Több pénzt és türelmet jelent a jobb oktatás

2016. március 15. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Növelik a cég termelékenységét és többet keresnek azok, akiknek magas az IQ-ja- derül ki egy kutatásból. De hol vannak a legképzettebb és legpiacképesebb munkavállalók? Sajnos nem nálunk: Magyarország csak a munkanélküli főiskolai diplomások magas számával került fel az egyik toplistára. Pedig az egész gazdaság jobban járna ha több figyelmet és pénzt fektetnénk az oktatásba.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Tudjuk, hogy az IQ fontos és már fiatalon indikátora lehet az egyén későbbi szakmai előmenetelének, sikereinek, sőt fizetésének is. De tudósok mostanában egyre inkább azt hangsúlyozzák, hogy az egyén IQ-jánál talán még fontosabb a társadalom egészének az IQ-átlaga. A George Mason University munkatársa, Garett Jones közgazdász -aki kollégájával W. Joel Schneiderrel kutatta az IQ-statisztikákat- ezt nevezi az “IQ paradoxonának”.

Ha egy országon belül nézik az emberek eredményeit az IQ-teszteken és mekkora a keresményük, az összefüggés még nem igazán jelentős: csak annyit lehet megfigyelni, hogy 1 IQ-pont 1 százalékkal magasabb a fizetést jelent. De amint országok között vetik össze az emberek IQ-átlagát és a jövedelmüket, egy IQ-pont már 6 százalékkal nagyobb keresetet jelent az egyénnél.

Okosabb = termelékenyebb

Jones szerint az IQ azért jár nagyobb termelékenységgel, mert a magasabb értelmi szint együttműködési készség és türelem meglétét is feltételezi. De mi a 6%-os jövedelemnövekedés oka? Jones úgy látja, ha magas IQ-val rendelkező emberek kerülnek össze egy munkahelyen, akkor az multiplikátorként működik. Az említett pozitív emberi tulajdonságok kedvező hatása megsokszorozódik a cég teljesítményében. Ezért is fontos, hogy a kormányok befektessenek az oktatás fejlesztésébe. Már Széchenyi István kora óta tudjuk, hogy „egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” De egy nemzetgazdaság ereje is, amint azt a pszichológiai és közgazdasági kutatások mutatják.

Jones a türelmet tulajdonképpen kapcsolatba hozza a tőkekivitellel, illetve annak hiányával. Amikor az emberek türelmesek és képesek késleltetni az örömszerzést (gratification), vagyis a jövedelmüket nem költik el gyorsan, céges értelemben pedig a profitot nem fizetik ki osztaléknak, akkor a nyereség az országban marad – nem fordítják a bért az emberek rögtön külföldi nyaralásokra, nem szívják ki a megtermelt profitot országból a külföldi tulajdonosok.

A jogi diploma sem életbiztosítás
A hagyományosan nagy presztízsű hivatásoknak ugyan magas a megbecsülésük, sok esetben azonban egyáltalán nem biztos, hogy a jogi vagy közgazdász diploma megszerzése önmagában egész életre szóló, biztos megélhetést jelent. Sámson Dorottyával, a Profession.hu álláspiaci szakértőjének segítségével azt jártuk körbe, hogy melyek azok az online kiegészítő képzések, amelyek a legnagyobb mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy sikeresen tudjunk pályázni a munkaerőpiacon.

Ami az együttműködési készséget illeti, ez képessé teszi az embert arra, hogy win-win szituációkban gondolkozzon, ezek megvalósítására törekedjen, ami szintén erősíti a gazdaság egészét. Ha egy-egy csoport, cég, intelligens és kollaboratív emberekből áll, ők hasonló szellemiségű közösségekkel fognak együttműködni, s így normává válik ez a fajta hozzáállás.

Mivel a Jones által említett tulajdonságok úgynevezett puha készségek (soft skills), szívesen látnánk kutatásokat, mely hasonló korrelációt mutat ki az EQ, vagyis az érzelmi intelligencia és a jövedelem és a termelékenység között. (Egyébként is ez az új szuperképesség.)

Emberi erőforrás toplista

A davosi World Economic Forum (WEF) azt is összesítette, mely ország van élen a szürkeállomány fejlesztésében. A 124 országra kiterjedő vizsgálatban sok mindent összevetettek: a meglévő képességeket, az írás-olvasás készségét a fiatalok körében, az általános iskolák színvonalát és azt is, milyen könnyen képesek az vállalkozások az igényeiknek megfelelő munkaerőt találniuk a piacon.

WEF Globális Emberi Tőke Index 2015
1. Finnország
2. Norvégia
3. Svájc
4. Kanada
5. Japán
6. Svédország
7. Dánia
8. Hollandia
9. Új-Zéland
10. Belgium
11. Ausztria
12. Írország
13. Ausztrália
14. Franciaország
15. Szlovénia
16. Észtország
17. USA
18. Litvánia
19. Anglia
22. Németország
23. Lettország
26. Oroszország
28. Lengyelország
30. Dél-Korea
31. Ukrajna
32. Magyarország
34. Szlovákia
35. Olaszország
37. Kazahsztán
36. Horvátország
38. Portugália

Hazánk a Human Capital Index-ben (fotó: WEF)

Hazánk a Human Capital Index-ben: nem rossz, de nem is a legjobb (fotó: WEF)

 

Ezekben az országokban a legnagyobb a hányada a magasan képzett emberfőknek a munkaerőpiacon. Az első két helyezett győzelme csalóka, hiszen alacsony lélekszámú miniállamokról van szó, ahol könnyű kitermelni a tudáselitet.

Luxemburg 59,6 %
Szingapúr 54,7 %
Svájc 51,3 %
Izrael 49,7 %
Izland 49,2 %
Svédország 49,1 %
Norvégia 48,8 %
Anglia 48 %
Hollandia 47,5 %
Új-Zéland 47,4 %

 

Megbecsült tanárok
A fejlett ipari országok tömörítő OECD összesítése szerint a tagországok közül Luxemburgban a legjobbak a tanárok fizetései. Az összehasonlításhoz 2013-as adatokat vett alapul a párizsi székhelyű gazdasági szervezet.
Az “Education at a Glance 2015” című jelentésben a tanárok fizetésének átlagát számolták ki, de figyelembe vettek olyan tényezőket is, mint a szakmai szint vagy a szakmai múlt (azok fizetését vizsgálta a szervezet, akik legalább 10 év vannak a pályán). A közfinanszírozásból működő általános iskolák tanáraira korlátozódott a vizsgálat.
Tanárok éves fizetése (átlag)
  • Luxemburg $99 000 (azaz 27,9 millió forint, vagyis havi 2,3 millió forint)
  • Németország $66 000
  • Kanada $63 557
  • Ausztrália $56 315
  • Hollandia $55 697
  • USA $53 758
  • Írország $52 257
  • Dánia $51 640
  • Anglia $45 595
  • Norvégia $44 538