Jövőre felfut az európai és leül a magyar növekedés

2014. november 06. csütörtök - 19:37 / piacesprofit.hu
  •    

Idén az Európai Unióban 1,4 százalékos gazdasági növekedés várható, 2015-re azonban már 1,7 százalékos emelkedést jósolnak. Magyarországon ugyanakkor az idei évben 3 százalékos, 2015-ben pedig 2 százalékos GDP emelkedést prognosztizálnak.

Kép: Pixabay

Továbbra is az orosz-ukrán konfliktus a legnagyobb bizonytalansági tényező az európai gazdaság növekedésének szempontjából. A 35 ország 41 munkaadói szervezetét tömörítő BUSINESSEUROPE – melynek hazai tagszervezete a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) – legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy a geopolitikai feszültségek mellett az is problémát okoz az európai vállalatoknak, hogy nehezebb lett az utóbbi fél évben hozzáférni az Európai Unión kívüli piacokhoz. Habár az orosz-ukrán válság nem volt jelentős hatással az Európai Unió gazdaságának egészére, egyes országokat és vállalatokat mégis keményen érintették az elmúlt hónapok eseményei. Elsősorban a kelet-európai térség országaira hatott ki a konfliktus, hiszen például 2013-ban a litván exportnak 20, a lett exportnak pedig 16 százalékát adta az oroszországi együttműködés. Hazánkban ez az érték megközelítőleg 3 százalék, az európai országok közül pedig – nyilvánvalóan az ország földrajzi fekvése miatt is – legkevésbé Portugáliát érinti a helyzet, hiszen exportforgalmának mindössze 0,6 százalékát érintik az orosz üzletek. (A versenyképességünk ugyan javult, de a szomszédaink kezdenek lehagyni minket, már Bulgáriával vagyunk versenyben.)

A BUSINESSEUROPE előrejelzéséből látszik továbbá, hogy Európa gazdasági fellendülése ugyan veszített lendületéből a szervezet tavaszi jelentése óta, az Európai Unió mégis várhatóan 1,4 százalékos GDP növekedéssel zárja az idei évet. Előrejelzésük szerint az Európai Unió tagállamainak átlagos államháztartási hiánya 2,9 százalék lesz, míg a GDP arányos adósságállomány 90,1 százalék körül alakul az idei évben.

Jövőre megindul a javulás

2015-ben előreláthatólag megindul a javulás, hiszen a szervezet az Európai Unión belül 1,7 százalékos GDP növekedést prognosztizált 1,3 százalékos infláció, valamint az idei szinthez képest 9,5 százalékra csökkent munkanélküliségi ráta mellett. A tagállamok átlagos államháztartási hiánya 2,6 százalékra csökken, a GDP arányos adósságállomány pedig visszaszorul 89,6 százalékra.

Magyarország idei GDP növekedése várhatóan 3 százalék körül alakul, jövőre azonban alacsonyabb, mindössze 2 százalékos javulást jósolt a BUSINESSEUROPE. Ezzel szemben legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország GDP növekedése viszonylag stabil: az idei 1,3 százalékos növekedést jövőre 1,2 százalékos emelkedés követi, de a helyzet a szomszédainknál is kedvezően alakulhat: Romániában a 2014-es 2,5 százalék után 2015-ben 2,6 százalékos növekedést jósolnak. Szlovákia esetében már optimistábbak a kilátások, hiszen az idei 2,2 százalékot jövőre 3,1 százalékos növekedés követheti majd.

Hét éve nem volt ilyen ígéretes őszkezdet
Immár sorozatosan tizenöt hónapja bővülésről szóló hírek érkeznek a magyar gazdaságból. Az októberi adatok alapján 2007 óta nem voltunk ilyen kedvező helyzetben.

A geopolitikai feszültségek mellett negatív hatása lehet az Európai Unió gazdasági kilátásaira, hogy egyre nehezebb elérni a  Európán kívüli piacokat, a tőkéhez való hozzáférés visszaesett, a háztartások pedig nem tudják a jövedelmük egy részét öngondoskodásra fordítani. A tavaszi előrejelzéshez képest azonban javult a helyzet az adózás, a kereskedelmi súlyozású árfolyam, illetve a világ többi részének általános növekedésének tekintetében.

A vállalkozásoknak drága az energia

Az energiaárak globális csökkenése jelentősen hozzájárul az alacsony inflációhoz, azonban az ipari áram ára az Európai Unióban továbbra is több mint duplája az Egyesült Államokban és Oroszországban fizetendőnek. A BUSINESSEUROPE előrejelzésében rámutat, hogy a jelenlegi helyzet veszélyezteti az Európai Unió iparának versenyképességét, ezért az európai vállalatoknak olyan irányelvekre van szüksége, amelyekkel hatékonyan csökkenthetők az energiaárak. Véleményük szerint szorgalmazni kell többek közt a megújuló energiaforrások használatát, illetve az energiaszektorra kivetett adó mérséklését.

„Az uniós szinten végrehajtott strukturális reformok segítettek a növekedési ütem javításában, ugyanakkor további lépésekre lesz szükség, többek között a munkaerőpiac rugalmassága, a tőkéhez való hozzáférés javítása és az egységes piac fejlesztése terén. Magyarországra rátérve két dolgot emelnék ki. A GDP arányos K+F+I ráfordítások aránya az elmúlt 10 évben egy százalék körül mozgott, az utóbbi néhány évben ugyanakkor növekedésnek indult, és 2013-ban megközelítettük az 1,5% százalékot. Létfontosságú, hogy ezt a területet a kormányzati döntéshozók és a vállalatvezetők is megfelelő súllyal kezeljék a jövőben, hiszen meggyőződésem, hogy az innovatív megoldások jelentik a növekedésünk kulcsát. A következő uniós költségvetési ciklusban 2,1 milliárd eurót költhet Magyarország K+F+I-re, ami duplája az előző időszakban kapott kohéziós támogatási keretnek, így várhatóan lesz lehetőségünk tovább növelni a GDP arányos ráfordításunkat. A másik fontos kérdés a munkanélküliségi ráta, amely 2015-ben is átlagosan 10 százalék felett várható az unió tagországaiban., Magyarország ebben a tekintetben kifejezetten jól szerepel a várható 8 százalék körüli szinttel, azonban az élő munkát terhelő költségek további csökkentése is elengedhetetlen ahhoz, hogy a versenyszférában is folytatódjon a foglalkoztatás bővülése” – mondta Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke.

Egy kicsit sötétebb a jövő – de még mindig fényes
A hazai kkv-k következő egy évre vonatkozó pénzügyi várakozásai tovább mérséklődtek, átlagosan 5,3 százalékos árbevétel és 3,5 százalékos eredménynövekedést feltételeznek. Az ismételt csökkenés ellenére ezek az értékek továbbra is felülmúlják az elmúlt pár évre jellemző várakozásokat. Pénzügyeik jövőbeni alakulását tekintve a mikrovállalkozások, míg a szektorok közül egyedül a szolgáltató cégek várnak átlag feletti növekedést.