Jobb a kedvünk, de költekezni nem akarunk

2015. május 19. kedd - 20:24 / piacesprofit.hu
  •    

Hazánk ahhoz a tizenöt európai országhoz tartozik, ahol emelkedett a fogyasztói bizalmi index az idei első negyedévben, a tavalyi negyedik negyedévhez képest, elsősorban saját anyagi helyzetüket ítélik meg kedvezően a legtöbben, de a vásárlási kedv visszaesett.

Kép: Pixabay

A legtöbb magyar válaszadó a következő tizenkét hónapra vonatkozó személyes pénzügyi kilátásairól nyilatkozott kedvezően, ahogyan a korábbi felmérések során is. Számarányuk 23 százalék, a negyedik negyedévi 22 után.  Másik összetevő a vásárlási kedv. Itt azt tárják fel, hogy a megkérdezett a jelenlegi időszakot, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi lehetőségeit, megfelelőnek tartja-e arra, hogy megvegye, amit szeretne, vagy amire szüksége van. Ennél a szempontnál a pozitív véleményt képviselő válaszadók negyedik negyedévi 20 százalékos aránya 19-re csökkent – derült ki a Nielsen első negyedéves felmérésének összegzéséből. Saját munkahelyi kilátásait a következő tizenkét hónapban a megkérdezettek 13 százaléka látja jónak; 2 százalékponttal több, mint az előző negyedévben.

Európában is látszik a javulás

Európában harminckét vizsgált ország átlagos indexe 76 pontról 77-re emelkedett, egyik negyedévről a másikra. Ezzel egy időben a világszerte felmért hatvan ország átlagos mutatója 96-ról 97-re nőtt. Ez utóbbi még mindig pesszimistának számít, de közeledik a 100 pontos határhoz, amelynél az index már optimizmust jelent. Régiónk néhány országa közül például Csehországban az index az európai átlag felett mozog, és a tavalyi negyedik negyedévi 80 pontról 83-ra emelkedett. Szlovákiában 70-ről, Lengyelországban 72-ről egyaránt 73 pontra nőtt az első negyedévben. Romániában viszont 77-ről az európai átlag alá, 74 pontra csökkent a mutató.

Bár Európában a globális átlagtól elmarad a fogyasztói bizalom, azért a válságtól beárnyékolt közhangulatban láthatunk reménysugarakat, állapítja meg a Nielsen jelentése. A munkahelyekkel kapcsolatos mutató tizenötben javult, a vizsgált harminckét ország közül. Személyes pénzügyi helyzetüket tizennyolc országban látják kedvezőbben, a negyedik negyedévhez képest. Noha a vásárlási kedv mutatója viszonylag alacsony, azért tizenkilenc országban nagyobb, mint a negyedik negyedévben.

Egyre többet költünk – de nem akárhol
A GfK Kereskedelmi Analízisek tanulmánya szerint a tavalyi évben a háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított költései növekedtek – egyre több alkalommal egyre nagyobb értékben vásároltak.

Olaszországban és Görögországban, földrészünk két adósságban úszó, válságtól sújtott országában egyaránt 12 ponttal emelkedett a fogyasztói bizalmi index az első negyedévben. Az olaszországi 57 pont a legnagyobb mutató 2011 óta. Míg a görögországi 65 pont 2009 óta a legnagyobb.  Az optimizmus 100-as határvonalát Európában az index csak Németországban (100) és Dániában (106) éri el. És csak ebben a két országban mondta a válaszadók több mint 50 százaléka, hogy a jelenlegi időszakot kedvezőnek tartja vásárlásra.

„Németországban a gazdaság stabil helyzete és az erős munkaerő piac pozitívan hat a fogyasztók bizalmára a legutóbbi tizenkét hónap során” – mondja Ingo Schier, a Nielsen németországi igazgatója. – „Most az előző évhez képest több német polgár kész költeni a pénzéből. Mind az élelmiszer-boltok, mind a drogériák bevétele folyamatosan nagyobb, mint az előző tizenkét hónap alatt; 1,6 és 4,6 százalékkal. Emelkednek a jövedelmek, és a kitartóan alacsony kamatok azt sugallják, hogy Németországban a fogyasztás légköre pozitív marad hosszú távon; ezt azonban fékezheti a terrorizmus miatti aggodalom és fegyveres konfliktusok fenyegetése”. Számos európai ország az utóbbi évek legmagasabb indexét érte el az első negyedévben: Az Egyesült Királyság 97 pontja a legmagasabb 2006 óta. Írország 92 pontja hét év után a legtöbb, Spanyolországban a 67 pont 2010 utáni rekord.

Tarolnak a hűségprogramok
Bár a magyar és az európai fogyasztók is főként az árak alapján döntenek, az egyre élesebb árverseny miatt nehéz kizárólag ez alapján választani az üzletláncok között. Ezért is értékelődtek fel az elmúlt években az érzelmekre ható vásárlói programok.

Hátul kullognak az oroszok és az ukránok

Ezzel szemben viszont a geopolitikai feszültségek Oroszország és Ukrajna között a bizalom új mélypontjait okozzák. Az orosz index 72 pontra csökkent, ami alacsonyabb, mint a korábbi nagy válság idején. Ukrajnában pedig 11 ponttal esett az első negyedévben a mutató, 41-re. Ez hatvan ország között a legalacsonyabb pontszám.  „Az általában rugalmas orosz fogyasztó most komoly nyomás alá került” – mutat rá Kyriakos Kyriakou, a Nielsen Kelet-európai regionális igazgatója. – „Múlt év végén a rubel masszívan leértékelődött, és annak következtében a fogyasztók költése fellendült, hogy megelőzzék az inflációt. Most csúcsra jár az infláció, amellett a jövedelmek kisebb ütemben emelkednek, és ennek megvan az ára. Az új piaci viszonyok között gyártók és kereskedők a fogyasztók pénztárcájából kisebb részesedésért küzdenek, miközben az oroszok többsége vagy inkább félretesz, vagy pedig nincs tartalék pénze, hogy költhessen. Ma minden korábbinál nehezebb egyensúlyba hozni az értékben és mennyiségben mért forgalmat, hogy egy vállalat megőrizze piaci részesedését. Olcsó termékekből jóval nagyobb mennyiségeket lehet eladni, mint eddig bármikor, legalábbis addig, amíg a minőségből nem engednek”.

Legoptimistábbak a fogyasztók Ázsia/Óceániában, ahol az átlagos index 107 pont. A magyar fogyasztói bizalom olyan Európában erősödik, amely továbbra is a világ legkevésbé optimista régiója. Ezzel kapcsolatban Louise Kelly, a Nielsen szenior elnökhelyettese, egyben a Kereslet Kutatóintézet (The Demand Institute) elnöke megállapítja: „Európa számos országában látunk jeleket arra, hogy a fogyasztók bizalma nagyobb lett, ami összefügg az adott piacok növekedésével. Az alacsonyabb olajárak olyan európai fogyasztóknak előnyösek, akik nem olajtermelő országban élnek, és javultak a munkaerő piacok is. Másrészről az euró gyengülése a dollárral szemben kedvez az exportőröknek, viszont a fogyasztóknak nem, mivel nekik többet kell fizetniük az importált árukért”.