Ismét szembemegy a kormány az EU-val

2012. április 18. szerda - 13:19 / Kolossa Katalin
  •    

Nem veszi figyelembe az Európai Központi Bank kifogásait az a kedden benyújtott törvényjavaslat, amellyel a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt és az alaptörvény részét képező egyik sarkalatos törvényt kívánja módosítani. A javaslatot a hétfői frankfurti szakmai egyeztetést követő napon nyújtották be az országgyűlésnek. Az egyeztetésről a részt vevő felek nem adtak tartalmi tájékoztatást.

A Magyarország ellen kezdeményezett három kötelezettségszegési eljárás egyikének tárgyát képezik a jegybanktörvénnyel kapcsolatban felmerült kifogások. Az Európai Bizottság szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény – emellett az alaptörvény és az annak részét képező egyes sarkalatos törvények némely rendelkezése – sérthetik az európai uniós alapszerződést. A jegybank függetlenségét érintő passzusok között az Európai Bizottság többek között kifogásolta, hogy a monetáris tanács (MT) ülésein a kormány képviselője közvetlenül részt vehet, s hogy az ülések napirendjét előre meg kell küldeni a kormány számára. A testület bírálta az MNB-elnök díjazásának módosítását, és aggályosnak tartotta azt is, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük az új alaptörvényre.

NGM: cél az európai uniós előírásokkal való összhang megteremtése

ff
Matolcsy György
Fotó: MTI

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter március elején jelentette be a jegybanktörvény tervezett módosítását, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB a múlt héten tette közzé észrevételeit az MNB-ről szóló törvény módosításával kapcsolatban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden késő este közleményben tudatta az MTI-vel – amely éjfél után tíz perccel tette közzé a hírt -, hogy a kormány benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslatot. „A magyar kormány által benyújtott törvénymódosítás az Európai Unió Bizottságának Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt egyes pontjait érinti" – áll a tárca közleményében. Az NGM közlése szerint „e pontok tekintetében a magyar kormány által javasolt módosításokat az Európai Bizottság is tudomásul vette, amiről a kormányt írásban tájékoztatta". Az országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslatok szerint az indítványok célja az európai uniós előírásokkal való összhang megteremtése.

A most beterjesztett törvényjavaslat azonban nem érinti azokat a pontokat, amelyeket az EKB április közepén nyilvánosságra hozott véleményében továbbra is aggályosnak nevezett. Ilyenek a monetáris tanács bővítésére, új alelnök kinevezésére és az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó rendelkezések, mert az uniós bank úgy véli, hogy mindezek felhasználhatók lehetnek a döntéshozatal befolyásolására a jegybanki függetlenség kárára, s az MNB döntéshozóinak javadalmazásában történt változtatások módja és gyakorisága a nemzeti hatóságok által rájuk gyakorolt nyomást jelzi.

Középpontban a monetáris tanács

Az EKB ugyanakkor nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben, például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban az EKB korábbi észrevételei alapján jár el. A most benyújtott módosító csomagban szerepel, hogy hatályát veszti az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek az a cikke, amely a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének esetleges összevonására teremtett volna alapot.

Nincs tájékoztatás az egyeztetésről
Hétfőn az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank (EKB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével tartottak informális egyeztetés Frankfurtban a jegybanktörvényről, ezen belül – mint azt a gazdasági tárca korábban közölte – az EKB jegybanktörvényről megfogalmazott kifogásairól is. Az MTI értesülései szerint az MNB-t Karvalits Ferenc alelnök, a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) Nátrán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár képviselte. Az NGM az egyeztetést követően csak annyit közölt: az eseti munkacsoport annak érdekében folytatott megbeszélést, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket tisztázza. Az egyeztetésről a többi részt vevő fél sem adott további tájékoztatást.

A jegybanktörvényre vonatkozóan a módosító javaslat hatályon kívül helyezi a jogszabálynak azt a paragrafusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és azt is, hogy a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein. A javaslat szerint kikerül a törvényből az a bekezdés, amely a tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza. Az EKB viszont „jogbiztonsági okokból" határozottan azt javasolta, hogy a törlést hagyják ki a módosítások közül, mivel a jelenlegi szabályozás megfelel az európai előírásoknak. A módosítás szerint az a bekezdés is kikerül a jegybanktörvényből, amely az MT megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén. A törvényjavaslat egy paragrafusa a jegybanktörvény sarkalatosként elfogadott rendelkezéseit helyezi hatályon kívül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges – áll az indoklásban. A törvénymódosító csomag a javaslat szerint – az uniós jogi normáknak való mielőbbi megfelelés érdekében – a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Ellég lesz-e?

A jegybanktörvénnyel kapcsolatos fenntartások eloszlatása az IMF/EU és a magyar kormány közötti hivatalos tárgyalások megkezdésének megkerülhetetlen előfeltétele. Kérdés, hogy ez a több lényeges szempontot figyelmen kívül hagyó törvénymódosító javaslat elegendő lesz-e az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank számára. Az eddigi fejlemények alapján valószínűleg nem. A következő kérdés az lehet, hogy ez az újabb felemás lépés milyen piaci reakciókat vált ki.