Kimozdulhat a holtpontról a kutatás-fejlesztés

2017. február 20. hétfő - 06:40 / kfarkas
  •    

Japánban a bruttó hazai termék (GDP) 3-3,5 százalékát költik évente innovációra, az Egyesült Államokban ez az érték 2,5 és 3 három százalék közé esik. Az EU 28 tagállamának átlaga is eléri az évi két százalékot. Magyarországon tavaly a GDP 1,39 százalékát (468 milliárd forintot) fordították K+F-re, ami nagyjából szinten maradást jelentett az előző két esztendő értékeihez képest.

A hazai kutatás-fejlesztési rendszer igazi rákfenéje a ráfordítások viszonylag alacsony szintje, úgy tűnik azonban, hogy a következő években kimozdulhatunk a holtpontról, már csak azért is, mert az EU – érzékelve a globális szinten való lemaradását – nagyságrendekkel többet kíván költeni kutatás-fejlesztési programjaira. Ennek megfelelően a magyar kormány is célul tűzte ki nemzeti innovációs stratégiájában, hogy 2020-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP 1,8 százalékára növekedjenek. Ez nem is lehetetlen vállalás, miután 2014 és 2020 között kutatási, fejlesztési, innovációs célra összesen 1200 milliárd forintos összeg áll rendelkezésre az uniós alapokból, illetve hazai állami forrásokból.

kf01Az NKFIH már gőzerővel pályáztat: az NKFI Alap és az Európai Unió operatív programjai hozzávetőlegesen 230 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak kutatásfejlesztési célra, és ezt fejeli meg a 200 milliárd forintos visszatérítendő keret. Tavaly például 147 milliárd forint értékben írtak ki olyan pályázatokat, amelyek kifejezetten a vállalkozások és az állami pénzből gazdálkodó kutatóhelyek közötti együttműködés erősítését célozzák. Ezek során persze ki kell küszöbölni azokat a hiányosságokat, amelyekre fejlesztéspolitikai szakértők hívták fel a figyelmet: eszerint a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének támogatására kiírt pályázatokon a nyertes cégek egy részénél felmerül a gyanú, hogy az elnyert uniós forrás jelentős részét érdemi kutatás vagy fejlesztés helyett eszköz- és gépvásárlásra, illetve bérekre fordítja. Ezért a szakértők úgy vélik, alaposabban, körültekintőbben kell eljárnia a támogatások odaítélésénél az innovációs hivatalnak. Ráadásul a pályáztatási rendszert, minden átszervezés ellenére, még mindig lassúnak és bürokratikusnak találják a résztvevők.

Örvendetes fejlemény ugyanakkor, hogy a vállalkozások is egyre több pénzt áldoznak az innovációra: tavaly kilenc százalékkal növelték ilyen irányú kiadásaikat, így az összes kutatás-fejlesztési kiadás 49,7 százaléka származott ebből a forrásból. Az államháztartás részesedése 34,6 százalékra nőtt, miközben a külföldi források összege és aránya érzékelhetően csökkent. Az viszont már kevésbé kedvező folyamatokra utal, hogy a kutatóhelyek száma a korábbi tendenciának megfelelően 2015-ben tovább szűkült: a 2801 kutatóhely 6,4 százalékos csökkenést jelentett egy év alatt. De a kutatással foglalkozók száma is visszaesett 1,7 százalékkal, azaz már csak 56 200-an dolgoznak ilyen pozícióban.

kf02

A vázolt problémák ellenére rég voltak olyan kedvezőek a kilátások a magyarországi innováció előtt, mint most. Úgy tűnik, az állam igyekszik aktív szereplőként fellépni ezen a területen, bár a szabályozás terén még van mit javítania. Ebből a szempontból előremutató lehet a startup cégek számára biztosított adókedvezmény. Német mintára módosították úgy, hogy három évig járjon a kedvezmény, és a befektetési érték 25 százalékát kapják vissza az ide fektető cégek. Mindezek után már a vállalkozásokon van a sor: nekik kell eldönteniük, akarnak-e fejleszteni, mennyire érzik biztosnak hosszú távú befektetésük megtérülését.

Ha nincs innováció, nincs növekedés
Ha egy gazdaságban nincs innováció, nincs növekedés sem. Magyarország is csak akkor lehet sikeres a globális versenyben, ha a mindenkori kormányok a kutatás-fejlesztést és az innovációt a jövőbe való beruházásnak tekintik. A kitörésre most jó esély van. Létrehozhatunk egy új szerkezetű, modern gazdaságot, amelynek az újító cégek és iparágak lehetnének a bástyái.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor