Kategóriamenedzsment Klub a GfK-nál

Még viszonylag alacsony a hazai láncok vásárlóinak bolt iránti lojalitása. Ennek növelésére ad lehetőséget a kategóriamenedzsment, amelynek aktuális szakmai kérdéseit a GfK Kategóriamenedzsment Klubjának első összejövetelén vitatták meg február végén, Budapesten.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A 26 résztvevő márkás termékek gyártóit képviselte, és Horváth Annamáriával, a vendéglátó piackutató intézet cégvezetőjével, valamint Fogarassy Gabriella területvezetővel együtt megfogalmazta, hogy mi a kategóriamenedzsment:

„Termékcsoportok kereskedelmi társulásokon keresztüli folyamatos stratégiai menedzselése, amelynek célja az értékesítés és a profit maximalizálása, a fogyasztói igények kielégítésén keresztül. Feltételezi kereskedők és szállítók együttműködését a kölcsönös előnyök figyelembevételével.”

Egyetértettek a jelenlévők abban, hogy hazai és külföldi tapasztalatok alapján a kategóriamenedzsment három legfontosabb sikertényezője a következő:

1. A bolt vagy boltlánc attraktivitása.
2. A vásárlók költésének intenzitása.
3. A vásárlók lojalitása.

Mindehhez az adatokat a GfK ConsumerScan részlege bocsátja rendelkezésre, 2000 magyar háztartás heti vásárlási naplója alapján.

Egy boltlánc vagy -típus attraktivitása objektív és szubjektív tényezőktől függ. A legfontosabbak a következők: üzletek száma, megközelíthetőség, vonzáskörzet, imázs, választék, kiszolgálás minősége, árpolitika, reklám és kommunikáció, akciópolitika.

Mindezek együtt határozzák meg az attraktivitást. Ennek alapján választják ki a vevők a vásárlásuk színhelyét.

A választásokról a penetráció, magyarul a vásárlói hatókör mutatója ad felvilágosítást. Ez az a szám, amely jelzi, hogy egy bolttípust, boltláncot vagy akár egyetlen boltot az összes vásárló hány százaléka keresett fel legalább egyszer adott időszak során.

Az önálló kis boltok vezetnek 95 százalékkal, megelőzve a szupermarketeket 81, a nagy diszkontokat pedig 78 százalékkal. De említést érdemel a hipermarketek 56, a kis diszkontok 52, drogériák 45 és a C+C áruházak 35 százaléka is, a háztartások fogyasztásának vonatkozásában.

A második tényező sikere, a költési intenzitás megint csak több tényezőtől függ. Mégpedig a következőktől: vásárlók összetétele, háztartásaik mérete, vásárlás gyakorisága, vevők beállítottsága, jövedelme és árérzékenysége.

Az egyes bolttípusokban a vásárlók átlagos költése napi fogyasztási cikkekre a következő sorrendet mutatja: Akik C+C áruházban is vesznek árut a háztartásuk számára, azok nyolc hónap alatt 320 000 forintot adtak ki élelmiszerre, háztartási vegyi árura és kozmetikumra. A drogériák vevőinél ez az összeg 306 000 forint. Utána a hipermarketek következnek, majd a szupermarketek és nagy diszkontot 291 000 és 266 000 forint közti átlaggal. A kis diszkontok vevőinél ez az összeg 261 000 forint, míg az önálló kis boltoknál a legalacsonyabb, mindössze 258 000 forint.

A siker harmadik összetevője, a lojalitás a következő mozzanatokból épül fel: elégedettség, imázs, választék, kiszolgálás színvonala, versenyhelyzet, vásárlási gyakoriság, promóciós aktivitás, elérhetőség.

Mindezt egybevetve megállapítható, hogy az önálló kis boltok vevői a napi fogyasztási cikkekre kiadott pénzük 31 százalékát költik el ebben a kereskedelmi csatornában.

A hipermarketek és nagy diszkontok vevői egyaránt 19 százalékot adnak ki, ami azt jelenti, hogy 81 százalékot viszont máshol költenek el. A szupermarketek lojalitási indexe 18, a C+C áruházaké a háztartások beszerzéseinél 13, a kis diszkontoké 10, míg a drogériáké mindössze 2 százalék.

Ezek azok a pozíciók, amelyek javítása a kategóriamenedzsmenttel elérhető. Hogyan? Erre a kérdésre két esettanulmány ad választ a Kategóriamenedzsment Klub legközelebbi összejövetelén, április 25-én.
A részvétel díjtalan.
További információk és jelentkezés Benke Erzsébetnél, a GfK Piackutató Intézetnél. Telefonszáma: 452 30 63; fax: 320 17 76
E-mail: [email protected]

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo