Jövőre tényleg gyorsulhatunk

2016. december 20. kedd - 09:03 / piacesprofit.hu
  •    

A magyar gazdaság lényegében az elemzők szerint már korábban is jelzett pályán halad: az EU-támogatások apálya miatt idén az évi GDP-növekedés 2 százalékra, a régióban az egyik legalacsonyabbra lassul, majd 2017-ben, az EU-transzferek kezdődő dagálya és a gyorsuló fogyasztás-bővülés hatására 3% környékére emelkedik.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

A magyar gazdaság növekedése az elmúlt tíz évben – 2013-2014 kivételével, amikor kiugró mértékben tetőztek a beáramló EU-források – jelentősen elmaradt a régióra jellemzőtől. A magyar gazdaság fogyasztásorientált pályán halad, a beruházási ráta a 2016. évi visszaesés után 2017-ben az EU-transzferek hatására sem megy 20% fölé. A 2016-ban gyengélkedő ipar 2017-ben kissé gyorsul, az építőipar visszaesésről gyors növekedésre vált, az üzleti szolgáltatások – főleg a kereskedelem – viszonylag gyorsan fejlődnek.

A 2017. évi jelentős béremelkedés következtében a fogyasztás a korábban gondoltnál 1 százalékponttal gyorsabban, 5%-kal emelkedik. (Persze a minimálbér emelését sok kisvállalkozás meg fogja szenvedni.) Ugyancsak élénkül a 2017-re várt infláció is, 1,5%-ról 2%-ra. Ugyanakkor az államháztartás 2016. évi helyzete – részben egyszeri bevételek miatt – lényegesen kedvezőbb a korábban gondoltnál. Mivel az alacsony bérre alapozott növekedés kifulladásának, a versenyképesség romlásának, az EU-forrásoktól való túlzott függésnek a kormányzati felismerése nem kapcsolódik össze a magyar modell felülvizsgálatával, valódi fordulat helyett csak átmeneti javulásra, az EU-források folytatódó felélésére és a régiótól való további leszakadásra számíthatunk – derült ki a GKI Gazdaságkutató frissen közzétett előrejelzéséből.

Utoljára Gyurcsány alatt volt ilyen jó
November után decemberben ismét emelkedett a GKI konjunktúraindexe. A felmérés szerint az üzleti várakozások kissé, a fogyasztóiak erőteljesebben emelkedtek, s ez utóbbiak ezzel tízéves csúcspontjukra jutottak, megközelítették 2006. áprilisi szintjüket.

Még többen fognak dolgozni

A foglalkoztattak száma 2016-ban 3%-kal – a nemzetgazdaság valamennyi szektorára kiterjedően – bővül. Ez a konjunktúra még kedvező alakulásának, a külföldi munkavállalás további dinamikus bővülésének és a közfoglalkoztatás további emelkedésének eredménye. 2017-ben – a választást megelőző évben – a kormányzat várhatóan segíteni fogja a foglalkoztatás további növekedését, noha a bürokrácia elleni harc keretében állami munkahelyek tömeges megszűnésének és a közmunka visszafogásának lehetőségét is felvillantotta. A foglalkoztatás bővülése 2% körüli lesz, a munkanélküliségi ráta a 2016. évi 5,2% után 5% körül lesz. A közmunka értékteremtő képességét reálisan figyelembe véve a munkanélküliség kb. 8%-os. A minőségi munkaerőből viszont egyre nagyobb a hiány. A vállalati hitelállomány csökkenése már 2016-ban, a lakossági – az ingatlanhitelek kivételével – csak 2017-ben áll meg. A hitelállomány minősége javul. A bankrendszer likviditása és tőke-megfelelési mutatója (20%) kimagaslóan jó.

Jól keresnek majd jövőre a magyar cégek
Jól fognak keresni a hazai kkv-k a következő egy évben, átlagosan 6,9%-os árbevétel és 4,6%-os profitnövekedést valószínűsítenek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból. Árbevételük következő egy évi alakulását tekintve a kereskedelmi cégek, a profitot nézve azonban a szolgáltató szektor a legoptimistább.

A belső és külső egyensúly nagyon kedvező

Az államháztartási hiány ötödik éve 3% alatt van, 2016-ban feltehetőleg 2% alatt, 2017-ben 2,5% körül alakul. A folyó fizetési és tőkemérleg 2009 óta évről évre szinte folyamatosan növekvő többletet mutat. Mindennek árnyoldala a növekedésellenes adószerkezet, a nagy állami elosztási rendszerek leromlása, a költségvetési politika átláthatatlansága, illetve a működőtőke-beáramlás megállása. 2017-ben az adócsökkentések költségvetési terhét a kényszerű vállalati béremelések nagyrészt ellentételezik, de a választások előtt számos területen költekezés, s ezzel a deficit emelkedése várható. Az államadósság várhatóan közel évi 1 százalékpontos csökkenése megfelel az EU elvárásainak. A külső finanszírozási képesség 2015-2017-ben alig változik, a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások ellentétes irányú változása ugyanis nagyrészt kioltja egymást. A GDP-arányos külső finanszírozási képesség viszont enyhén csökken.

Többhónapos árszínvonal-csökkenést követően, a 2016. szeptemberi 0,6% és októberi 1% után novemberben 1,1%-ra, hároméves csúcsára emelkedett az infláció Magyarországon, ami egyértelmű trendfordulót jelent. Az elmúlt hónapokban az euróövezetben is folyamatos az áremelkedés, a novemberi infláció 0,6%. Magyarországon idén éves átlagban 0,4%, jövőre 2% körüli áremelkedés várható. A jegybanki alapkamat várhatóan 2017 végéig 0,9% marad, de a nem konvencionális módszerekkel való lazítás folytatódik. Az euró/forint árfolyam éves átlagban 2016-ban 312, 2017-ben 315 körül lesz.