Javuló kilátások?

2011. május 02. hétfő - 01:14 / piacprofit.hu
  •    

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a magyar gazdaság növekedése és egyensúlya látszólag jelentősen javul. Az EU-nak átadott konvergencia-program ennek tartósulását ígéri, s a program pénzpiaci fogadtatása egyelőre kedvező. A tervezett államháztartási konszolidáció így 2012-ben megvalósulhat, de ennek elérésében a strukturális változások a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb szerepet fognak játszani. Erre a piacok és a nemzetközi szervezetek valószínűleg kedvezőtlenül reagálnak, aminek a hatásai már idén is jelentkezhetnek.

A magyar gazdaság 2011-ben 2,5% körüli ütemben növekszik. Ez jelentős gyorsulás a tavalyi 1,2%-hoz képest, s mintegy 0,7 százalékponttal nagyobb az EU várható idei átlagánál. A 2010-hez viszonyított gyorsulás azonban szinte teljes egészében a mezőgazdaságból (az időjárásból) származik, mivel a tavalyi növekedést mintegy 0,5 százalékponttal lehúzta az agrárszektor 15%-os visszaesése, miközben idén átlagos időjárás esetén hasonló mértékben emelni fogja a növekedés ütemét – írja a GKI. Régiós összehasonlításban idén várhatóan csak Románia és Szlovénia dinamikája lesz alacsonyabb a magyarnál. A gazdasági növekedés bázisa az agráriumon kívül csak kissé szélesedik. A húzóerő az ipari export marad. A belföldi kereslet visszaesése véget ér, de érdemi bővülés még nem várható. Az építőiparban az idén hatodik évébe lépő visszaesés valószínűleg csak a II. félévben vált minimális növekedésbe. A kereskedelemben az első hónapok stagnálása után némi bővülés valószínű, leginkább az autóértékesítésben és a tartós cikkeknél. A szolgáltató ágazatok csak nagyon szerényen fejlődnek.

A belföldi beruházási és fogyasztói kereslet alig emelkedik. Az adóváltozások összességében növelik a vállalatok költségeit, a fogyasztóknál pedig az alsó- és középrétegek vásárlóereje nem, vagy alig nő, gyakran kifejezetten csökken. Az államháztartásban bejelentett 250 milliárd forintos zárolás ugyancsak csökkenti a belső keresletet. Egyelőre a hitelezés is szigorodik. Az Új Széchenyi Terv lassú beindulása, az EU-támogatások kifizetésének és odaítélésének lassú újraindulása a beruházási keresletet korlátozza. Az előreláthatóság és átláthatóság folyamatos romlása és a külföldellenes kommunikáció gátolja az újabb külföldi tőkebefektetéseket. Mindezek miatt a beruházások csak minimálisan növekednek. Néhány nagy autóipari beruházástól eltekintve a visszaesés lesz jellemző.

Több jut a zsebbe

A reálkeresetek összességében 2% körül, a versenyszférában 2,5%-kal, a közszférában kb. 1%-kal nőnek. A szürke jövedelmek arányának növekedését valószínűsíti az elvárt bér megszűnése, az alacsony jövedelműek foglalkoztatásának költségesebbé válása és a magán-nyugdíjpénztárak ellehetetlenítése. Végeredményben a lakosság reáljövedelme (a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetésével együtt) 2% körüli mértékben emelkedik. A jövedelmi differenciálódás fokozódik. A háztartások vásárolt fogyasztása csak 1,5%-kal nő. Egyrészt a hiteltörlesztési terhek magasak, s a bizonytalan jövő is tartalékképzésre ösztönöz. Másrészt a hitelfelvételi szándék és lehetőség egyaránt korlátozott.

Teljesíthető a 2012-es hiánycél

Az ESA módszertan szerint nem a költségvetési törvényben szereplő 2,94%-os deficitet kell 2011-re kimutatni, mivel a magán-nyugdíjpénztárakból átjövő vagyon egészét 2011. évi tőkejövedelemként kell elszámolni. Rontani fogja viszont az idei egyenleget a MÁV és a BKV tervezett adósságkonszolidációja, egyes PPP-konstrukcióban megvalósult létesítmények kivásárlása, esetleg némi önkormányzati adósság átvállalása. Mindez végül 2% körüli többletet valószínűsít 2011-re. A nyugdíjvagyon terhére történő egyszeri költekezés méretét jelzi, hogy e vagyon nélkül az államháztartás hiánya a GDP 7%-a körül lenne! A túlzottdeficit-eljárás, illetve az ún. tavaszi gazdaságpolitikai szemeszter keretében viszont elsősorban az egyszeri tételek nélküli strukturális hiányt fogják értékelni, ami a hivatalos számítások szerint is emelkedik 2011-ben.

A Széll Kálmán terv és a konvergencia-program helyes irányú fordulatot tartalmaz, ezek alapján az 2012. évi államháztartási hiánycél elérése valószínű. Ugyanakkor ennek eszközei – a szakmai programok kidolgozatlansága és a társadalmi elfogadottság bizonytalansága miatt – még jelentősen változhatnak, a strukturális átalakulás szerepe a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb lesz. Emiatt az év során a külföldi megítélés és ezzel a forint árfolyama ingadozhat.