt Kína szerepének átértékelődésére kell gondolni.

Az árnyék-bankrendszer, a vagyonkezelési termékek és az ingatlanpiac működési feltételeinek megszigorítása, valamint a monetáris politikai megszorítás a hitelimpulzus gyors ütemű csökkenéséhez vezetett. A hitelimpulzus csökkenése kapcsán erősödtek a kínai gazdasági növekedés lassulásával kapcsolatos aggodalmak, ami rányomhatja bélyegét a nyersanyagok iránti keresletre. A mutató számítását végzők között egyetértés mutatkozik azon a téren, hogy a kínai hitelezési ciklusok körülbelül kilenc hónappal járnak a reálgazdaság teljesítménye előtt, így a hitelimpulzus mutatójának 2016 végén tapasztalt csúcsával számolva 2017 második felére várható gyengébb gazdasági teljesítmény.

Emellett kijelenthető, hogy annak mértéke, ahogyan a hitelimpulzus a kínai gazdaság működésére hat, jóval nagyobb a „Régi Kína” típusú termelői modellben, mint a belföldi fogyasztáson és a szolgáltató szektoron alapuló „Új Kína” modellben, amelynek irányába a döntéshozók igyekeznek kormányozni az ország gazdaságát. Ez az „Új Kína” modell már most domináns részt képvisel a gazdaságban, és ez a jövőben egyre hangsúlyosabbá válik majd.

A hitelimpulzus jelenleg tapasztalt mérséklődése összességében pozitív hatással is lehet a kínai belföldi piac egészére, ha figyelembe vesszük a közelmúltban lezajlott nemzeti pénzügyi konferencia finanszírozási stabilitásra vonatkozó tematikáját. Ugyanez nem mondható el sajnos a világgazdaság többi országáról – különösen kedvezőtlen a helyzet azoknak a nyersanyag exportőröknek az esetében, amelyek a „Régi Kína” modelljére építették fel növekedési terveiket.