Ki kellene hasítani egy szeletet az ázsiai tortából

A magyar vállalatoknak meg kell találniuk a módot arra, hogy betagozódjanak a világkereskedelem átrendeződésébe, és hogy részesüljenek Ázsia fejlődéséből – mondta az Atradius hitelbiztosító országigazgatója az első Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián.

Kép: PP

Vanek Balázs szerint ezért is fontos a keleti nyitás és az, hogy ne legyen túlsúlya az autógyártásnak a magyar exportban. Az országigazgató emlékeztetett arra, hogy amíg 1950-ben a világ GDP-jének 10 százalékát állították elő Ázsiában, ez 2050-re eléri az 50 százalékot. „Eltolódnak a nemzetközi súlypontok Kelet felé, a nemzetközi nagyvállalatok Ázsiába, Indiába és a csendes-óceáni térségbe telepítik a központjaikat, és új kereskedelmi folyosók alakulnak ki. Emellett erősödik az ázsiai térség belső kereskedelme, 2030-ra a világkereskedelem 40 százaléka Ázsiában zajlik majd, és ez óriási kihívást jelent az európai, így a magyar exportőröknek is” – mondta a hitelbiztosító vezetője.  Az Atradius adatai szerint nehezíti a helyzetet, hogy míg korábban egyfajta ciklikussághoz kötődnek a gazdasági válságok, a jövőben egyes sokkok – a szíriai polgárháború, a menekültválság vagy a klímaváltozás hatásainak kezelése – okozzák majd a recessziót.

Ki segíthet exportálni?
Az Európán kívüli területekre koncentrál továbbra is a kormányzati exporttámogatási politika. De hova és mivel fordulhatnak a külpiacra lépést tervező kkv-k? A minisztérium és az EXIM szakemberei foglalták össze a Piac & Profit konferenciáján.
Az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Bodzási Balázs arról beszélt, hogy a magyar gazdaság hagyományosan bankközpontú, hiszen 150 éve tőkeimportra szorul. Emlékeztetett a 2008-as válságra, ami a hitelezés összeomlását okozta, és hogy még a közelmúltban is érezhető volt a válság hatása. Tavaly a kkv-szektor már 6 százalékkal növekedett, de a magyar vállalatok magyar bankoktól felvett hitelállománya nem nőtt tavalyhoz képest, így mintegy 5800 milliárd forint maradt. A helyettes államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai vállalati szektor teljes hitelállományai közel 29 ezer milliárd forint.

„A 20 ezer milliárdos különbözet azt mutatja, hogy kinyílt az olló a kkv-k és a nagyvállalatok finanszírozása között. Az utóbbiak a hitelkínálat szűkülését könnyebben viselték, és az anyacégeikhez, illetve külföldi bankokhoz fordultak hitelért. Ezzel szemben a magyar tulajdonú kkv-k magyar banki finanszírozásra szorulnak, hiszen őket sújtotta leginkább válság, ezért lényegesek azok a jogi eszközök, amelyek a kkv-szektort segítik” – mondta a helyettes államtitkár.

Nem Kína lesz a legvonzóbb exportcélpont?
Miközben a növekedésorientált vállalatokat érő nemzetközi gazdasági kihívások és főbb tényezők folyamatosan változnak, a középvállalatok mégis döntő szerepet játszanak a globális gazdaság fejlődésében. A nemzetközi növekedésnek nem kell feltétlenül új kontinensre kiterjedőnek lennie, sok esetben szerencsésebb első lépésként a regionális jelenlét növelése. Döntő fontosságú a sikeres növekedéshez a piaci sajátosságok feltérképezése és megértése, amelybe a működési modell, a helyi kereslet, a szabályozás és a kulturális közeg ismerete is beleértendő. A devizakockázatok, a szellemi tulajdon és a márkajegyek védelmének ismerete is kritikus kérdést jelent.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo