Kell-e valakinek a 600 milliárd?

2008. november 06. csütörtök - 22:22 / PP/MTI
  •    

A kormány 600 milliárd forintos pénzügyi mentőcsomagot tett a magyar bankok elé, ám az érdekelt háromból egy már lemondta a részvételt, egy pedig még mérlegel. A szakértők szerint sem fogják felhasználni a pénzt.

A szakértők szerint nem kell
Várhatóan nem sok bank veszi majd igénybe azt a 600 milliárd forintos pénzügyi csomagot, amelyre a Magyar Nemzeti Bank tett javaslatot. – vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők.

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője úgy vélte: a pénzügyi csomag hosszú távon stabilabbá teheti a bankok helyzetét, ugyanakkor rövid távon bizonytalanságot szül a piacon. Egyelőre sok a kérdőjel – fogalmazott. Az elemző szerint nem fogja sok bank igénybe venni a csomag tőkejavító részét, ami azt jelenti, hogy a garanciához sem jutnak hozzá. A csomag két részének összekapcsolása nem szerencsés – vélekedett. Réczey szerint különösen nem valószínű, hogy az OTP vezetése ilyen részvényárfolyam mellett részesedést engedjen az államnak.

Barta György, a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Zrt. elemzője is úgy vélte, hogy várhatóan nem sok bank fogja igénybe venni a csomagot. Ennek elsősorban a csomag két részének összekapcsolása az oka – fejtette ki. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a csomag javíthatja a bankok likviditását.

Ma Magyarországon három bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az OTP és a CIB felel meg a bankmentő csomag követelményeinek – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottság előtt csütörtökön. A pénzintézetek január 31-ig kérhetnek tőkejuttatást, ám, hogy megkapják-e, azt majd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium dönti el.

A CIB Bank nem tart igényt állami tőkejuttatásra, így nem kér a 600 milliárd forintos bankmentő csomagból – felelte az MTI kérdésére Surányi György. A CIB elnöke számviteli okokkal magyarázta, hogy a pénzügyminiszter a CIB Bankot is a bankmentő csomag lehetséges ügyfelei közé sorolta, mivel a CIB szavatoló tőkéje eléri a 200 milliárd forintot.

A CIB olasz anyabankja, az Intesa Sanpaolo Európa egyik legtőkeerősebb bankja és mint 100 százalékos tulajdonos teljes felelőséggel a CIB mögött áll – mondta Surányi György. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a CIB tőkemegfelelési mutatója 10 százalék, a csoport  adózott eredménye az első félév végén 20,4 milliárd forint volt, s az év egészére 30 milliárd forintot meghaladó eredmény várható.

Az OTP Bank a szektor iránti bizalom erősítésére alkalmasnak ítéli a tervezett IMF-bankcsomagot. A BÉT honlapján megjelent közleményük szerint a tervezetben szereplő 600 milliárd forint (mintegy 3 milliárd dollár) komoly stabilizáló erőt jelenthet a magyar bankszektor, s így az OTP Bank számára is. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az OTP csoport tőkehelyzete stabil, jövedelmezősége magas, eszközportfoliója jó minőségű, likviditása menedzselhető.

A megvalósítást célzó törvények megszületése és a részletes feltételek áttekintése után a bank igazgatósága mérlegelni fogja a programban való részvétel célszerűségét. Minderről a Bank közgyűlése jogosult dönteni – áll a közleményben.

Az MKB-nál egyelőre korainak tartják nyilatkozni, mert nem ismerik a szükséges részleteket.

Irányítási jogot is akar az állam

Amennyiben a bankok megkapják a tőkejuttatást, akkor az állam tulajdonossá válik, a nem szavazó részvényeken túlmenően irányítási jogokat is kap – közölte Veres János. A tárca által november 10-ig a parlament elé terjesztendő törvénycsomag rögzíti majd, hogy milyen törvényi feltételek mellett kaphatnak a bankok segítséget.

A tőkejuttatást nemcsak tőzsdén jegyezett bankok kérhetik, az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelő értékmeghatározás dönti majd el, hogy mely bankok tartozhatnak majd e körbe. A feltétel az, hogy a bank 200 milliárd forintos szavatoló tőkével rendelkezzen, e fölött a limit fölött ma három bank van Magyarországon – szögezte le Veres János.

A bizottsági ülés után Veres János újságíróknak azt mondta: a törvénymódosítás és a bankok kéréséről függ majd, hogy egy-egy pénzintézetben milyen mértékű lesz az esetleges állami tulajdon.