Kettő helyett hetven százalék bízik a növekedésben

A magyar pénzügyi vezetők körében tovább nőtt a gazdasági növekedéssel kapcsolatos optimizmus, saját cégük kilátásait viszont pesszimistábban látják, mint a régió más országaiban működő cégek pénzügyi igazgatói. A hazai vállalatok számára összességében pedig még mindig a gyorsan változó jogi és adózási környezet jelenti a legnagyobb kihívást.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: Pixabay

Bár 2013 második feléhez képest a magyar válaszadók felének nem változott a megítélése vállalatuk pénzügyi kilátásait illetően, az optimista CFO-k száma 35-ről 30 százalékra csökkent, míg a kevésbé bizakodó pénzügyi vezetők aránya 16-ról 20 százalékra nőtt – derült ki a Deloitte 14 közép-kelet-európai országban készített felméréséből.

„Ezzel szemben, a GDP-növekedés kilátásait illetően kiemelkedően optimisták lettek a pénzügyi vezetők: míg 18 hónappal ezelőtt a válaszadók mindössze 2 százaléka jósolt GDP-bővülést, 2013 végére már 28 százalékuk volt derűlátó, a tavalyi év végére pedig már 70 százalékuk tekintett optimistán a gazdasági távlatokra. Ez az eredmény régiós összevetésben kimagasló” – mondta Molnár Gábor, a Deloitte partnere. (De globálisan azért még nem mi vagyunk a legoptimistábbak.)

Vegyes a kép a munkanélküliséget illetően

Annak ellenére, hogy Magyarországon nagyobb ütemben csökkent a munkanélküliség, mint bármelyik vizsgált régiós országban, a hazai pénzügyi vezetők többségének körében vegyes kép alakult ki: már 39 százalékuk ítéli úgy, hogy az állástalanság mértéke csökkeni fog, miközben 2012 elején még csak 5 százalékuk vélekedett így. Azonban a CFO-k 28 százaléka – a kedvező tendencia ellenére is – a munkanélküliség növekedését várja, míg 33 százalékuk semmilyen változásra nem számít.

A vállalati fúziókat és felvásárlásokat illetően nem változott jelentősen a hangulat 2013 végéhez képest: a pénzügyi vezetők több mint fele, 51%-uk számít bővülésre, 38 százalékuk nem vár változást, míg 11 százalékuk némi csökkenésre számít az elkövetkező egy évre vonatkozóan.(2015-ben felforrósodhat a tranzakciós piac.)

Jók az előjelek az idei növekedésre
A K&H Bank vezető elemzője és az Erste Bank elemzői 2,5, az ING szakértője 2,8 százalék körüli bruttó hazai termék (GDP) növekedést vár idén, a tavalyi adatokkal kapcsolatban pedig kiemelték: elsősorban a beruházások, az ipar és a szolgáltatások húzták a bővülést.
A magyar válaszadók fele ítélte úgy, hogy cégük adósságszolgálati képessége nem változik a következő három évben, a hazai CFO-k másik fele ugyanakkor javulásra számít, amely kissé nagyobb arány a korábbi időszakban mérthez képest. A vállalati eladósodottságot nézve szintén enyhe pozitív hangulatváltozás észlelhető a CFO-k körében: az igazgatók mindössze 11 százaléka várja az adósságsúly növekedését, 56 százalékuk nem számít változásra, míg 33 százalékuk csökkenést vetít előre.

Javult a bankhitel megítélése

Habár a magyarországi cégek számára elérhető finanszírozási költségek alakulásáról szintén megoszlanak a vélemények, a pénzügyi vezetők úgy gondolják, hogy egyre könnyebben lehet elérni a vállalkozások számára szükséges hitelforrásokat: 2012 végén még egyetlen válaszadó sem gondolta ezt, ma már 14 százalékuk vélekedik így.

Elsősorban a tartósan alacsony kamatoknak köszönhetően a banki hitelfelvétel megítélése számottevően javult az elmúlt évekhez képest: 2012 végén még csak a pénzügyi vezetők 4 százaléka vélte kecsegtető finanszírozási lehetőségnek a hitelfelvételt, napjainkban már 40 százalékuk látja így.

Tehetségekből nincs hiány

A hazai pénzügyi vezetők 78 százaléka szerint 2015 során sem lesz hiány szakértői munkaerőből pénzügyi területen, és bár 18 hónappal ezelőtt még ennél is magasabb volt az emberi erőforrás bőségét illető optimizmus, a pozitív válaszadási arány régiós szinten kimagasló. Ha mégis meg kell határozni, mely területen van leginkább hiány, akkor elmondható, hogy a közép- és felsővezetői szint számít évek óta a legkritikusabbnak. Fontos változás viszont a korábbi évekhez képest, hogy a megkérdezettek szerint junior szinten nőtt jelentősen a hiány.

A korábbi évekhez hasonlóan még mindig a gyorsan változó jogi és adózási környezet jelenti a legnagyobb kihívást a magyar cégek pénzügyi osztályainak. A hazai CFO-k 72%-a érzékeli úgy, hogy a külső pénzügyi és gazdasági instabilitás a szokásosnál nagyobb fenyegetést jelent.

„A bizonytalan és kiszámíthatatlan gazdasági környezet hatása látszódik a cégek kockázatvállalási hajlandóságán is. A magyarországi pénzügyi vezetők közel háromnegyede szerint a jelenlegi időszak nem megfelelő a vállalati kockázatvállalás növelésére, ehelyett a komplex kockázatkezelés válik egyre nagyobb prioritássá. Ez az óvatosság egyébként az egész régióra jellemző: a közép-európai pénzügyi vezetők többsége a normálisnál magasabb szintű külső kockázatot tapasztal” – tette hozzá Molnár Gábor.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo