Jobban van, de még törékeny a magyar bankrendszer

2010. július 08. csütörtök - 23:19 / PP/MTI
  •    

Fenntartja a magyar bankrendszerre érvényben lévő negatív kilátását a Moody's Investors Service, tekintettel a továbbra is kedvezőtlen hazai és globális gazdasági viszonyokra, amelyek a bankok működési környezetére és a bankrendszeren belül érvényesülő kockázatokra is hatással vannak - áll a nemzetközi hitelminősítő csütörtökön Londonban kiadott átfogó szektorelemzésében, amely szerint a tervezett bankadónak is negatív hatása lehet a magyar bankok teljesítményére.

A cég közölte, hogy az idén nem vár növekedést a magyar gazdaságban. A Moody’s a 33 oldalas elemzésben azt írta: jóllehet a magyar bankszektor stabilitása javult a tavalyi első félévi állapothoz képest, a kockázatok közül azonban sok változatlanul jelen van, és a cég ezért a magyar bankrendszert továbbra is a "törékenyebbek" között tartja számon a közép-kelet-európai térségen belül. 

A hitelminősítő közölte: a szektor jó első negyedévi teljesítménye ellenére változatlanul negatívan ítéli meg a magyar banki szféra idei egész évi profitkilátásait. Ezzel összefüggésben a Moody’s kiemeli: véleménye szerint a pénzügyi szektorra kiróni tervezett különadó "jelentős negatív hatást gyakorolhat" a bankok idei jövedelmezőségére. A Moody’s a bankok tőkeellátottságának szempontjából is a "fő bizonytalansági tényezők" egyikének nevezi a tervezett bankadót.

A cég szerint jóllehet a múlt hónapban bejelentett gazdasági akcióterv igyekszik kerülni a magánszemélyek adóterheinek növekedését, "egyes intézkedések azonban, köztük a bankok különadóztatása" további negatív hatást gyakorolhat az egyébként is lanyha gazdasági növekedésre. A bankszektor alacsony hitelezési hajlandósága máris lassítja a kilábalási folyamatot – áll a Moody’s csütörtöki londoni elemzésében.

Növekedés: idén semmi és jövő miatt is aggódhatunk?

A hitelminősítő a magyar bankrendszer makrokörnyezetéről azt írta: megítélése szerint a magyar gazdaság jelenleg "a törékeny stabilizáció állapotában" van. A hazai össztermék tavaly reálértéken 6,3 százalékkal esett, és az idei növekedési kilátások is "sivárak". A kilábalás motorja továbbra is kizárólag a külső kereslet – áll az elemzésben. Mindezek alapján a Moody’s az idén zéró, jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést vár Magyarországon.

A cég szerint a magyar gazdaság "gyorsan visszacsúszhat a recesszióba", ha exportpiacain lefullad a kereslet. A ház ugyanakkor kedvező fejleményként értékeli, hogy a magyar hatóságok "figyelmének középpontjába kerültek" a lakossági devizahitelezés kockázatai, és a kormány kezdeményezte a devizaalapú hitelek arányának korlátozását. A Moody’s az elemzésben megjegyzi, hogy a magyarországi bankok még a pénzügyi válság idején is folytatták a devizahitelezést.

A cég a kedvező folyamatok között emeli ki azt is, hogy a lakáscélú hitelek piacán a folyósítások összetétele máris fokozatosan tolódik a forinthitelek felé. A Moody’s adatai szerint 2010 első negyedében a folyósított új jelzáloghitelek 50 százaléka volt forintkölcsön, jóllehet 2008-ban ez az arány nem érte el a 10 százalékot. 

A hitelminősítő szerint azonban a jelenlegi devizaalapú kinnlevőség-portfólióhoz kötődő kockázatok valószínűleg hosszabb távon fennmaradnak.

Magyarország: egy százalékos bukási arány
A Moody’s a múlt hét elején külön átfogó elemzést tett közzé Londonban a kelet-európai térség több országának devizahitelezési gyakorlatáról. Abban az összeállításában – amely Magyarországgal és Lengyelországgal, illetve Oroszországgal, Ukrajnával és Kazahsztánnal foglalkozott – a cég elemzői azt írták: becslésük szerint Magyarországon a bankrendszer-szintű lakáshitel-állomány összértékéhez mérve 1,0 százalékos, a bruttó kinnlevőség-portfólió arányában 0,5 százalékos járulékos hitelveszteség lesz köthető a devizaalapú hitelekhez.
Lengyelországban e járulékos veszteségarány a ház várakozása szerint 0,9, illetve 0,3 százalék lesz. A FÁK-térség vizsgált államaiban jóval magasabb járulékos hitelveszteség-arányokra számítanak a Moody’s szakértői a devizahitelek miatt: a jelentés szerint Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban várhatóan a teljes kinnlevőség-állomány 2,4, 4,6, illetve 5,0 százalékának megfelelő hitelveszteség-többlet kapcsolható a devizaalapú hitelekhez.