Kezd húzni a rendszerváltás vesztese

Az alapvető élelmiszerekből mintegy százhúsz százalékos önellátásra képes Magyarország, sőt, ha a termelési potenciálunkat ésszerűen és fenntartható módon fejlesztjük, ez a szint elérheti a százötven százalékot is. A globális élelmiszerigény rohamos növekedésével ez komoly nemzetgazdasági előnyt jelenthet hazánknak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mostanában kezdte meg működését egy hazai tőkealap-kezelő, amely a befektetési lehetőségek során kiemelten vizsgálja a hazai élelmiszeripari vállalatokat. Szerintük a szektor átlagon felüli növekedési potenciállal rendelkezik, és a jövőben ez lehet az egyik húzóágazat. Az elmúlt évek statisztikai adatai szerint az élelmiszeriparunk az export bővülésével valóban kapott egy kis lendületet, és az elmúlt évek visszaesése után újra felfelé indulnak a mutatók.

Kép:Fotolia

A nagy vesztes

A rendszerváltás nagy vesztese volt az élelmiszeriparunk. A nyolcvanas években az ágazat 200 ezer embert foglalkoztatott. A termelés elsősorban az állami nagyvállalatokban folyt, a felvevőpiacot pedig a hazai lakosság mellett a Szovjetunió és még néhány szocialista ország jelentette. Amikor a KGST megszűnt, a magyar élelmiszeripar súlyos helyzetbe került: egyik napról a másikra elveszítette az évtizedek alatt kiépített természetes piacát. Óriási mennyiségű – 500-600 ezer tonna – zöldség, gyümölcs, konzerv, gabona és hozzávetőleg egymillió tonna hús jelent meg feleslegként. Rengeteg gyár zárt be, kezdve a Győri Keksztől a Bábolnai Baromfifeldolgozón át számos konzervgyárig, és voltak, amelyek a túlélés érdekében átalakultak.

Az egykor sikeres ágazatot a 2004-es uniós csatlakozás is rosszul érintette. A piacnyitással megjelenő erős verseny hatására a szektor szereplői egyre kevesebb embernek, beszállítónak, szolgáltatónak tudtak megélhetést, jövedelmet biztosítani. Az Agrár Európa Kft. szakértői 2009 novemberében készítettek egy jelentést a magyar élelmiszergazdaság helyzetéről. Ekkor 2070 milliárd forint bruttó termelési értékkel ez volt a harmadik legnagyobb feldolgozóipari ágazat. A szektor 8322 vállalkozása 96 400 alkalmazottat foglalkoztatott, ám 2004 és 2008 között nyolc százalékkal csökkent a működő élelmiszeripari vállalkozások száma Magyarországon. A kisebb élelmiszer-feldolgozó vállalkozások tömegei szorultak ki ekkor a piacról, mivel sem mennyiségben, sem szállítási rugalmasságban nem tudtak megfelelni a kereskedelmi hálózatok támasztotta kihívásoknak.

Felemás növekedés
Az elmúlt 15 évben az élelmiszeripar belföldi értékesítése csupán három esztendőben tudott érezhetően nőni: 2002-ben, 2012-ben és 2014-ben. Két éve a KSH adatai szerint a termelés 11 százalékát kitevő élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás 4,8 százalékkal emelkedett, a termelés majdnem egynegyedét kitevő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása viszont 1,7 százalékkal mérséklődött a bel- és külpiaci eladások visszaesése miatt. Ezen eddig nem sokat lendített a tavaly év eleji áfacsökkentés sem. Az egyéb élelmiszerek – ide sorolják többek között a cukor- és édességgyártást, illetve a tea-, kávéfeldolgozást is – gyártásának volumene viszont számottevően, 9,8 százalékkal nőtt. Sőt! A 2013-ban a legnagyobb visszaesést elszenvedő gyümölcs-, zöldségfeldolgozás kibocsátása is közel 10 százalékkal emelkedett, elsősorban az értékesítés több mint kétharmadát adó export 8,8 százalékos bővülésének köszönhetően. A hazai értékesítés nagysága viszont elmaradt az előző évihez képest, a csökkenés mértéke 4,7 százalék volt. A bortermelés, az ásványvízgyártás is nőtt 2014-ben, igaz, kisebb mértékben. Az alágazat 5,9 százalékkal erősítette az italgyártást.
2010 után hiába lehetett volna újból nagyobb mennyiségű árut eladni akár a FÁK-országokban is, már nem létezett a korábbi termelési volumen.

Lázár János szerint a multi jelenlét okoz versenyhátrányt az iparágnak.

– A magyar termelési deficit 2011-ben a rendszerváltás előtti öt év átlagához viszonyítva több mint négymilliárd euró volt, vagyis ennyivel kevesebbet termeltek az ország élelmiszeripari cégei a harminc évvel azelőttihez képest – mutatott rá dr. Raskó György agrárközgazdász egy korábbi nemzetközi konferencián tartott beszédében. Magyarországon a 2004-es az uniós csatlakozást követően az élelmiszeripari termelés – az agrárágazatba érkező növekvő támogatás ellenére – drasztikusan csökkent, majd 2013-ig stagnált, szemben például Lengyelországgal, amely az uniós csatlakozást követően szinte valamennyi fontos termékének termelését növelni tudta.

A külföldön is versenyképeseké a jövő

A rendszerváltás, az uniós csatlakozás miatti piacnyitás és a néhány éve tapasztalt világgazdasági válság által okozott sorozatos sokkhatást az élelmiszeripar talán kezdi leküzdeni. A számok tanúsága szerint a talpon maradt és sikeres cégek legtöbbje növeli a beruházásait, visszatért az innovációs kedv, és újból téma a fejlesztés. És a néhány éve alapított, mostanra jelentős sikereket elkönyvelő új vállalatok is egyre nagyobb teret hódítanak maguknak a hazai élelmiszeriparban.

A versenyképesség helyreállítását célzó kormányzati stratégia

Stabil finanszírozás, kiegyensúlyozott gazdálkodás

  • Az egyszerű hitelhez jutás elősegítése
  • Egyéb forrásbevonási lehetőségek ösztönzése
  • Nehéz helyzetű vállalkozások válságkezelése
Innovatív, hatékony vállalkozások
  • Műszaki-technológiai korszerűsítés
  • Termékpálya- és szakágazati szerkezetátalakítási programok
  • Tudástranszfer kiépítése, K+F+I programok.
Korszerű tudással rendelkező humánerőforrás
  • Stratégiai gondolkodás elterjesztése a menedzsmentben
  • Elegendő, felkészült és megbecsült (elismert), elégedett munkaerő
Egyenrangú pozíció az élelmiszerláncban
  • Termékpályaszintű gondolkodás megerősítése
  • Vertikális és horizontális együttműködés kiszélesítése (feldolgozói értékesítő szervezetek, regionális élelmiszer-feldolgozó központok, rövid ellátási láncot célzó programok, együttes piacra jutást támogató logisztikai, kereskedelemfejlesztési központok, együttműködések prioritása a támogatásoknál).
Piaci pozíció megerősítése
  • Kül- és belpiaci lehetőségek ismerete és kihasználása
  • Közösségi marketing kihasználása
  • Magyar élelmiszerek ismertségének, keresettségének javítása
  • Fogyasztói bizalom és tudatosság növelése
Támogató vállalkozási környezet
  • Stabil, vállalkozásbarát jogi környezet
  • A vállalkozásokat segítő erős hatóságok
  • Összehangolt támogatáspolitika
  • Versenyképességet támogató, egyszerű adó- és járulékrendszer
  • Élelmiszeripar bel- és külpiaci pozícióinak védelme
Az élelmiszeripari termelés értéke 2012-ben 2524 milliárd forint volt, 2014-ben pedig 2633 milliárd forintra nőtt. Az ágazatban jelenleg működő több mint 6000 vállalkozás mintegy 96 százaléka mikro-, kis- és közepes méretű. Azonban a termelési érték nagyobb részét, több mint a kétharmadát a nagyvállalatok adják. A hazai élelmiszeripari kis- és középvállalkozások mai napig tőkehiánnyal küzdenek, ezért a versenyképességük nem megfelelő.

A kormány 2013-ban az élelmiszer-feldolgozást stratégiai ágazattá nyilvánította, a Vidékfejlesztési Minisztérium pedig elkészítette az ágazat fejlesztését megalapozó stratégiát, amelynek alapvető célja, hogy a hazai élelmiszeripar versenyképességét helyreállítsa. A stratégia kiemelt céljai között szerepel az innováció ösztönzése, a hatékonyságnövelés, a korszerű tudás és a stabil finanszírozási környezet elősegítése. Erre különböző forrásokból 500 milliárd forintot szán a kormány.

A tavaly ősztől elérhető uniós pályázatok óriási lökést adhatnak az ágazatnak (ráadásul épp a múlt héten jelentette be Lázár János, hogy 120 milliárd forintot átcsoportosítottak az uniós pénzekből az élelmiszeripar számára), az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások a kapacitásbővítés mellett energetikai és kutatás-fejlesztési támogatásra is pályázhatnak. A Vidékfejlesztési Program (VP) 1300 milliárdos forrásaiból pedig elsősorban a munkahelyteremtő vállalkozások részesülnek. A következő néhány évben fog kiderülni, hogy a kedvezőbbé váló gazdálkodási feltételekkel mit kezd az ágazat, ki tudja-e használni a lehetőségeket. A Takarékbank tavaly készült prognózisa nagyon biztató, eszerint az élelmiszeripar termelési értéke 2020-ra eléri 3000 milliárd forintot. A mezőgazdasági kibocsátás növekedése és az export lehet a bővülés alapja. Elemzők szerint az árbevételben az utóbbi aránya idén már 40 százalékos lehet, és ezen a szinten marad 2020-ig.

Minden fejben dől el

A viharos körülmények és a rengeteg megszűnő cég ellenére mégis az élelmiszeripar az egyik ágazat, ahol a legtöbb példát találjuk arra, hogy valaki a rendszerváltáskor indított vállalkozását mára közepes méretű családi vállalattá fejlesztette. Hogy mi a titkuk? Valószínűleg sok minden – kinek ez, kinek az –, de az biztos, hogy a stratégiai gondolkodás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy vállalkozás megtalálja helyét a piacon. Fórián Zoltán, a Takarékbank Agrár Központjának vezető elemzője a korábban írt Az EU-csatlakozás vesztese: a magyarországi élelmiszeripar című kutatásában arra a következtetésre jutott, hogy alapvetően mindössze egy okra vezethetők vissza a magyarországi élelmiszeripari piacelhagyások és a koncentrációs folyamatok irányai. Arra, hogy milyen szintű a stratégiai gondolkodás a vállalkozás tulajdonosai és vezetői körében. „Meggyőződésünk, hogy a siker nagyobb részt a tulajdonosok fejében dől el, s csak kisebb részben a vállalkozás adottságain vagy a gazdálkodás körülményein múlik. Az összes többi folyamat visszavezethető erre az okra, kezdve attól, hogy egyáltalán életképes-e az az ötlet, hogy adott körülmények között élelmiszert állítsunk elő, egészen odáig, hogy az adottságokat és körülményeket sikerül-e maximálisan kiaknázni. Ez – természetéből adódóan – nem mérhető egzakt mutató, de a vállalkozások történetét, helyzetét megvizsgálva könnyen eldönthető, hogy megfelelő-e a stratégiai gondolkodás, vagy inkább a körülmények általi meghatározottság, korlátok vezetik a céget” – olvasható a tanulmányban.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo