Márciusban mintegy 56 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 2 ezren munkanélkülivé váltak - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelennek meg - írta a KSH. A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,4 százalék volt.
A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,4 százalék, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt. A munkanélküliség átlagos időtartama 10,4 hónap volt, a munkanélküliek 29,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
Mi áll a számok mögött?
Ami különösen érdekes az adatokban, hogy nem csak a foglalkoztatás csökkent és ezzel emelkedett a munkanélküliek száma, de a gazdaságilag nem aktívak száma is növekedett - írja az adatokra reagálva Virovácz Péter, az ING elemzője. Mindez azt jelenti, hogy sokan azok közül, akik elveszítették az állásukat, úgy tűnik, hogy el is tűntek a munkaerőpiacról, nem keresnek aktívan állást. Az elemző szerint mindezek fényében nem meglepő, hogy az aktivitási ráta folytatta 2019 nyara óta megkezdett csökkenését és újra a tavalyi év elején látott szinten áll.
Egyúttal megjegyzi: tekintettel arra, hogy a mostani adat a munkaerőpiac átrendeződés nagyjából egyharmadát fedi le, hiszen ne feledjük, a munkaerőpiaci statisztikák háromhavi átlagos értéket jeleznek, a következő hónapokban 4,5 százalék közelébe ugorhat a munkanélküliségi ráta. Ezzel 2017 óta nem látott magasságokba emelkedhet a munkanélküliség.
A statisztikákban három hónap, a valóságban egy hónap alatt vált semmissé az elmúlt három év munkaerőpiac fejlődése. A nagy kérdés pedig ezek után nem csak az, hogy mi lesz azokkal, akik munkanélkülivé váltak, de egy újabb front is nyílik: az inaktívak újbóli visszaterelése a munkaerőpiacra - jegyzi meg Virovácz.