Jobban keresünk, de nem érezzük

2013. május 22. szerda - 13:35 / piacesprofit.hu
  •    

A bruttó keresetek 2,9, a nettó átlagkeresetek 4,2 százalékkal nőttek a 2013 január-márciusi időszakban. A fékező inflációt figyelembe véve, ha mérsékelten is, de emelkedtek a reálkeresetek, a Policy Agenda friss felmérése szerint azonban ebből nem sokat érez a lakosság.

Az idén január-márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 225 600 forint volt, 2,9 százalékkal magasabb, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt. A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset 147 800 forint volt, 4,2 százalékkal nőtt egy év alatt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsora alapján. Nemzetgazdasági szinten a márciusi bruttó átlagkereset 229 691 forint volt a februári 222 503 és a januári 224 504 forint után.

A legjobban, s legkevésbé fizetett állások
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 464 300 forint. Ezt követte az információ és kommunikáció 436 900 forinttal, majd az energiaipar 379 400 forinttal.
A legkevesebbet, 146 000 forintot a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban dolgozók kerestek. A következő 161 700 forinttal a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, illetve 163 200 forinttal a humán-egészségügyi, szociális ellátás volt.

A versenyszférában mértékkel emeltek

A versenyszférában átlagkeresetek 2,5 százalékkal nőttek a január-márciusi időszakban, a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan bruttó 234 700 forintot vittek haza. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve átlagosan 3,3 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése, az átlagkereset így 212 600 forintot ért el január-márciusban. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 4,5 százalékkal, 205 000 forintra emelkedett.

Nettó bérek foglalkoztatónként
A versenyszférában a nettó keresetek 3,9, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 4,2, a nonprofit szervezeteknél 5,4 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. Nemzetgazdasági szinten a családi kedvezmény nélkül számított átlagos nettó kereset a fizikai foglalkozásúaknál 103 100, a szellemi foglalkozásúaknál 193 000 forint volt a KSH adatai szerint

A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 4,7 százalékkal emelkedett. A közfoglalkoztatást is figyelembe véve 4,2 százalék volt a plusz. Figyelembe véve, hogy ugyanebben az időszakban (január-március között) az átlagos infláció 2,9 százalék volt (márciusban 2,2, februárban 2,8. januárban 3,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak) a reálbér 1,3 százalékkal nőtt átlagosan.

A kis cégek nem látszanak a statisztikában
A béremelésre a legnagyobb hatást a kormánynak a minimálbér január 1-jei 5,4 százalékos emelése gyakorolta. A bérek növekedésének megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy a KSH kereseti felmérésének adatai az 5 főnél többet foglalkoztató cégeket tartalmazza. A Policy Agenda által korábban készített elemzések alapján viszont azt tapasztaltuk, hogy az ennél kisebb vállalkozások esetében nem éri el a bérnövekmény a 3,9 százalékos szintet sem, hiszen a gazdasági válság leginkább a kis létszámú cégek lehetőségeit nyirbálta meg.

Nem érezzük a jólétet

Elvileg jobban élünk tehát. A Policy Agenda által május elején végzett kutatás azonban azt mutatja, hogy az emberek egyelőre nem érzik a bérnövekedést.

A felmérésben azt kérdezték meg, hogy mit tapasztalt akár saját maga esetében, akár ismerősi körben, hogyan változtak január 1-hez képest a bérek. A válaszadók 25 százaléka azt mondta, hogy érzése szerint csökkentek a bérek, 40% szerint nem változtak, míg a relatív sokan, 25%, 5% alatti béremelkedés érzett. Csupán 4% kapott legalább akkora, mint amennyivel a minimálbér megemelkedett. A maradék 6% azt mondta, hogy nincsen ilyen irányú tapasztalata, vagy nem tudta megítélni a keresetek változását.

Nagyok a régiós különbségek

Érdemes megnézni regionális eltérések szerint is az adatokat. Látható, hogy a keresetek alapján jelenleg nagy a különbség az egyes területek között. Jellemző a magyar nemzetgazdaság főváros centrikusságára, hogy az országos nettó átlagot (2012. IV. negyedévben 141 ezer forint) egyedül Budapest haladja meg (178 ezer forinttal). A „legjobban” és a „legrosszabbul fizetett régió” között 1,5-szeres volt a különbség.

Generációs különbségek
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy 40 év alatt és afölötti aktív korosztályok másképpen ítélik meg a keresetek változását. A 18-39 év közöttiek 61% mondta, hogy szerinte nem nőttek a bérek ez évben, míg 40 évtől felfele ez 69% volt. A nyugdíjas korúak esetében ez az érték visszaesett 60%-ra bár esetükben megnőtt azon válaszolók száma (10%), akik azt mondták nincsen a keresetek változására irányuló tapasztalatuk.

Egyértelműen jelentős a differencia attól függően, hogy hol élnek az emberek, és ez egyben befolyásolja a saját helyzetük megítélését is. A Dél-Dunántúlon (70%), az Észak-Alföldön (66%) és a Dél-Alföldön (66%) élők az átlagnál pesszimistábbnak látják helyzetüket, e régiókban az országos 65%-os aránynál többen érzik azt, hogy csökkentek, vagy stagnáltak a keresetek január 1-je óta. A fejlett gazdasági központokkal rendelkező Nyugat-Dunántúlon a foglalkoztatottaknak csak 58%-a gondolja, hogy nem nőttek ez évben a kereseteik.

Okok és következtetések

Az adatok értelmezéséhez és a társadalmi érzethez az is hozzátartozik a Policy Agenda elemzése, hogy nyilvánvalóan a legritkább esetben hasonlítjuk keresetünket az egy évvel ezelőtti értékhez. Amennyiben a 2012. decemberi adatokhoz viszonyítjuk a jelenlegieket, akkor a KSH szerint is jövedelemcsökkenést látunk. Ugyanis míg 157 ezer forint volt a decemberi nettó átlagjövedelem, addig ez csupán 150 ezer forint volt márciusban. Ennek egyik oka természetesen az, hogy az év utolsó két hónapjában általában megemelkednek a nem rendszeres jövedelmek (jutalom, egyszeri kifizetések), és ezután a januári bérek azt az érzetet kelthetik, hogy akár jelentősen csökkent a dolgozók jövedelme.

Azt is látni kell azonban az okok mögött, hogy az egyéb kutatások által mutatott negatív közhangulat is általában befolyásolja az életszínvonalunkat érintő tényeket. A mindennapi fogyasztási cikkeknek a tényleges emelkedésüknél nagyobbnak érzett drágulása, az ország jövőjének borús megítélése, és egyéb a közmegítélést befolyásoló események mind azt az érzetet keltik, hogy negatívabb a jövedelmek változása is, mint a statisztikai adatok.

Bérajánlás mérték nélkül
Az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését – tartalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén megszületett országos bérajánlás. A megállapodásban ugyanakkor az emelésről konkrét szám nem szerepel.