Kellenek a bevándorlók a magyar gazdaságnak az MGYOSZ szerint

2016. június 23. csütörtök - 12:10 / piacesprofit.hu
  •    

Célzottan keresni kellene a "kulturálisan beilleszthető", külföldről érkező munkaerő bevonásának lehetőségeit az MGYOSZ munkaerőhiány orvoslására vonatkozó javaslata szerint. A szervezet emellett hatékonyságnövelést, aktív munkaerőpiaci eszközök bevetését és az elvándorlás megállítását szorgalmazza többek között.

A demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők (születésszám 1953-ban 206 ezer, 1998-ban 124 ezer). Ez a tendencia a következő években is determinált – írja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) közleménye.

A munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a fiatal generációk országok közötti mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. (A diákok fele dobbantana.) A külföldi munkavállalás erőteljesebben érinti a szakképzett és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket. A gazdaság elmúlt években megindult bővülése ugyanakkor új munkaerő szükségletet indukál, ráadásul hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt munkaerőigényük túlzott.

A fenti okok miatt egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazatokat ez kiemelten sújt (idegenforgalom, vendéglátás, IT, építőipar, stb.). Az MGYOSZ a hazai munkaerőpiaci helyzet problémáit és az erre adható lehetséges válaszokat gyűjtötte össze a csatolmányban megtalálható komplex javaslatában. Az anyagot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek és Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárnak, továbbá a VKF munkaadói, munkavállalói tagjainak is eljuttatta hazánk legnagyobb munkaadói érdekvédelmi szervezete.

A munkatárs lett a hiányzó nyersanyag

Nem jönnek

Az álláskeresők száma jelentősen csökkent, és ezek jelentős hányada (több mint 40%-a) képzettséggel nem rendelkező állástalan, versenyszférában nem vagy nagyon nehezen alkalmazható, ráadásul helyzetük csak lassan alakítható.

Magyarország nem célországa a harmadik országból érkező munkavállalási célú migrációnak. (A magasan képzett, harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatására kiadott, ún. kék kártyák száma Magyarországon, éves szinten nem éri el a 10 darabot.) Az országon belüli mobilitás elmarad a kívánatostól.

Aki van, az gyengébb

A rendelkezésre álló munkaerő minősége romló tendenciát mutat. Az iskolából kikerülő korosztályoknál a tanulás és a teljesítmény lényegesen kisebb értéket képvisel. Ezt jól illusztrálja a Pisa felmérések romló eredménye is. A digitális írástudás mérés során 34-ből 30. a magyarok. Olvasásban, írásban és matematikában is az OECD átlag alatt teljesítettek a magyar gyerekek. Hiába van meg már számos fiatalnál a diploma, nyelvtudás, ez még kevés ahhoz, hogy megfeleljenek a cégeknek. A cégek a gyakorlat-orinentált tudást, a kommunikációs és problémamegoldó képességeket és a céltudatosságot hiányolják.

A mérséklés lehet az első cél

A demográfiai trendek eredményeként a munkaerőhiánnyal a következő években elkerülhetetlenül számolni kell – írja az MGYOSZ közleménye, amely szerint reális célként ennek mérséklését, a trendek megállítását, lassú megfordítását lehet kitűzni. Az átmeneti időben pedig minden lehetséges módon kezelni kell a munkaerőhiányt annak érdekében, hogy az elmúlt években elindult gazdasági növekedés folytatódhasson, a gazdaság működőképes maradjon.

Ehhez az alábbi eszközöket tartja szükségesnek és kívánatosnak a szervezet:

  • célzottan kell keresni, és kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására (például Lengyelországban 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan nálunk 250 ezer munkavállaló lenne),
  • a bérszínvonal, a reálbérek differnciált emelése összhangban a vállalkozások jövedelemtermelő képességével, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton, illetve munkáltatói döntésekkel,
  • a munkáltatói terhek csökkentése annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre,
  • a közmunka programban foglalkoztatottak egy részének átsegítése a versenyszférába, a belföldi mobilitás élénkítése közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelése révén
  • a költségvetési szférában dolgozók részarányának csökkentése,
  • aktív munkaerőpiaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés, közmunkások képzése a vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel, és az ennek elérését motiváló rendszerekkel a képzők és a hallgatók irányában,
  • a vállalati hatékonyság és ezzel a munkaerő kereslet csökkentése érdekében a hatékonyságnövelő és munkaerő kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása EU-s források bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal.
Két üldögélő ember tábla alatt

Kép:PP archív

Hosszabb távon

Hosszú távon a cél a magyarországi munkaerő kínálat és kereslet egyensúlyának helyreállítása, a gazdaság bővüléséhez és a megfelelő kapacitások kihasználásához szükséges munkaerő biztosítása. A minőségi munkaerő biztosításának, a magyar vállalkozók nemzetközi versenyképességének javítása, a belső munkaerő tartalékok feltárása a versenyszféra számára – fogalmaz az MGYOSZ közleménye, melyhez az alábbi eszközöket ajánlja a szervezet:

  • a népesség és ezzel a munkaerő forrás folyamatos csökkenésének megállítása,
  • a demográfiailag növekvő részarányú és alacsony foglalkoztatási rátájú roma népesség társadalmi felzárkóztató programjának kidolgozása és össztársadalmi összefogással történő megvalósítása,
  • a hátrányos helyzetű rétegek hatékony integrálása, az általános képzettségi szint javítása, újragondolt, kompetencia alapú általános iskolai képzés a 4K előtérbe helyezése (kreativitás, kommunikáció, kooperáció, kritikai gondolkodás), az aktív munkaerő-piaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés,
  • Az nettó elvándorlás mérséklése, megállítása, ennek kulcselemei:

– tisztességes megélhetést nyújtó munkahely

– lakáshoz jutás megkönnyítése

– általános közérzet és pozitív jövőkép

  • a fiatal és idősebb korosztályokban a munkavállalási ráta további növelése,
  • a duális szakképzés kiterjesztése a munkáltatók fokozottabb bevonásával, ösztönzésével,
  • a belföldi mobilitás élénkítése: lakáshoz jutás elősegítése bérház/bérlakás programon keresztül

Valamennyi felsorolt cél megvalósításához szükségesnek tartjuk a hatékonyabb és élénkebb együttműködést a kormányzat és a piac szereplői között, minden foglalkoztatást érintő és oktatási/szakképzési kérdésben a VKF keretei között, annak alapszabályának megfelelően. Mindezekben az MGYOSZ, mint a vállalkozások meghatározó súlyú érdekképviselete továbbra is kész aktívan közreműködni – zárul a közlemény.