Kevesebben, kevesebb gyógynövényt gyűjtöttek idén

2017. december 13. szerda - 20:37 / piacesprofit.hu
  •    

Magyarországon 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja a gyógynövény ágazat, amely az idegenforgalom és a turisztika számára is kiemelkedő lehetőségeket biztosít. Ennek ellenére a begyűjtött vadon termő gyógynövény mennyisége folyamatosan csökken. Még megfordítható ez a tendencia.

Magyarországon reneszánszát éli a gyógy-, fűszer, aroma és ipari növények iránti kereslet, gyűjtésük és termelésük éves szinten mintegy 8-10 milliárd forintot tesznek ki. A gyógynövények elsődleges feldolgozását végző mintegy 20-25 üzemben körülbelül kétezer ember dolgozik. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők vagy fitokozmetikumok összforgalma éves szinten 40-50 milliárd forint körül mozog. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik. (Ebben a szegmensben igazi nagyhatalommá válhatna Magyarország.)

Jelenleg összességében körülbelül 20-25 ezer ember foglalkoztatását biztosítja az ágazat, amely az idegenforgalom és a turisztika számára is kiemelkedő lehetőségeket nyújt. Ennek ellenére a begyűjtött vadon termő gyógynövény mennyisége folyamatosan csökken, a tendencia pedig több okra vezethető vissza. Egyrészt a gyógynövénygyűjtők létszámában visszaesés következett be. Míg korábban szezonálisan akár százezer ember is részt vett a gyűjtésben, ez mára pár tízezer főre redukálódott. Hiába változott meg a gyűjtés adminisztrációs és adópolitikai helyzete a vételi jegy bevezetésével, ettől még nem lett több gyűjtő a terepen. (Sőt, a gyűjtögetés adóztatásával éppen az ellenkezőjét sikerült elérni.)

Házikence: hobbiból üzlet
A házi szappanok készítése sokak számára érdekes hobbi, de a Házikence Tanoda ennél sokkal többet ad azoknak, akik náluk tanulnak: az önmagukért vállalt felelősség és egy sikeres üzlet lehetőségét.

Természetesen az aktuális felvásárlási árak befolyásolják a legjobban a gyűjtési kedvet, ezek az árak azonban nem rugaszkodhatnak el a mindenkori világpiaci áraktól, a piac érzékeny, gyakran ciklikus és kiszámíthatatlan. Másrészt Magyarországon folyamatosan zsugorodik a gyűjtés szempontjából szabadon bejárható területek nagysága is valamint demográfiai tényezők is negatívan befolyásolják a gyűjtői létszámot.

A gyógy-, a fűszer- és az aromanövényeink termesztő területe 2017-ben nagyjából a 27 ezer hektárt ért el, ami csökkenő tendenciát mutat, köszönhetően a mák és az olajtök termőterületek visszaesésének.

A gyógynövények termesztése és azok további feldolgozása is jelentős kézimunkaerő igénnyel jár. A munkaerő hiánya a többi ágazathoz hasonlóan mára a termesztésben is komoly gondokat okoz. Míg korábban a gyógynövényipar az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának jelenthetett kitörési pontot, mára ez a helyzet alapvetően megváltozott. Mind a gyűjtés mind pedig a termesztés területén paradigmaváltásra van szükség, megfelelő biológiai potenciállal rendelkező vadon termő fajták termesztésbe vonása elengedhetetlen. A termesztésben szintén fontos a fajtaválasztás és fajtahasználat, csak így érhető el hektáronként a megfelelő mennyiségű drog-hatóanyag produkció. A korszerű, speciális és hatékony technológia alkalmazása nélkül mára a gyógynövény iparág aligha lehet versenyképes. A megfelelő technológiai hatékonyság jelentheti a kitörési pontot a környező versenytársainkkal szemben.

„Zöld hullám” a gyógyászatban
A múlt század második felében sok tekintetben fordulat állt be a lakosság érdeklődésében, preferenciáiban a gyógyításra használt készítményekkel kapcsolatban. A jelenség a technikailag fejlett országokból indult ki. A magasan technizált világban általános életstílussal szemben nőni kezdett a lakosság érdeklődése minden iránt, ami természetes, természet-közeli. Hasonló trendváltás jelei kezdtek megjelenni az 1970-es évektől az orvoslás és gyógyszerelés területén is. Az egyre fejlettebb technikai eszközöket és gyógyszereket alkalmazó evidencia-alapú orvoslás mellett erősödni kezdtek az alternatív orvoslási irányzatok (homeopátia, antropozófia), diagnosztikai és kezelési eljárások (fizioterápia, balneoterápia, manuálterápia, a gyógymasszázs különböző válfajai, aromaterápia, akupunktúra, akupresszúra) és szerek (gyógy-, és aromanövények, egyes állati eredetű termékek, ásványi anyagok), tulajdonképpen „minden, ami természetes és nem szintetikus”. Szinte divatszerűen erősödik az ázsiai tradicionális orvoslási rendszerek európai befolyása, és más kontinensekről származó, Európában eddig ismeretlen gyógynövények alkalmazása is. Az amerikai kontinensen és Európa-szerte ma már a felnőtt lakosság nagyon jelentős hányada (kórképtől függően 30-80%-a) veszi igénybe ezeket az irányzatokat, eljárásokat és az általuk alkalmazott szereket. Az alkalmazott eljárások és szerek rangsorában a fitoterápia a leggyakrabban alkalmazottak között van. Magyarországon, ahol a zöld hullám mintegy 20 éves késéssel jelentkezett, az úgynevezett „természetgyógyászat” kereteiben történt meg ezeknek az irányzatoknak a legitimációja. (20). A gyógynövények terápiás alkalmazását (fitoterápia) is ide sorolták be, ami csak részben tekinthető helyes megoldásnak. Azzal, hogy a szabályozás a fitoterápiát is a természetgyógyászati módszerek, sőt azon belül is az orvosi diploma nélkül is gyakorolható terápiás eljárások közé sorolta, a növényi eredetű termékek indokolatlan hátrányba kerültek a konzervatív orvoslás alapjául szolgáló szintetikumokkal szemben. A fitoterápia nem kellően dokumentált alternatív módszerré történő lefokozása még a szintetikus gyógyszerekkel azonos szinten bizonyított hatásosságú növényi gyógyszereket is a gyógyászati eszköztár (sok orvos által teljesen figyelmen kívül hagyott) perifériájára tolta.
Forrás:
Csupor Dezső, Szendrei Kálmán:
Gyógynövény-eredetű termékek és jogi szabályozásuk hazánkban és a világ más részein