Kép: Pixabay

Tudjuk, hogy az IQ fontos és már fiatalon indikátora lehet az egyén későbbi szakmai előmenetelének, sikereinek, sőt fizetésének is. De tudósok mostanában egyre inkább azt hangsúlyozzák, hogy az egyén IQ-jánál talán még fontosabb a társadalom egészének az IQ-átlaga. A George Mason University munkatársa, Garett Jones közgazdász -aki kollégájával W. Joel Schneiderrel kutatta az IQ-statisztikákat- ezt nevezi az "IQ paradoxonának".

Ha egy országon belül nézik az emberek eredményeit az IQ-teszteken és mekkora a keresményük, az összefüggés még nem igazán jelentős: csak annyit lehet megfigyelni, hogy 1 IQ-pont 1 százalékkal magasabb a fizetést jelent. De amint országok között vetik össze az emberek IQ-átlagát és a jövedelmüket, egy IQ-pont már 6 százalékkal nagyobb keresetet jelent az egyénnél.

Okosabb = termelékenyebb

Jones szerint az IQ azért jár nagyobb termelékenységgel, mert a magasabb értelmi szint együttműködési készség és türelem meglétét is feltételezi. De mi a 6%-os jövedelemnövekedés oka? Jones úgy látja, ha magas IQ-val rendelkező emberek kerülnek össze egy munkahelyen, akkor az multiplikátorként működik. Az említett pozitív emberi tulajdonságok kedvező hatása megsokszorozódik a cég teljesítményében. Ezért is fontos, hogy a kormányok befektessenek az oktatás fejlesztésébe. Már Széchenyi István kora óta tudjuk, hogy „egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” De egy nemzetgazdaság ereje is, amint azt a pszichológiai és közgazdasági kutatások mutatják.

Jones a türelmet tulajdonképpen kapcsolatba hozza a tőkekivitellel, illetve annak hiányával. Amikor az emberek türelmesek és képesek késleltetni az örömszerzést (gratification), vagyis a jövedelmüket nem költik el gyorsan, céges értelemben pedig a profitot nem fizetik ki osztaléknak, akkor a nyereség az országban marad - nem fordítják a bért az emberek rögtön külföldi nyaralásokra, nem szívják ki a megtermelt profitot országból a külföldi tulajdonosok.

Mivel a Jones által említett tulajdonságok úgynevezett puha készségek (soft skills), szívesen látnánk kutatásokat, mely hasonló korrelációt mutat ki az EQ, vagyis az érzelmi intelligencia és a jövedelem és a termelékenység között. (Egyébként is ez az új szuperképesség.)

Emberi erőforrás toplista

A davosi World Economic Forum (WEF) azt is összesítette, mely ország van élen a szürkeállomány fejlesztésében. A 124 országra kiterjedő vizsgálatban sok mindent összevetettek: a meglévő képességeket, az írás-olvasás készségét a fiatalok körében, az általános iskolák színvonalát és azt is, milyen könnyen képesek az vállalkozások az igényeiknek megfelelő munkaerőt találniuk a piacon.

WEF Globális Emberi Tőke Index 2015 1. Finnország 2. Norvégia 3. Svájc 4. Kanada 5. Japán 6. Svédország 7. Dánia 8. Hollandia 9. Új-Zéland 10. Belgium 11. Ausztria 12. Írország 13. Ausztrália 14. Franciaország 15. Szlovénia 16. Észtország 17. USA 18. Litvánia 19. Anglia 22. Németország 23. Lettország 26. Oroszország 28. Lengyelország 30. Dél-Korea 31. Ukrajna 32. Magyarország 34. Szlovákia 35. Olaszország 37. Kazahsztán 36. Horvátország 38. Portugália

Hazánk a Human Capital Index-ben: nem rossz, de nem is a legjobb (fotó: WEF)

Ezekben az országokban a legnagyobb a hányada a magasan képzett emberfőknek a munkaerőpiacon. Az első két helyezett győzelme csalóka, hiszen alacsony lélekszámú miniállamokról van szó, ahol könnyű kitermelni a tudáselitet.

Luxemburg 59,6 % Szingapúr 54,7 % Svájc 51,3 % Izrael 49,7 % Izland 49,2 % Svédország 49,1 % Norvégia 48,8 % Anglia 48 % Hollandia 47,5 % Új-Zéland 47,4 %