A legfeljebb 250 alkalmazottat foglalkoztató, 50 millió eurónál kisebb pénzügyi forgalmat generáló vállalkozásokat sokan az európai gazdaság fő motorjának tekintik - számol be a Jogi Fórum. Az EU évek óta hangsúlyozza ezeknek a vállalkozásoknak a fontosságát, de még nincs olyan átfogó szabályozás, amely egységesen kijelölné a működésük megkönnyítésére, versenyképességük javítására szolgáló jogszabályi kereteket. Az Európai Kisvállalkozói Törvény néven futó kezdeményezés amerikai koncepció alapján készül. Az Egyesült Államokban külön kormányzati szerv koordinálja a kisvállalkozások fejlesztését, hitelhez jutásukat, az egyes szektorokban, illetve vállalkozói csoportok számára nyújtandó támogatások igénybe vételét.
Európában hivatalosan a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia tűzte ki célul támogatásukat, ennek eredményeként készítette el a Bizottság a 2005-ben megjelent kisvállalkozói politikáját, melynek keretében számos kezdeményezés született az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Az Európai Kisvállalkozói Törvény koncepciója a vonatkozó joganyag és a kialakulóban lévő kezdeményezések összefoglalása, első tervezete 2008 júniusában jelent meg. Az EKT célja a kisvállalkozások szerepének erősítése a munkahely-teremtési folyamatokban, amelyek ezáltal nem csak iparágakban működhetnének. Végső soron az unió így is megpróbálja elejét venni a munkahelyek fejlődő országokba történő átáramlásának.
Laza törvénycsomag
Sokan azonban csak látszatintézkedésnek tekintik az Európai Kisvállalkozói Törvényt, mert az az elnevezésével szemben nem egyetlen jogi erővel bíró dokumentum, hanem különböző, kötelező és nem kötelező elemekből álló intézkedéscsomag. Ebben négy konkrét jogalkotási kezdeményezés szerepel. Az egyik az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet, amely mentesíteni fogja az állami támogatás egyes kategóriáit az előzetes bejelentési kötelezettség alól, így a kkv-knak juttatott állami támogatások területén hatályos rendeletek által már lefedett kategóriákat, továbbá a képzéshez, foglalkoztatáshoz, K+F-hez nyújtott támogatásokat, a regionális támogatásokat, és esetleg új támogatási kategóriákat is.
Az új rendelet egyszerűsíteni és egységesíteni fogja a kkv-kra vonatkozó hatályos szabályokat, és növelni fogja a kkv-k beruházási támogatásainak intenzitását. Az EKT része továbbá egy európai magánvállalkozói státusz létrehozásáról szóló rendelet, valamint egy ÁFA irányelv, amely a kisvállalkozásokat leginkább érintő helyi érdekű szolgáltatások és munkahelyek tekintetében állapít majd meg kedvezőbb adózási szabályokat. A kkv-k érdekét szolgálja a késedelmes fizetésekre vonatkozó irányelv tervezett módosítása is, amely elősegítené a kereskedelmi ügyletekből származó fizetések határidőben történő lebonyolítását.
A fenti kezdeményezések mellett az EU az EKT révén kívánja elérni olyan további célok megvalósulását is, mint például a kisvállalkozásokat érintő tagállami adminisztratív terhek csökkentése, a jogszabályi változásokról történő folyamatos tájékoztatás, egyszerűbb hitelügyintézés, több lehetőség a közbeszerzési eljárásokban való részvételre. A célok elérésére szolgáló okok nyilvánvalóak. Kimutatások szerint a kkv-k esetében az egy munkavállalóra jutó átlagos terhek arányukban kb. tízszeresét jelentik a nagyvállalatok hasonló költségeinek, annak ellenére, hogy az EU egyébként is prioritásként kezeli a kérdést és az elmúlt években számszerűsíthető eredményeket is sikerült elérni e téren. A terhek átlagos nagysága visszavezethető a jogszabályi változások eredményeként jelentkező kiadásokra is, ezek csökkentése a törvényalkotás fejlesztésével megoldható. A francia elnökség a gazdaság fejlesztése érdekében amerikai mintára meghatározza a közbeszerzési eljárásokban nyertes kkv-k minimális arányát is.
Kedvező fogadtatás, kritikai észrevételek
Bár az EKT meglehetősen nagy területet fog át és kedvező fogadtatásban részesült, a gazdasági szereplők szerint vannak további területek, ahol sürgős előrelépésre van szükség. Ilyen a közösségi szabadalom ügye, amelynek tekintetében az európai uniós tagállamok még mindig nem képesek dűlőre jutni. Hiányolják továbbá a hivatkozást a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésben segítő programra (Environmental Compliance Assistance Programme - ECAP) és az EKT program megvalósításának pénzügyi alapjait.
A csomag most valószínűnek látszó 2009. évi elfogadása azonban nem jelent azonnali megoldást, a jogi erő hiánya miatt ugyanis az egyes tagállamokra hárul annak meghatározása, hogy mit és milyen mértékben vesznek át belőle. A tagállami felkészülés tehát döntő fontosságú, mert a globális hitelválság következményeinek enyhítésében is segítenie kell a kisvállalkozásokat.
